MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-13 / 162. szám

1905. junius 14 Budapesti színpadok. Budapest, junius 14. A Magyar Királyi Operaház szombaton fejezi be előadásait. Holnap Erkel Ferencz halálának évfordulóján Hunyadi László-t adják, pénteken és szombaton az upsalai egyetem énekkara tartja előadását s ezzel megkezdődik az Operáház nyári szünete. * A Nemzeti Szinház vasárnap, e hónap 18-ikán, kezdi meg két hónapra terjedő nyári szünetét. A még hátralévő előadások műsora a következő: csütörtökön A dolovai nábob leánya, pénteken Egyenlőség, szombaton Lady Windermere legyezője, vasárnap Sötétség. Ez lesz az idei évad utolsó előadása. % A Vigszinház erre a hétre változatos műsort állított össze. Ma, szerdán Az őrnagy ur, csütörtökön, pénteken és vasárnap este Emil ?, szombaton pedig Loute kerül szinre. A mai Őrnagy ur előadásán a főszerepeket Hegedűs Gyula és Varsányi Irén játsszák, ugyanazok, a kik a nagysikerű bohózat főszerepeit kreálták. * A Magyar Szinház a szezonvéget még egy újdonság bemutatásával élénkíti. Ma este kerül bemutatóra A kedves bácsi czimü angol bohózat, melynek előadásai betöltik a hét műsorát. Vasárnap este fejezi be a Magyar Szinház idei szezónját. A Királyszinház ünnepelt művésznője: Fedák Sári, akinek páratlan ambicziójáról és kitartásáról tesz tanúságot, hogy e szezonban 239-szer lépett föl, a szombati kapuzárásig még négyszer játszik. Mind a négy estén legnagyobb sikerű kreácziójában, a János vitéz czimszerepében lesz alkalma a közönségnek a művésznőt látni. A ! János vitéz hátralevő előadásaira a királyleány j szerepében Rizér Anna — Rákosi Szidi asszony 1 szinésziskolájának volt növendéke — fog debütálni. A Fővárosi Nyári Szinház-ban játszó Népszínház e héten bemutatót tart, melyen Csirikov-nak A zsidók czimü szenzácziós drámáját mutatja be. A bemutató holnap, csütörtökön lesz és szereposztása a következő: Leiter Kassai Fuhrmann .. Pintér Boruch Raskó Újságárus ... Doktor S. Lija ... ... Gazdy A. Chane Balázs O. Slojme ... .. Vágó Sára Siposné Nachmann ... Szirmai Masa Izsóné Berezni Füredi Rendőr ... Katocsay Iserson Lubinszky A darabhoz pompás, uj díszletek készültek. * A Városligeti Nyári Szinház- ban tegnap este került bemutatóra Csirikov nagyhatású drámája : A zsidók. A darab igen nagy sikert aratott, a közönség elismeréssel adózott a pompás előadásnak. Az egész hét műsorát A zsidók tölti be. — Serényen folynak a János vitéz paródiájának, Mérei Adolf és Vágó Géza háromfelvonásos bohóságának a próbái. A darab, melynek első felvonása a városligeti mutatványos bódék között, az úgynevezett vurstliban, a harmadik felvonás részben a városligeti tavon, részben a Margitszigeten történik, az eredetihez hiven öt képből áll és pedig: I. Jancsi és Iluska; II. Egy kis hajszál; III. A városligeti tó; IV. Dunaünnepély; V. Otthon. „A kedves bácsi." — A Magy ar Szinház mai újdonságához. — Budapest, junius 14. Még csak néhány rövid nap választ el a szezonvégtől, de a Magyar Szinház, mielőtt a két havi vakáczióra bezárná kapuit, még egy utolsó újdonsággal kedveskedik közönségének. A Kedves bácsi ez az újdonság, a mely ma jut először a publikum elé és a szünidőig befogja tölteni a szinház műsorát. S a kik megnézik a pompás