MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)
1905-06-04 / 153. szám
2 1905. junius 4. Budapesti színpadok. Budapest, junius 4. A Magyar Királyi Operaház-ban hétfőn folyik le az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia operai növendékeinek évzáró vizsgálata leszállított helyárakkal. Kedden a Bohémélet és a Szeielmi kaland IV-dik képét, csütörtökön a Rajna kincsé-i és szombaton a Siegfrid-et adják. Ez az utóbbi két előadás hét órakor kezdődik. Jövő vasárnap és hétfőn az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára tartanak két előadást rendes helyárakkal. Es pedig első este a Denevér, második este a Bohémélet és A törpe gránátos kerül szinre. * A Nemzeti Színház e heti műsorán a századik előadást megérő Romeo és Julia holnap hétfőn és szerdán szerepel. A hét többi estéjét a szinház legvonzóbb müsordarabjai töltik be. Jövő vasárnap Az ember tragédiája kerül szinre. * A Vigszinház-ban egész héten Monnier és Larche kaczagtató franczia bohózata, Emil ? szerepel a műsoron, mely bemutató előadásán zajos tetszést aratott s amely a szezonvégben is nagy vonzó erőt gyakorol a közönségre. A darab nagy vonzóerejére való tekintettel a Vígszínház ez idén már nem hoz több újdonságot. * Magyar Szinház-ban az Ex lex, Rajna Ferencz hatásos magyar revüje továbbra is megtartotta nagy vonzóerejét s a fényes kiállítás és a tarka csoportok estéről-estére nagy közönséget vonzanak a szinház nézőterére. Az Ex lex-be egy érdekes uj képet is illesztenek bele, melyről mai lapunk egy külön czikke bővebben szól. * A Királyszinház-ban egész héten estérőlestére, a János vitéz-1 adják, mely szombaton éri meg kétszázadik előadását. A János vitéz előadásai a szezon végén is egyre nagy házak előtt folynak; a kétszázadik jubiláris előadásra már most válthatók a jegyek elővételi dij nélkül. • A Fővárosi Nyári Szinház-nak jövő héten különös érdekességet kölcsönöznek miss Mary Halion, a Budapesten annyira népszerű angol szubrett, meginduló vendégjátékai. A művésznő kedden és szerdán a Babá-ban, pénteken és szombaton a San 7oy-ban lép fel. A vendégfellépés iránt már előre is nagy az érdeklődés. • A Városligeti Nyári Szinház erre a hétre változatos műsort állított össze, melyen a színkör vonzó müsordarabjai szerepelnek. Szerdán három egyfelvonásos kerül szinre, melyek közül kettő újdonság: a Fojtott láng és a Jótékony asszonyok. A két kis újdonsággal együtt a Szenes legény-i és szenes lány-1 adják. A kulisszák mögül. Budapest, junius 4. I. „Romeo és Julia" századszor. — A Nemzeti Szinház mai előadásához. — Shakespeare-nak csaknem valamennyi darabja szinrekerült már a Nemzeti Szinház-ban, de a századik előadás jubileumához eddig csak a Romeo és Julia ért. A klasszikus tragédia hatvanegy esztendő alatt éri meg jubiláris előadását. 