MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-31 / 149. szám

6 M. K

IR* OPERAHÁZ. »A czigánybáró« szövege. I. felvonás. Barinkay Sándor megjön Carnero királyi biztossal, hogy átvegye ősei elhagyott jószágait. A szomszéd birtokos, Zsupán, gazdag sertéskereskedő gúnyolódva fogadja s odaígéri neki a leányát, Arzenát is, ha megtetszik neki. Arzéna Ottokárba szerelmes s hogy ürügyet találjon, azt mondja Barinkaynak, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha báróvá lesz. Barinkay egyedül marad a sötét éjszakában s megpillantja Saffit, a vadvirág czigányleányt, a kit Czipra, a vén czigányasszony nevelt fel. Megjönnek a czigányok, a kik vajdájukká választják Barinkayt. A »czigánybáró« felveri éjnek idején Zsupán leányét és tudtára adja a gőgös Arzénénak, hogy máris báróvá lett. A leány kineveti, mire Barinkay büszkén vágja neki oda, hogy Saffit választotta feleségül. Második Jelvonás. Barinkay és Saffi boldog szerelemben élnek a czigánytanyán. Házasságuk tanúja a csillagok voltak és két gólya, mely ott kelepelt. A czigánytanyára kerülnek Zsupán és egész háznépe, a melyet erősen bosszant Barinkay vadházassága, de Barinkay fittyet hány neki. Megérkezik Gábor diák a toborzó huszárjaival és Carnero ennél panaszolja be Barinkayt, de Gábor diák gratulál neki a szép czigányleányhoz. Ekkor Czipra bevallja, hogy Saffi nem az ő gyermeke és felmutat egy okiratot, a melyből kiderül, hogy a czigányleány fejedelmi vér, az utolsó temesi basa leánya. Barinkay ezt megtudva, lemond Saftiról és a huszárokhoz áll. Saffl hiaba tartóztatja, csatéra indul. Besorozzák Zsupánt és Ottokárt is s a felvonás azon végződik, hogy hadba indulnak. Harmadik felvonás. Camero felczitálta Saffit és Arzenát Bécsbe. Éppen a győztes háborúból visszaérkező vitézeket várják. Köztük van Barinkay, mint győztes hadvezér. Megjön Zsupán és Ottokár is. Barinkay jutalmul kapja ^flitfa ,Ottokár pedig Arzénét veszi nőüL £»?. JUTASäY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Kossuth- Lajos-utcea 4.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és ha] szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; lennyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villám-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modem szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szepÍ5, májfolt, böratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás) Akar szép, íüae arezbőrt ? TJgy használja Waíterich A. droguista Gézsa Cremet 1 tégely 90 fillér. Kaptató minden naoTobb gyógy siertáróan ós drigneriótian. | Eladok és veszeíc l Urasági bntorokat, NEMZETI SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spany* inkviZiczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. \ spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják fel és eltemeti. A holttest eltünéióve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvon ís. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ld akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kaoitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt meztsgye, megígérték nek; a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjéí, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akai vele halni, csókolja meg. A kapitány meg csókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. Szlavóniában. Elsőrendű fürdőhely Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás (G4°

3 C.) a kontinensen. A lonjvavölgyi vasút állomása (Dugosellon át). Azonkívül Pakrac-Lipik déli vasút állomása. — Kitüntetve : Budapest, Bécs, London, Róma, Brüssel. Elsőrangú hévvizes fürdők, vizgyógyintézet, Bulling-féle Inhalatorium, diaetetikus konyha; katonatiszti gyógyház. Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház és éttermek, nagyszabású park, fedett sétány, térzene, kitűnő gyógyszállodák, villamos világítás. Felülmúlhatatlan hatású gyomor-, bél-, gége- és egyéb hurutoknál, köszvénynél és csúzos bajoknál, ischiasnál, csontbajoknál, hasürbeli izzadmányoknál, valamint minden mirigy- és vérbetegségeknél, A fürdőidény alatt tiz kiváló orvos rendel. IApiki hévviz szétküldése közvetlenül a forrástól, továbbá Edeskuty L. czégtől Budapesten. IApiki forrássó közvetlen a fürdőigazgatóságnál rendelhető. — Bővebb felvilágosítással szolgál a fűrdöigazgatóság. teljes lakberendezéseket, angol börbntorokst, •ahagoni és rézbntorokat, perzsa- és smyrnaszönjegeket, függönyöket, olaj festményeket, gátét TÜlamos-ealllájrokat. — MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi 1. vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek s nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, ininek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeível és mikor a tüntető Jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jog&szság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szob-ok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak as ex lex legyűrésével, bajukban a nemzed mult nagyjaihoz fordultak segitségért. Deák Ferencz össze Ss hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz sák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok Istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. a szobrok között mtfje tik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor íenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vszetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll s szobroknak is fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzed hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt. Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyílt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és • Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. NAGY ZSIGMOND 55CfflS Budapest, Ujrilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) Jtm hlibu, T*l«lon I*—