MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-09 / 158. szám

1905. junius 1. 7 VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első Jelvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szö­kött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá­gát, hogy hol Emil, hol Edouard kepében jele­mik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonyn^ al, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világta. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki. Ott­hon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyilása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Pon icoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségé­nél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Erml most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloi­set arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A szinpad ketté van választva. Egyik oldalon Exil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Uuskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomotuság: a török megnyerte • csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájiát. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utána rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska ?vr< maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejdrok minden este Édes Iluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! ii. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrdbb nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel t Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, 4z én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! Dal a rózsáról, i. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál l II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i III. E rózsaszdlt elküldte néked, Benne az 6 szerelme ég, így tud a hü, iga» szerelmes A siroti tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i Városligeti Nyári Szinház. »Az igazi« szövege. Első felvonás. Serjeux Hippolyte gazdag nyárspolgár szörnyen félti a fiát, a kinek vi­szonya van egy Nini nevü hölgygyei. ó az igazi imádottja Nininek, a kinek különben nagyon dús udvarlója van. Hippolyte aggódik, hogy fia még nőül találja venni Ninit és azért tanácsért fordul rokonaihoz, a kiket a vidékről felrendel Párisba. Meg is jelennek a rokonok, köztük a legtekintélyesebb, Delphine néni, a ki a családi tanács keretében elő is adja mentési tervét. Jacques úrfit el kell hódítani Ninitől oly módon, hogy egy tisztességes, de persze bájos nő, hódítsa meg. Erre a szerepre kiszemlélik Luciet, Serjeux Honoré fiatal feleségét, a ki ugyan nagynénje Jaquesnak, de ez annál nagyobb biztosíték arra nézve, hogy a terv nem jár veszedelmesebb következményekkel. Viszont Hippolyte és Antonin magukra vállal­ják, hogy Ninit fogják elhódítani Jacquestól azzal, hogy nagyszerű ajánlatokat tesznek neki azzal a feltétellel, hogy nem lesz igazi kedvese, hanem kiadja az útját a fiatal embernek. Második felvonás. Nini kétségbe van esve. Érdekbeli kedvese szakított vele az igazi miatt, a szívbeli kedvese pedig nem tudja kár­pótolni. Éppen kapóra jön Hippolyte és Anto­nin. Ezek álnév alatt jelentkeznek nála és ter­vüket látszólag siker koronázza, annál is inkább, mert hiszen Jacques, a kit Lucie csakugyan meghódított, amúgy is szakítani akar Ninivel. Végre is a két öreg bácsi marad győztesen Nininél és szép barátnőjénél. Harmadik felvonás. Jaques a legénylaká­sára várja Luciet. A két öreg azt gyanítja, hogy Ninit várja és azért rászabadítják Hono­rét, hogy zavarja meg a légyottot. Honore pedig ott találja a saját feleségét igéző pon­' gyolában. Lucie persze azzal védekezik, hogy ' őt kényszeritették erre a szerepre. Nini is be­toppan és növeli az összevisszaságot. Delphine néni, a kinek tanácsa okozta a bajt, végre is kibékiti az összes érdekelteket. PÜRGO­A szépség ápolására : legjobb szer a Miranda"-Créme eltávolít müdes bórtiaa­tátahmzáfot 6a u arcnak axép, Ma küézést ad. Nem tartalmaz »ommifAt Ártalma« v. mérget aaart éa nappal is hasxaAlhatá. 1 téply Mntla Créma 1L 1 irt Mlnndi-sappan 701 1 doboz Miradi-puder 1 k. — károm azinben. — Bndapoatea szertáriba«, kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógy­ragy a késaMaét: MZNE8 J. C. utódainál, Eszéken, fetaórárosban, ahol postai . megrendelések utánvétel molett eszközöltetnek. J Akar szép, üde arezbórt? Ugy használja Waíterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. tuiito •laden nnM orécr ajiHrtu it Iniwittu.

Next

/
Thumbnails
Contents