MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-12 / 161. szám

1905. junius 1. 99 NEMZETI SZINHÄZ. A »Romeo és Julia« szövege. Első felvonás. Verona terén, ahol szembenéz egymással a két ellenséges család: a Montague-ok és Capulet- ek háza, előbb szóharczba, majd fegyveres harczba keverednek a két ház szolgái. Tybált és Romeo is a harczba keverednek, melyet Escalus fejedelem parancsszava szüntet meg. Romeo Capulet-ék egyik szolgájától meg­tudja, hogy estély lesz házukban, erre elhatározza, hogy álarcz alatt megjelenik barátaival a mulat­ságon, hogy ismeretlen szerelmesét: Júliát meg­láthassa. Második felvonás. Bál Capulet házában. Romeo találkozik Júliával és mindketten tudo­mására jutnak annak, hogy szeretik egymást, holott nekik gyülölniök kellene egymást. A bál után, miután a vendégek eltávoztak, Romeo visszalopódzik az erkély alá, ahol megjelenik Julia. Örök szerelmet és hűséget fogadnak egy­másnak. Harmadik felvonás. Romeo felkeresi gyón­tatóját, Lőrincz barátot és megkéri, hogy eskesse meg őt Júliával titokban. Lőrincz érzi bár, hogy helytelenül cselekszik, de teljesiti kérelmüket, hátha ezáltal sikerülend a két család között duló viszályokat és gyűlölséget kiegyenlíteni. Ugy is történik. Julia jő a dajkával és Lőrincz barát összeadja a szerelmeseket. Az esküvő után egy köztéren egy Montague-apródot ismét megtá­madnak a Capulet-ék. Mercutio jő, kihívóan bírálja a Capulet-ket, hogy egy gyermeket tá­madnak. Tybalt ellene tör, de midőn Romeo bejő, ahhoz fordul és öt gyalázza. Midőn Tybalt leszúrja Mercutiót, Romeo is kardra kel s a viadalban megöli Tybaltot. A herczeg éppen arra megy, Romeot rögtöni száműzetésre itéli. Romeo kétségbe van esve, nem bir távozni, nem képes elhagyni Júliát, kinek fivérét, Tybaltot megölte. Negyedik felvonás. Romeo Lőrincz barátnál rejtőzik, mielőtt a számkivetésbe menne Man­tuába, a dajka közvetítésével bejut Julia szobá­jába és ott töltik nászúk éjjelét. Azután elbú­csúznak. Julia atyja Romeo távozása után belép s tudatja, hogy Tybalt utolsó óhaját akarja tel­jesíteni, férjhez adni Júliát Páris grófhoz. Julia borzadva gondol a következő eseményekre, ellenkezni próbál, de az öreg Capulet nem tür ellentmondást. Julia erre Lőrincz atyát hivatja el, hozzá fordul tanácsért. Lőrincz cseppeket ad át neki, melyektől tetszhalott lesz három napra. Ha majd eltemetik, Lőrincz lemegy a sírboltba érette Rómeóval és elősegíti együttes megszökésüket. Julia beveszi a csöppeket és tetszhalottá lesz. Szülei és Páris gróf, mint halottat siratják és gyászolják. Ötödik felvonás. Romeo Mantuában értesül Júliája haláláról. A gyógyszerésztől mérget vásá­rol, hogy Julia sirján haljon meg. A Capulet-ék családi sírboltjába siet és mivel Lőrincz baráttal nem találkozott, itt beveszi a mérget. De ekkor Julia fölébred. Romeo most megtudja a tény­állást, de már késő. A méreg hatni kezd. Romeo érzi, hogy halála közéig. Julia kiveszi tőrét és szivébe döfi, hogy együtt haljanak meg. Hülő ajkuk összeforr még egy csókban, s a kik eem tudtak egymással élni, legalább halálukban kgyesültek. A két ifjú halott fölött kibékül a nét ellenséges ház feje. Második felvonás. Történik Ősbuddn. Vöröshegyi nagyban buzgólkodik, hogy vala­hogy ne maradjon a nyereségből, mert akkor neki azt duplán kellene visszafizetni. Itt talál­kozik leányával, ki megismeri apját és csalo­gatja haza, de az marad, mert egy ál-deputáczió elhiteti vele, hogy a mandátumot felajánlani jöt­tek hozzá. Izolda találkozik Krasznahubayval, a ki szívósan ragaszkodik abbeli hitéhez, hogy ő a nevelőnőt szereti. Izolda azt hiszi, hogy a fiatalembernek egy óra múlva — amerikai pár­baj miatt — agyon kell magát lőni, szerelmé­vel akarja őt az életnek visszaadni. Ezt azon­ban nem tudja kiábrándítani félreértéséből, tehát sértődötten