MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-12 / 161. szám

1935. junius 12 M. KIR. OPERAHAZ. »A denevér* szövege. Első felvonás. Eisenstein magánzót elítélték c^v napi fogházra. Épen búcsúzik a feieségetói, n-ikor egy úgy ved barátja meghívja egy mulatságra. Elhatarozza, hogy elmegy oda és kin...latja magat. Eisenstnin szobalánya is, egy beteg nagynéni látogatásának ürügye alatt, egy »s.rai nőj ével mulatni megy. Eisenstein távollétében, feleségének, Rosalienak udvarlója, .Alfréd, felveszi Eisenstein hálóköntösét és mikor Frank «ogházigazgató eljő, hogy Eisensteint magával vigye, őt véli a ház urának és magával viszi a fogházba. Masodtk felvonás. Eisenstein a bálon nagyban udvarol saját szobalányának, Adélnak, a kit tel nem ismer. Az ügyvéd, a ki Eisensteint a Mira elhozta, bosszút esküszik Eisenstein ellen, mert az ő tréfája felytán száradt rajta a »bőregér« név. Elhívja a bálba Eisensteinnét, a ki ámulva látja, mint udvarol férje a hölgyeknek. Frank fogházigazgató is jelen van a bálon és mikor hajnalodik, Eisenstein siet a fogházba büntetését leülni. Harmadik felvonás. Frank az éjjeli lumpolásból hazatér, mikor Eisenstein jelentkezikelőtte a büntetés végett. Ekkor sül ki, hogy már egy Eisenstein be van csukva, kit Eisenstein lakásáról hoztak a börtönbe. Eisensteinné és Adél is eljönnek, hogy Eisensteint kiszabadítsák. Itt ismerik fel egymást kölcsönösen férj és feleség, urnő és szobaleány VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil a dja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikeríivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Air.bikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gá., hoqv hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouara képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki. Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Ponlicoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze , Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. SUßOk. A lds drótostótokat útnak eresztik szüleik. Mielőtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát eljegyzik egymásnak, s Zsuzsa kikunyorál egy ezüst forintot Pfefferkorn hagyma kereskedőtől, ttaenkátéves vőlegénye számára Pfefferkorn váltót vesz a gyermektől pénze ellenében. Az első felvonás tlz évvel később, Budapesten játszik. Janku Pfefferkorn ajánlatára Günther bédogosmester műhelyébe kerül, Günther jobbkeze lesz, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetéséi teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. ó Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az eljegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzsa A harmadik felvonás színhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost, s megmagyaráznak neki mindent. Égy csomó bohóság után Miczi Jankué, Zsuzsa pedig az 6 Mjloséé lesz. »A hajdúk hadnagya« szövege. Első felvonás. A hajdúk tábora a Dunaparton. Az ébresztő után Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrs parancsnokával Gaston de Jaucourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mely szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad a tábort, különbeni fejvesztés terhe mellett, elhagyni. Ezt megtudja Gastontól az esztergomi rondella előtt fekvő vegyes különítmény vezére is, Blanchefort gróf, a ki nem busul ezen, mert atyja Créqui herczeg tudatta vele, hogy útban van Buda alá a trianoni szinésztársulat Turlupin vezetése alatt, a ki majd elűzi a tábori élet unalmát a három tilalmas nap alatt. E közben érkezik Barbarina, Hájas felesége és elpanaszolja, hogy az ő szemefénye Boronay Imre hajduhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánynyal, a kivel épp most párbajt viv. A párbajban Imre megsebezte a spanyolt, a ki bosszút forral a hajduhadnagy ellen, mert a kártyaasztalnál meggyalázta. Jön Szép Iczig ts, a császári hadak kéme és jelenti, hogy ő hozta Magyarországba Turlupin társulatát, a mely nemsokára érkezik. E közben kivül török martalóezok megtámadják Schedenberg Jadwiga grófnő kocsiját, de Imre és barátai kimentik a veszélyből. A szép grófnő megkéri Imrét, hogy kisérje el lóháton addig, mig biztonságban lesz. Imre felhevült a grófnő kedvességén és elkíséri. Mire visszajő ki van hirdetve a hadiparancs, Imrét elfogják és haditörvényszék elé viszik. Második felvonás. Imré fogoly a fővárta sátorában, a hol meglátogatja Jadviga. Biztatja, hogy megmentőjét megszökteti a fogságból, de Imre nem akar szökni. Viszik a haditörvényszók elé és barátai a grófnővel azon tanakodnak, hogy miként lehetne Imrét a főbelövéstől megmenteni. Tanácskozásközben Gaston és Szépiczig kifőzik azt a tervet, hogy ők játszák majd az érkező franczia színészek szerepeit, este leitatták a tiszteket és a Hájas által fellázított hajdúk segítségével kiszabadítják Imrét, de nem szökés cziljából, hanem azzal a szándékkal, hogy a hajdúk rohamoszlopához viszik, melyek a vár falának megmászására van kirendelve. A tervet kiviszik, nagy tivornya van a tiszti fősátorban, a hol a haléira Ítélt Imrét bajtársai búcsúztatják. A tivornya hevében a hajdúk betörnek, Imre a »élteseket a maga részére hóditja és mialatt az elázott idegen tisztek tehetetlenül hevernek szerteszét, a hajdúk, a Barkóczy- és Petaeházy-huszárok trombitásai Imrét diadalban viszik a rohamoszlophoz, a melynek az ágyuk dörgése megadta a Jelet a várfal megvívására. Harmadik felvonás. Az égő és romba lőtt Budavárában. Jadwiga hajduruhában részt vett az ostromban. Imre első volt a falon és ezen a cz-.men jussa van nagy kitüntetésre. Jadwgia e helyett a megkegyelmezését kéri a lothringeni he c? égtől és keresi a főparancsnokot. De Imrét eza art szökevénynek hirdették ki és Albufern egy őrjárattal elfogja. Nyomban, a parancs értelmében, főbe akarja lövetni, a mikor Jadwiga és Pl r-chefort megérkeznek a kegyelmet biztosító mánynya). Blanchefort mtegbesát a vele űzött csínyért és meglepetve ismeri fel a franczia színésznőben, a kinek az éjjel tüzesen udvarolt, a saját kadétját — Gastont. A kiállott kalandok után Imre és Jadwiga, e kik egymásért életüket koczkáztatták, örökre egyesülnek a bajtársba és barátok üdvriadalma közt. Városligeti Nyári Szinház. A »Vigéczek« szövege. I. felvonás. Müller Sebestyén miskolczi füszerkereskedő házánál Szidi leányának eljegyzésére készülnek s éppen a vőlegényt, Csuka Alfrédet várják BudapestrőlA vigéczek ostrom alá fogják Müller üzletét, egyik a másik kezébe adják a kilincset. Müller megsokalja a vigéczjárást s kiadja a parancsot Grifli segédjének és János mindenesnek, ha még egy vigécz jön, ki kell dobni. Megérkezik Alfréd, a vőlegény, ki Müller után tudakozódik, hogy magát bemutassa, de vigécznek nézik s kidobják. A menyasszony Szidi pedig, ki a könyvelőbe, Pásztóiba szerelmes, felhasználják a zűrzavart és elszöknek Budapestre. II. felvonás. Történik ösbudavárában. A vigéczek mindnyájan találkoznak s előadják egymásnak élményeiket, — tulakarják egymást a hazudozásban hezitálni, de egyik sem hagyja magát. Konyái Manó bemutatja collégáinak menyasszonyát, Lengei Fanni trafikos kisasszonyt. Perzsenyi hevesen kezd neki udvarolni. Konyái pedig több mulattató jelenet után kihívja párbajra. Müller Sebestyén leendő apa, társával Csuka Dénessel ki akar békülni, de az engesztbetetlen marad fia kidobásáért s követeli a tízezer forint bánatpénzt, a mi ki volt kötve, ha valamelyik fél a házasságot megakadályozná. Alfréd bemutatja apjának szerelmesét, Gizikét, a ki leánygimnáziumba jár s kijelenti, hogy kivüle mást nem szeret s mást feleségül nem vesz. A szökevények, Szidike és Pásztói is megkerülnek s Müller beleegyezéséért könyörögnek. III. felvonás. Fanni kisasszony trafikos boltja. Fanni és Abeleszné szívszorongva várják a párbaj kimenetelét; Abelesz diadalmasan adja tudtukra, hogy a párbajt a rendőrség megakadályozta s az ellenfelek a villás reggeli alatt kibékültek. A két öreg Müller és Csuka nem tágít, egyik sem akarja a tízezer forint bánatpénzt kifizetni, de végre kitudódik, hogy Alfréd szerelmese Gizike nem más, mint Miiller másik leánya, ki Pesten jár iskolába, a két öreg mindenbe beleegyezik. Pásztói és Szidike is megkapják az apai áldást. •Kornevillei harangok« szöveg«. A kornevillei harangokat az öreg Gáspár apó szólaltatja meg éjfélkor, hogy rémítgess« a falu babonás népét és átkozott hírét költse a világot járó Henri marquis ősi kastélyénak, a hol a régi kincseket fölfedezte. A kapzsi, fukar ör*g paraszt, miután a kastély uratlan és a falu népe nem meri a lábát betenni az elátkozottnak tartott kastélyba, magáénak vallja a sok pénzt és éjszakánként feljár a kastélyba, hogy gyönyörködjék kincsében. Ámde földkörüli útjából egyszerre csak hazaérkezik a kastély ifjú ura, Henry marquis, a ki rögtön átlátja a helyzetet és miután kilétét nem fedi fel, elhatározza, hogy csúffá teszi Gáspár apót és leleplezi a falu népe előtt a vén fösvényt. Tervéhez felhasználja Grenicheux fiatal parasztlegényt és ennek szerelmeseit, a vidám kis cselédleányt, Serpolettet, a kiket meggyőz előbb arról, hogy a kastélyban éjfélenként járó kisértet senki más, mint Gáspár apó. A kastély nagytermében levő lovagkép mögé rejti Grenicheuxt, a ki onnan annyira megijeszti a mit sem sejtő Gáspár apót, hogy most már az is hinni kezd a kísértetekben és megőrül. A kastélyba tóduló falu népe e»tt aztán igy leleplezi Gáspár apót. Közben az ifjú marquis megszereti Germarnt, Gáspár apó nevelt leányát, a kiről utóbb kiderül, hogy grófnő. Gerraaiat aztán nőül is resai Henry marquis, mig Sarpolette Grenicheux-é less. A fahi népe pedig kigyógyul babonás hitéből, miután a kornevUsi harangok elné-