darabot, a jövő szezonban megint találkozni fognak vele, mert a Kedves bácsi sok időre fogja magát megkedveltetni és az uj évadban csak ugy megkaczagtatja majd azokat, a kik előadására megjelennek, mint most. A kik eddig a Magyar Szinház operettelőadásaiban gyönyörködtek, nagy megelégedéssel és örömmel fogják konstatálni, hogy a magyarszinháziak csakoly jókedvvel, ötlettel és művészettel tudnak helyt állani a bohózat terén, mint a dalos múzsa szülötteinek előadásában. Ebben pedig nemcsak a kitűnő szerzőnek, Broadheers-nek, van érdeme, a ki annyi tehetséggel bonyolítja mulatságos cselekményét, hanem mindazoknak, a kik a darab szinrejutásán közreműködnek. Ezek közül a legnagyobb érdem Bródy Istvánt, a szinház fiatal titkárát illeti. Ö rendezte és tanította be a pompás bohóságot. És a közreműködők is, élükön . . . nem is tudjuk, hogy kit nevezünk meg elsősorban. Mert egytöl-egyig meglepetést fognak ám okozni alakításaikban. A címszerepben Boross Endre kitárja humorának kincsesházát. Vagy százszor mondja a darabban: — Kérem szépen, én nagyon szeretnék a bátyámmal beszélni! És hogy mondja ezt! Mindig más és másképen és olyan hatással, hogy a művész partnerei sem képesek ellentállni és már a próbákon akárhányszor maguk is hangós kacagásba fakadtak. De Újvári Károly a szinház uj komikusa mint álpüspök és Tollagi Adolf az őrült szerepében szintén sok derűs jelenet hősei Az előadás clou-ja kétségkívül Szentgyörgyi Lenke ambulena snoom tánc-, ének- és fütty-duettje lesz, amelyet Újvári Károlylyal együtt jár. Ilyenformán a Magyar Szinház a közönség hangos kacagása és jókedve közben fejezi be a idei szezónt. F. A kulisszák mögül. Budapest, junius 14 Az 1904—1905 színházi szezon. — Beszámoló az idei évadról. — II. Nemzeti Szinház. Huszonkét újdonságot mutatott be az idén a Nemzeti Szinház és ezek közül tizenhat magyar szerző müve. Ez igy egyszerűen és szárazon konstatálva is minden dicsérő szónál ékesebben jellemzi, hogy milyen törekvések lelkesítik Somló Sándor igazgatót. Ha végignézünk az év történetén és vizsgáljuk a bemutatott újdonságok sorsát, akkor az is kitűnik, hogy a Nemzeti Szinház igazgatójának nemes és a magyar drámairodalom fejlesztésére egyedül alkalmas törekvéseit feltétlenül siker koronázta. Mit tett ebben az esztendőben a Nemzeti Szinház ? Elvül kimondotta, hogy a magyar drámaírók számára tartja fenn műsorát elsősorban, magyar irók uj darabjainak enged tért a nevezetesebb külföldi újdonságok és klasszikus darabok előadásai mellett. Huszonkét újdonsága közül igy tizenhat vall magyar irót szerzőjéül és a magyar szerzők ilyetén nagyarányú — eddig még sohasem tapasztalt — felkarolása tette lehetővé, hogy a Nemzeti Szinház 1904/1905-iki szezonjának annaleseiben egy sereg komoly és valódi magyar siker emlékét őrizheti. Persze: mind a tizenhat magyar darab nem aratott, de nem is arathatott egyforma sikert. De, hogy jó néhány akadt az idei magyar újdonságok közül olyan, a mely a magyar drámairodalom gazdagodását jelenti, az Somló Sándor igazgató eléggé nem méltatható, személyes érdeme. Mert csakis a magyar darabok e következetesen jóindulatu elfogadásával és előadásával tette lehetővé ezt a nevezetes eredményt A Nemzeti Szinház ezidei huszonkét újdonságának sorát egyik minapi számunkban már közzétettük. EzeK közöl most felsoroljuk azokat, a melyek ugy erkölcsileg, mint anyagilag — a sajtó és a közönség egyértelmű megegyezésével — a szinház komoly sikereivé fejlődtek a szezón folyamán. íme : Radnóthyné, Az emigráns, Miniszterválság, Elnémult harangok, Erősek és gyengék öt egész estét betöltő magyar darab igazi, nagy sikerét mutathatja fel az idén a Nemzeti Szinház. Olyan eredmény, a melyről évtizedek óta nem lehetett beszámolni. Hogy a külföldi újdonságokat milyen gonddal választotta meg az idén a Nemzeti Szinház, bizonyítja az, hogy a szinrekerült hat külföldi darab közül csupán egynek nem volt meg a várt sikere és ez az egy is nem kisebb ember, mint Gerhart Hauptmann müve! A külföldiek között van : Schiller: Wallenstein triológiájá-nak előadása, a mely az idei szezón egyik legnevezetesebb eseménye. A többi külföldi újdonság: Vén leányok; Killickrankie herczeg; Cyrano de Bergerac és Boszorkány mind hatalmas, nagy sikert aratott. Mindegyik állandó müsordarabjává lett a színháznak. A Nemzeti Szinház klasszikus repertoirjára ugyanolyan gondot fordított az idén a vezetőség, mint a magyar drámairodalom fejlesztésére. A Wallenstein-esték mellett itt kell megemlékeznünk Az ember tragédiája reprizéről. A teljesen uj jelenetezéssel, uj díszlettel és uj kosztümekkel felelevenített magyar remekmű a közönség állandó nagy érdeklődése mellett került jónéhányszor előadásra. A Romeo és Julia teljesen uj formában és uj kiállítással való szinrehozása, mely összeesett a századik előadás jubileumával, szintén nagy sikert hozott a színháznak. Shakespeare állandóan szerepelt a Nemzeti Szinház műsorán. Az idén a következő Shakespeare-drámák kerültek felváltva előadásra: Romeo és Julia, Le ár király, Julius Caesar, Hamlet, Othello, Macbeth, A szentivánéji álom, Troilus és Kresszida, A velenczei kalmár, Kilencz Shakespeare-dráma szerepelt állandóan a Nemzeti Szinház műsorán, a mellett, hogy a szinház főgondját a magyar műsorra fordította 1 A Nemzeti Szinház vezetősége büszke öntudattal és megelégedéssel tekinthet vissza az idei szezonra: nevezetes, nagy és hazafias művészi munkát végzett. A közönség méltányolta is működését: elismerés és siker kisérte a szinház kiváló igazgatójának a magyar drámaírók őszinte hálájára érdemes munkáját. Felvonásközben. Budapest, junius 14. Furcsa tévedés. — Karmester és borbély. — Az aradi Nemzeti szinház-ban nemrégen bemutatták a Jónás vigécz czimü paródiát, a mely természetesen a szenzácziós sikerű János vitéz nyomán Íródott. Az est sikeréből a legnagyobb rész Huber karmestert illette, a ki az újdonság zenéjét szerzette. A közönség a felvonás végén mindenképen azt akarta, hogy a jeles muzsikus-szerző személyesen köszönje meg az ovácziót és a lámpák elé akarta tapsolni. — Huber! Huber! Huber! — kiáltotta az egész közönség. Egy negyedórai lelkes taps és kiáltás után végre félrevonják a kordinát s azon hajlongva jelenik meg egy vörös szakállas ur és meghatva int köszönetet az ünneplésért. A közönség azonban elkezdett kaczagni, mert, a ki megjelent a függöny előtt, az nem Huber kermester volt, hanem Gruber — a szinház borbélya, a ki közönség fülsiketítő zajában a saját nevét vélte hallani. —n.— £