távozik. Vöröshegyit pedig, miután leánykereskedés vádjába került, a rend­őrségre viszik. I Harmadik felvonás. Történik Vöröshegyiék lakásán. Krasznahubay végre megtudja, hogy szerelmese nem a nevelőnő, hanem Izolda. Meg is kéri őt anyjától, de ez nem adja neki, mert ő Monokles bárót szemelte ki vőül. Ekkor jön Vöröshegyi. Izolda fenyegeti, hogy ha ő sem egyezik a házasságba — leleplezi anyja előtt. De Vöröshegyiné ugy is meg tud mindent Juczi szobalány vőlegényétől, ki azért leplezi le Vöröshegyit, mert látta, hogy az a menyasszo­nyát ölelgette. Vöröshegyi csak nehezen tudja megmagyarázni a dolgot, de végre is sikerül az neki. Neje megbocsájt és Izolde meg Kraszna­hubay egymáséi lesznek. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Főváros i Nyári Szinház. Az „Egy görbe nap" szövege. Első felvonás. Történik Vöröshegyi Dávid nyaralója előtt. Krasznahubay, egy villamoson belészeret Vöröshegyi Izoldába, kiről azt hiszi, hogy Vöröshegyiék nevelőnője. Hogy közelébe juthasson, automobil-tanárnak adja ki magát és Izoldának másnapra randevút ad Ősbudába. Vöröshegyi valamilyen tőzsdeügyleten hétezer forintot nyer, de előzőleg ugy egyezett meg valakivel, hogy ezt a pénzt 48 óra alatt el kell vernie. Ezért Kraxelhuber barátjával elhatározza, hogy másnap ösbudában egy görbe napot •csapnak. »Bob herczeg« szövege Líső felvonás. A királyi palota udvarán. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csavargó diáknak öltözve — szokta fel­keresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kíséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja át­adni neki az ősi Szent-György-kardot és azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelölt herczegnőt, a ki nagyravágyó és. egy gárda­tisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogadja az udvar és az idegen követek hódolatát és igaz­ságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, a borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjének­Annie és kísérői meglepetten ismernek a királyfi­ban Bobra, de néki sikerül őket meggyőzn arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel al hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyfit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyát. Egyben elhatározza, hogy ennek az esküvőnek megtörténtét minden módon meg­akadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streeten Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyitja az utcza népe előtt, hogy Annié őt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő nász­népnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő pár­nak a királyné és kísérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a fel­háborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerel­méről Anniét, újból kéri: legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát illőnek egy királyfihoz. Bob meg­tört szívvel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában. A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyitja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronára. A ter­vezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei fel­ujitásáv 1 s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegónynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyéért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomotuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A kát szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utárna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól Ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Vasa-, hólyagbajoknál és köszvénynél a Balfi lithiumos savanyúvíz = páratlan gyógyhatású. = Megrendelhető: Balf (Sopronm.) gyágy­ftirdö Igazgatóságánál és Edaskuty L. udv. szállítónál, Budapastan, V., Erzsébattér 8. PÜR&O'

Next

/
Thumbnails
Contents