MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-06 / 155. szám

—* 1905. junius 1. 3 VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletti Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is Ígérnek neki, Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyitása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Poniicoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. Budapesti Harisnyagyár áruháza kizárólag V., Fürdö-utcza 1. szám alatt. Legelőkelőbb és legszolidabb bevásárlási forrás női-, férfiés gyermek harisnyákban. Szabott gyári ár. Harisnyafejeléseket elvállalunk. Számtalan elismerő levél MTR-ftTU-SSIN BAYER biztos hatású szer szamárhurut, rekedtség, gégefő- és bronchial-catarrhus ellen. 1 palaczk 1 korona 40 fillér. 2 korona beküldése után bérmentve küldi az egyedüli készítő: Vöröskereszt-gyógyszertár BUDAPEST,lAndrássy-ut 84. > Eladok és veszek l Urasági bátorokat, KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérll Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájiát. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejdrok minden este Édes Huskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokst, Mahagoni és réxbntorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gálás villamos-csillárokat. De én nem saégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel t Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, 4z én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! Kék tó . . . — Énekli: Fedák Sári. Kék tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekli a rózsa-dalt a második felvonásból.) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az 8 szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A siron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Pásztordal. I. En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom. Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem l III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. ív. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Dal a rózsáról. i. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i SCHMIDT M. szíjgyártó, nyerge» ée bóróndós Budapest, Kerepeei-ut 25. Kézi- ea utazdbőrOndOk, rldlkQlók, póni-, szivar- stb. tárczák nagy választékban, úgyszintén lószamám és nyeregszerekben.irjegyzék bérmentve. NAGY ZSIGMOND Ät Budapest, Ujvüág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) Ai egSu UOsben. Telefon 11-11.