MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-11 / 160. szám

M. KIR. Ol A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém: Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard e muzsikus és Cilimé a filozofus vidaman élik a szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzak, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset írjon. Ekkor belép a odlásszobába Mimi, a kis varrolany, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. Másocik kép. A Quartier Latinben, karacsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcei régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Alcindor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Haimadik kép: A Barriére d'Enfer, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, " • - r-i'íi n

e]

<j

) hogy változatlanul mire a poeia uevauja . szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a riu leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szívvé jelenti ki, hogy most már ő is a. a a valast: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen összezórdul Marcellel és mint már annyiszor, ismét elvalnak egymástól. és A Padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mim, rózsás fejkötőjét szőri ja a szivéhez eibs

a

rkét

éh ,

C°

llÍn

e, V'

dám

s^

0t h

0-a?az tik el miíri í l

emnek és m

eS

jM vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket Maid tanczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette ki magaval hozza a haldokló MiSit LdekteS az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit hogy annak áráért orvos hivianak Mimihez Colline is siet, hogy eladja rég SS í^tíaS NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. Dr. RENNEIi VIZGYÓGYINTF.ZETE BUDAPEST, Yll., Valeró-utcza 4. sz. (Telefen 555.] Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyógynód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökiletes hydrotherapla, elexctromoe féz /fürdők aiéniavaa fürdő k, forrd légfürdók, vlbraozlóo massige Mb. Kívánatra prospektus. PÜR&O I. kép. Az urat, miután a világot meg alkotta, angyalai dicsőítve környezik, csupán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországból, két fát jelölve meg birtokául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa eyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megizlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves lát ványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tária eléjük. II. kép. Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat épitenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senkt. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolíák a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. , III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Mütiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra itélik. l Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy mulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet. Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szivja magába. Megjelenik Péter apostol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörtén hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czéljf. az erény legyen. 88 1905. junius 9. V. kép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Égymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a vallásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bízza jövendő sorsát. ' VI. kép. Keppler (Adám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronezok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvényen buzdítja, lelkesili a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. SaintJust és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló • alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a fele! sége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanitványt fogadja, a kinek az uj kor, az u] világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meglátja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek megjelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. j Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyel' mezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg A föld szelleme figyelmezteti ÁdárViot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó, torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesében Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az éd^s titkot, hogy anyának érzi magét. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt, Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. ELTŰNT 1 3 nap alatt szeplője, májfoltja, bőri vörössége, s mindenféle areztisztátalansága azon hölgyeknek, kik a KAISER-féle Akáczfavirág-crémet használják. A kéz és arezbőr ápolására legjobbnak elismert szer. Teljesen ártalmatlan. Egy tégely ára I korona. Visszanyeri őszülő bajának eredeti szinét, ha a teljesen ártalmatlan KAISER-fóle eee Haj-regulatort , (nem festék) használja. I Egy üveg ára f korona 20 fillér. < Csakis Kaiser Vilmos droguorlájában ' Győrött, Baroas-ut 18. kaphatók. ^ Postai megrendelések pontosan eszkö- / zöltetnek. p\w .a .n .o .r5v" .a.- .a ' . fv