MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-15 / 164. szám

1905. junius 15 NEMZETI SZÍNHÁZ. »A dolovai nábob leánya« szö ege. A darab két első felvonása Jób Sándor, a dolovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovára bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hol egy fiatal özvegy asszonyka, Domaházyné és Jób Vilma, a nábob leánya, szívesen látják őket. A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyeknek. Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret. Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyal szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szívesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lánvának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné annál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ előtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé. Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak igéri a kezét. Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a párbajbae súlyosan megsebesíti Tarjánt. A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével is felkeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s feleségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. Tarján Gida összerogy; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet a parkba, ott találják Vilmét az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott MAGYAR SZÍNHÁZ. A „Kedves bácsi!" szövege. I. felvonás. Coodly Jones tanár és családja haza várják a hosszú évek óta nem látott kedves bácsit, Coodly tanár öcscsét, a ballarati püspököt. Richard, a tanár leendő veje, egy tiltott boxmecsre viszi el az öreg Coodlyt, de a rendőrség rajtuk üt és űzőbe veszi őket. Thomson utazó szintén menekül a rendőrök elől s Coodly házában talál búvóhelyre, felöltvén a püspöknek előre rendelt ornátust. A rendőrsök lesbe állanak. A család tagja pedig boldogan ölelik keblükre a kedves bácsinak vélt Thomsont. II. felvonás. A házat detektívek és rendje őrök veszik körül s Thomson nyugodtan adja a püspök szerepét. Megérkezik az igazi püspök is, a kit természetesen Thomson igyekszik láb alól eltenni. Elzárja egy szobába s elveszi tőle ruháit. A szomszédos őrültek házából időközben egy Bigbee nevü őrült szabadul el, ki rémületbe hozza a ház lakóit. A püspök végre kénytelen alsóruhákban, egy ágyterítő és az éj leple alatt menekülni, de a család tagjai észreveszik s az őrültnek nézik a kedves bácsit, kit sikolgatásukra végre Thomson ismét lefegyverez. III. felvonás. Nagy a rémület Coodly házában. Az őrültet el akarják tenni láb alól. S mig Thomson azt hiszi, hogy a püspök bácsit viteti a bolondok házába, addig az ápoló tényleg az igazi őrültet viszi el A bonyodalom perczrőlperczre nő, mig végre kiderül a cselfogás, de Thomson a rendőröket kijátssza s megkéri Kitty kezét. VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Fővárosi Nyári Szinház» Első felvonás. Laverjon Emil a dja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikertivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Arr .ikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszony nyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is Ígérnek neki Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Ponticoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti Második felvonds. Emil most mint Edouzrd jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. »A zsidók« szövege. I felvonás. Leizer Frenkel zsidó órás, Boruch fiával, Lija leányával és segédjével együtt él, folytonos rettegésben a zsidóüldözések miatt. Leiser Frenkel arról álmodozik, hogy a zsidónép megint visszatér Palesztinába és hazát alapit. Boruchot a diákzavargások miatt kizárták az egyetemről, valamint Liját is, a ki szintén egyetemi hallgató. Lija szive szerelemre ébred Iserson iránt, a ki keresztény ember létére is bejáratos Leiser Frenkel házába. Második felvonás. Lijába azonban már régen szerelmes Nachmann tanító, akit Lija valamikor szintén nagyon szeretett. Mert Nachmann tanította, oktatta a leányt, ő nyitotta meg előtte a tudomány, művészet világát s a leány ezért nagyon hálás érte. De amióta Isersont megismerte, a szívbajos Nachmannt szeretni nem tudja többé. III. felvonás. Az utczán dul a harcz, a szegény zsidókat megint üldözik és halálra korbácsolják. Leiser Frenkel becsukja a boltját, hogy a feldühödött tömeg be ne hatoljon hozzá. Lija bevallja apjának, hogy a kit szeret keresztény ember. Az öreg jámbor zsidót ez majdnem kétségbeejti. Megátkozza a lányát, aztán letérdel imádkozni s igy várja be, hogy az üldözők berontsanak hozzá. Ezek csakugyan meg is érkeznek, betörnek ajtót ablakot és meglátván Liját, megakarják a szép zsidóleányt gyalázni. Lija azonban a szobába menekül és ott agyonlövi magát, mielőtt az embertelen üldözők meggyalázhatnák. ———— —_ i KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelnie. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomoiuság: a török megnyerte « csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul is elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hozqgy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Élei tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek oirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogon talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bii magéval és utár -a rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska -sm maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, őrök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, iepiher a patak partjára. Pásztordal. i. En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen Tiz forint bér minden kincsem l III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője.