MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-11 / 160. szám

1905, junius 11. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »Bob herczeg« szövege íiső felvonás. A királyi palota udvarán. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csavargó diáknak öltözve — szokta fel­keresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt. Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kíséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja át­adni neki az ősi Szent-György-kardot és azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelölt herczegnőt, a ki nagyravágyó és egy gárda­tisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogadja az udvar és az idegen követek hódolatát és igaz­ságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, e borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjének­Annie és kísérői meglepetten ismernek a királyfi­ban Bobra, de néki sikerül őket meggyőzni arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel a hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyfit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyát. Egyben elhatározza, hogy ennek az esküvőnek megtörténtét minden módon meg­akadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streeíen Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyítja az utcza népe előtt, hogy Annié őt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő nász­népnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő pár­nak a királyné és kísérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a fel­háborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerel­méről Anniét, újból kéri: legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát illőnek egy királyfihoz. Bob meg­tört szívvel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában. A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyítja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronára. A ter­vezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei fel­ujitásáv 1 s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba. Az Urlovasok Szövetkezete junius 12-én tartja flUAGOfJ: nyári versenyeit. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomotuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától ás elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek oirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár-«a rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska maradhat, hasztalan kér- » lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, ' egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője­— Énekli: Fedák Sári. ­i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel í Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, 4z én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! Dal a rózsáról. i. Egy rózsaszál — szebben beszél Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál t III. E rózsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, így tud a hü, igaz szerelmes A sirOt 1 tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i Kék tó . . . Kék tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekli a rózsa-dalt a második felvonásból)' m E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az ő szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Pásztordal. i. En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem! III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját, IV. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. *!allŰ«4É«MWW> x tkvr a "at Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó­ehérré és báresonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyigysztrisz BUDAPEST - BUDAFOK. Kapható: Törők József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az > Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. •PORGO

Next

/
Thumbnails
Contents