1844 április 17-én volt a bemutatója a Nemzeti Szinház-ban, a mikor Gondol Dániel hézagos, prózai fordításában került szinre. A czimszerepet a nagy Lendvay Márton játszotta és ebben a szerepben aratta egyik legnagyobb sikerét. Akkor a közönség nem is inkább azért nézte meg az előadást, hogy hallgassa a britt óriás gyönyörű gondolatait, hanem inkább azért, hogy élvezze a legszebb magyar színész hatalmas művészetét. A Julia személyesitőjében Lendvay Mártonnak mindenképen méltó partnere volt a felesége: L. Hivatal Anikó, a kiért annak idején csakúgy rajongott a közönség, mint a férjéért. Romeo szerepét, miután azt kilencz esztendeig játszotta a nagy Lendvay, 1853-ban Feleki Miklós vette át és három évvel utóbb, már az ifj. Lendvay Márton esküdött örök, hűséget szépséges Júliájának. Tizenöt esztendő múlva, 1871-ben a tragikus véget ért Nagy Imre járszotta el, 1875-ben Szacsvay Imre, 1880-ban Mihály fi Károly, 1891-ben Pálfi György és 1892-ben Somló Sándor, a Nemzeti Szinház mostani igazgatója lépett fel benne. Júliát Hivatal Anikó után Bulyovszky Lilla 1853-ban, Fáncsy Ilka 1856-ban, Munkácsy Flóra 1859-ben, Boér Emma 1871-ben, Jeney Kornélia 1872-ben, Szigligeti Ferike 1872-ben, Bercsényidé-Takács Emma 1876-ban, Márkus Emilia 1877-ben és 1892-ben Török Irma játszotta. A mai jubiláris-repriz előadáson a czimszerepeket a Nemzeti Szinház két fiatal tagja: Beregi Oszkár és Paulay Erzsike alakítják, a kik kétségkívül ugyanannyi sikert tudnak majd kiváltani a költői műből, mint nagynevű elődeik. Shakespeare remekét harminczöt évvel ezelőtt Szász Károly újból lefordította s ebben a fordításban 1871. április 21-én adták először s adják azóta mindig, igy a mai jubiláris előadáson is. Figaro. SiKU.. [IiA"földalatti. villamos a színpa don. g&rfügfog» — ÚjTép az\ nEx-lex"-ben.\— Rajna Ferencz tapasztalt színházi szerző s tudja, hogy változatosság kell a közönségnek. Az Ex-lex előadások hosszú sorozatában többször megtörtént, hogy a nézőtér ama része, a mely már egyszer látta a darabot, meglepetve vett észre egyet-mást, a mi egészen uj volt. A szerző úgyszólván fejlesztette a közönség érdeklődéséhez revüjét. E héten pedig egész uj kép tolódik bele az Ex-lex képeinek színpompás csoportjába. A földalatti villamos egyik megállóhelye lesz az uj kép. A színpadi technika és szincsoportositások iránt való érzéknek lesz tanúsága a színháznak ez az uj meglepetése. A hogy mi ismerjük azokat a lejárókat, a melyek a földalatti villamos gyors útját időn• ként megszakítják, széles kényelmes lépcsőivel, sajátságos forgalmával és félhomályával, olyan lesz ez a színpadi kép is. Az arczokat nem igen lehet majd látni, mert a díszletek annyira meg fogják közelíteni a színpadot, hogy az ott járó-kelőknek éppen csakis a — lábai lesznek láthatók. És Budapest minden ismert típusát meg ( fog lehetni különböztetni a lábakról. A lesiető emberek — férfiak és nők — bizonyára élénk derültséget fognak kelteni a nézőtéren, titokzazatos lábformáikkal és sokat kifejező járásukkal. És a hires falábas négyes — azaz a négy faláb is látható lesz, a mint megszokott ügyességükkel lefelé fognak ugrálni a földalatti lépcsőkön. A csirkefogók egész hada, katonabanda — természetesen vidám induló hangjai mellett — öreg urak és nők, gyermekek, csinos leánykák fognak láthatatlan felső testtel lebegni, szóval egy derűs és fölötte élénk kép fog a közönség elé tárulni és a hangulat kedélyességét fokozni. A politikai ex-lex szünet nélkül tart még és elég változatosságot mutat politikai eseményeivel, de annyi változatosságot, a mennyit Rajna Ferencz tud az ő külön Ex-lex-ének adni, még sem tud felmutatni. Mire a kitűnő revü megéri századik előadását, az egykori premier-közönsége valósággal uj darabot fog végigélvezni. Biberach Sok színdarabnak az első és a legfőbb J.hibája, i hogy - megírták. 