MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-31 / 149. szám

1905. május 31. 7 VÍGSZÍNHÁZ. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szö­kött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá­gát, hogy"hol Emil, hol Edouard képében jele­nik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogv a vigélstü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Pont coursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki. Ott­hon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Pon icoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségé­nél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edcuard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonds. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő étlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloi­set arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A szinpad ketté van választva. Egyik oldalon Enil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de eksor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan jutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. A szépség ápolására : pgf legjobb szer a „Miranda"­Creme eltávolít módén bórti*«­tátalanaáfot éa u arcnak ixfcp. (Ide kinézéat ad. Nem tartalmai aemmíM« ártalma« v. mérge« «sert éa nappal is használható. 1 tégiti MM Cl im 1 k. 1 drfe Mlnndi-szippan ÍZ l 1 dobsz Mlmdi-piider 1 k. — három azinben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógy­szertárában, va„y a későidnél: Dl EN ES J. C. utódainál, Eszéken, felsévárosban, ahoi pos tai . megrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek, f Dr. RENNER VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, VII., Yaleró-ntcza 4. az. (Telefon 565.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos­gyógy nőd legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéi etes hydrotherapla, ele itromos féli/fürdők szénsavas fürdők, forró légfürdők, vibraedóa maaaage stb. Kívánatra prospektus. ­A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a hányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és | megy világot látni, de megigéri szerelmesének, i hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál- | ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva rában nagy a szomoiuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a hevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy < halálban felkeressék szivük közös szerelmét Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár * rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska maradhat, hasztalan kár­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve érkeznek haza, estének idején, a faluvégre. Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. »Az igazi« szövege. Első felvonás. Serjeux Hippolyte gazdag nyárspolgár szörnyen félti a fiát, a kinek vi­Síonya van egy Nini nevü hölgygyei. ó az igazi imádottja Nininek, a kinek különben ^ nagyon dús udvarlója van. Hippolyte aggódik, j hogy fia még nőül találja venni Ninit ós azért ' tanácsért fordul rokonaihoz, a kiket a vidékről felrendel Párisba. Meg is jelennek a rokonok, j köztük a legtekintélyesebb, Delphine néni, a ki a családi tanács keretében elő is adja mentési tervét. Jacques úrfit el kell hódítani Ninitől oly módon, hogy egy tisztességes, de persze bájos nő, hódítsa meg. Erre a szerepre kiszemlélik Luciet, Serjeux Honoré fiatal feleségét, a ki ugyan nagynénje Jaquesnak, de ez annál nagyobb biztosíték arra nézve, hogy a terv nem jár veszedelmesebb következményekkel. Viszont Hippolyte és Antonin magukra vállal­ják hogy Ninit fogják elhódítani Jacquestól azzal, hogy nagyszerű ajánlatokat tesznek neki azzal a feltétellel, hogy nem lesz igazi kedvese, hanem kiadja az útját a fiatal embernek. Második felvonás. Nini késégbe van esve. Érdekbeli kedvese szakított vele az igazi miatt, a szívbeli kedvese pedig nem tudja kár­pótolni. Éppen kapóra jön Hippolyte és Anto­nin. Ezek álnév alatt jelentkeznek nála és ter­vüket látszólag siker koronázza, annál is inkább, mert hiszen Jacques, a kit Lucie csakugyan meghódított, amúgy is szakítani akar Ninivel. Végre is a két öreg bácsi marad győztesen Nininél és szép barátnőjénél. Harmadik felvonás. Jaques a legénylaká­sára várja Luciet. A két öreg azt gyanítja, hogy Ninit várja és azért rászabadítják Hono­rét, hogy zavarja meg a légyottot. Honoré pedig ott találja a saját feleségét igéző pon­gyolában. Lucie persze azzal védekezik, hogy őt kénys2eritették erre a szerepre. Nini is be­toppan és növeli az összevisszaságot. Delphine néni, a kinek tanácsa okozta a bajt, végre is kibékíti az összes érdekelteket. Fővárosi N yári Színház, A »Jeanette« szövege. Jeanette művésznő hajlandó elfogadni Mr. Black, a vig muzsacsarnok igazgatójának aján­latát, hogy fellépjen nála. Jean zeneszerző, a ki szerelmes Jeanettebe, le akarja erről beszélni s nem enged e kérésnek. Közben megérkezik Resse a költő, a ki elszavalja, hogy valaha szerelmes volt egy leányba, a ki a színpadra lépett s hűtlen lett hozzá. Jeanettet annyira meghatja a költő szomorú elbeszélése, hogy el­tépi a szerződést s Jean karjaiba borul. »A mikádó* szövege. I. felvonás. Yum-Yum, Koko hóhér gyám­leánya szerelmes Nanki-Poo-ba, a városi zene­kar trombitásába. De Ko-ko a hóhér, maga szeretne feleségül venni gyámleányát. Nanki­Poo bánatában fel akarja akasztani magát, de ebbeli készülődésében találkozik Ko-ko-val, a ki megakadályozza őt tettében. Még pedig azért, mert a Mikádó nemrég rendeletet adott ki, hogy a mennyiben harmincz napon belül vala­kit le nem nyakaz, elbocsátja állásából. Szer­ződést köt tehát Nanki-Pooval, hogy harmincz nap múlva fejét veszi s ezért odaadja hozzá Yum-Yum-ot. A harmincz nap leteltével úgyis elveheti az özvegyet. Nanki-Poo örvendezve adja a hirt Yum-Yum tudtára s már-már bol­dogok, hogy egymáséi lehetnek, a mikor meg­érkezik Katisah, a mikádó udvarhölgye, a ki szereti Nanki-Poo-t. Kiderül ugyanis, hogy Nanki-Poo a mikádó fia, a ki megszökött atyja udvarából, mert Katishát hozzá akarják adni. II. felvonás. Ko-ko a törvény paragrafu­saiból kisüti, hogy a japán asszonyt férje ha­lála után elevenen égetik meg s ezt tudatja Yum-Yum-mal is, a ki ugy megijed erre, hogy otthagyja Nanki-Poo-t, Nanki-Poo kész azonnal meghalni a hóhér kezétől, a szeli d lelkű Koko azonban nem tud vért látni s inkább lemond Yum­Yum-ról. Puh-bah val, sokhivatalu barátjával kiállítanak egy hivatalos irást, a mely formáli­san befejezettnek mondja Nanki-Poo kivégzését. De megérkezik a mikádó udvarával s megtudja, hogy a trónörököst kivégezték. Halálra itéli Ko-ko t és Pu-bah-t, Ko ko azonban szerelmet vall Katishának, a ki kegyelmet kér számára. A mikádó meg is kegyelmez a hóhérnak, fő­kép, a mikor holtnak vélt fia megjelen Yum­Yum karján. „MANUMOLLIN." Kézfinomító folyadék, a aezet pár nap alatt" hó­ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétkflldi: CZETTLÜR GYULA |yé|ysztrtsz BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török Jossef gyógyszertárában, KiráJy-otcza 12. és az .Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. ,-M "

Next

/
Thumbnails
Contents