1 *' : Mennyi szegény Jéhezőt lehetne jóllakatni [azoknak : a virágoknak az árából, a [melyeket olyan^ szinésznök kapnak, a kik nem érdemlik meg. Szinházi pletykák. Budapest, junius 4. Vasárnapi apróságok. (I. Újfajta kódolás.) János vitéz, megint János vitéz és ismét csak János vitéz. Egész a kétszázadik előadásig, sőt azontúl is: a Királyszinház kapuzárásáig. Olyan a vonzóereje ma is, a nyár beköszöntével, akár a hideg deczemberben vagy februárban : Kukoricza Jancsinak se hideg, se meleg nincsen ártalmára. . . . Fedák Sárit legutóbb a szülőföldjének ifjúsága ünnepelte tomboló lelkesedéssel. A beregszászi diákok, a kik az országos tornaversenyre jöttek fel a fővárosba, ellepték a Királyszinház-at és ifjú lelkesedéssel ünnepelték városuk híressé vált primadonna-szülöttét. Előadás után megvárta a csapat diák Zsazsát a Csengeri-utczai szinészbejárónál, hogy kedvük szerint még egyszer éljenezhessék az „ő primadonnájukat". Erősen készülődtek, hogy „more patrio" kifogják a lovait is a kocsija elől, de hát erre nem kerülhetett a sor, mert Zsazsát nagy — automobilja várta a kapu előtt. Ebből az alkalomból született meg másnap este, a Királyszinház társalgójában, ez a viccz: — Hallottad, — kérdi egyik színész a másiktól — hogy a beregszászi diákok milyen módon fejezték ki hódolatukat Zsazsa iránt? — Hogyan ? — Miután nem foghatták ki a kocsija elől a lovakat, hát az automobiijából — kiitták a benzint. . . (II. A beugrás jutalma.) Egyik színházunkban nagy veszedelemben forgott a mult héten az előadás. Az egyik főszereplő az utolsó perczben lemondta az előadást, más darabot már nem lehetett elővenni és már arról folyt a tanácskozás : megtartható-e az előadás vagy sem ? Ekkor — igazán az utolsó perczben — a szinház egy fiatal tagja hősiesen vállalkozott arra, hogy „beugrik" és helyettesíti a beteg főszereplőt. Úgyis történt: a fiatal szinész ügyesen végigjátszotta a szerepet és az előadás meg volt mentve. Az igazgatóság másnap hivatalosan tudomására hozta, hogy — tekintettel áldozatkészségére — hálából felemelik évi fizetését négyszáz koronával. Erre a sikerére roppant büszke volt a fiatal szinész, el is dicsekedett vele mindenkinek. — Szép, szép, — mondta neki egy malicziózus kollegája — csak egy kis tévedés van a dologban 1 — Micsoda tévedés? — Azt a négyszáz koronás fizetésemelést nem neked kellett volna adni I — Nem nekem? Hát kinek? — Hát a — súgónak! (III. Auzikszkártyák.) Két képes levelezőlapot kézbesített a héten a posta Budapesten és nem tudjuk, hogy ez az egyszerűnek látszó tény mit jellemez jobban: a magyar királyi posta leleményességét és pontosságát vagy pedig a János vitéz nagy népszerűségét. A két anzikszkártyát Pásztor Árpád, az ismertnevü fiatal poéta és szinházi iró tette postára — Nápolyban. Az egyik levelezőlap czimzése szórói-szóra ez volt: „Magának János vit ézne k _ Budapest] Ungheria. És a posta kézbesítette a levelezőlapot Fedák Sárinak, a Kerepesi-ut 29-ik szám alatt lévő lakására. A másik anzikszkártyát — ugyancsak szórói-szóra — igy czimezte a feladója: „A „János vitéz" szövegírójának Budapest Ungheria." És a posta ezt a levelezőlapot is kézbesítette Bakonyi Károlynak a lakására.
