MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-30 / 148. szám
1905. május 21. 7 M. KIR. OPERAHÁZ. »Aida« szövege. Első feloonás. Aida, Amonasro király leánya, mint rabszolganő ismeretlenül Memfiszben él. Apja, hogy leányát kiszabadítsa, betört Egyptomba. Aida az ifjú Radamest szereti, de veszedelmes vetélytársa van Amneris király leányában. Ramphis, a főpap, tudtul adja, hogy Isis istennő az Amonasro ellen vezetendő sereg vezéreül Radamest jelölte meg s Aida iránt való szerelme teszi boldoggá az ifjút. Az Amneristöl átvett szent lobogóval bátran vonul a hadba, serege élén, Radames. Aida, meghasonolva, hogy kiért imádkozzék: apja, vagy szerelmese győzelméért, egyedül marad. Második felvonás. Terem Amneris lakában. Ünnepi ének és táncz. A királyleány hízelkedve fogadja rabszolganőjét, Aidát és kicsalja belőle Radames iránt érzett szerelmének titkát. Változás. Radames diadalt ült az ellenség fölött s mint győző tér vissza. Nagy diadalmenet. Amonasro király el van fogva; Aidán kivül azonban senki sem ismeri fel s ő maga halottnak mondja a királyt. Radames kérésére szabadon bocsátják a foglyokat s Egyptom hálás királya utódjának s leánya ferjének jelenti ki a győző Radamest. Harmadik felvonás. A Nilus partja. Isis temploma közelében. Amonasro és Aida tuszokul maradnak vissza s a fogoly király rákényszeríti leányát, Aidát, hogy csalja ki Radamesből az egyptomi sereg hadvonulásának a titkát. Amneris az isterhez könyörög Radames szerelméért, de ez csak színből egyezik bele abba, hogy férjévé legyen, mert mindenekfelett imádja Aidát, ugy, hogy meg a hadsereg titkát is elárulja neki. Mikor Amonasro király elmondja kilétét és Aidával menekül, a kétségbeesett Radames készségesen elfogatja magát. Negyedik felvonás. Terem a törvényhelyiség fölött. Amneris meg akarja menteni Radamest, sorsának megadva magát, Radames visszautasítja és halálra ítélik. Az ítélet elevenen való eltemettetésre szól. Változás. A színpad alsó része a sötét sirüreget mutatja Vulkán templomában; fölötte a templom maga. Aida belopódzik a sirba, hogy együtt haljon Radam?ssel. Mialatt a szerelmesek lent a közös halálnak néznek elébe, Amneris, a papi gyászünnep közepette a sir fölött imádkozik. Dr. JUTÁS8Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete — Budapest, TV., Kossuth-Lajot-uiota 4.— — Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és ha] szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felfidittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek di8tingvált keresetforrás) PORGO | Eladok és veszek' l Urasági bátorokat, NEMZETI SZÍNHÁZ. »A dolovai nábob leánya« szövege. A darab két első felvonása Jób Sándor, a dolovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovám bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hal egy fiatal özvegy asszonyka, Domaházyné éa Jób Vilma, a nábob leánya, szívesen látják őket. A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyoknak. Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret. Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyal szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szívesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lányának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné annál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ előtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé. Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak ígéri a kezét. Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a párbajban súlyosan megsebesíti Tarjánt A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével is felkeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s feleségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. Tarján Gida összerogy ; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet a parkba, ott találják Vilmát az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. Városligeti Nyári Szinház. «Apajune vagy a vízi szellem» szövege. Történik 1864. nyarán, Prucseszko Alamir herczeg, román bojár kotroaseni uradalmában. Marku és Natálicza lakodalmát ünnepli a násznép, Marku nagyon boldog, csupán az zavarja meg, hogy itju csinos feleségét, az újdonsült menyecskét nagyon félti a vizi szellemtől, Apajunétől. Mert a faluban már évtizedeken keresztül a fiatal menyecskéket mindig kisértette a vizi szellem. Prucseszko Atamir herczeg, ki még uradalmában soha sem volt, haza jön Párisból, magával hozza feleségét, Heloizet, ki ezelőtt egy szállodatulajdonosné volt és rögtön utánna veti magát a csinos oláh menyecskék után. A felesége nagyon féltékeny. De a herczeg, hogy a feleségét kijátsza, követi őseit és vizi szellemnek öltözve, ajándékokkal csábítgatja magáhozoa menyeskéket. Nataliczára is szemet vett, de Marku, hogy elejét vegye, ő is vizi szellemnek öltözködik és a herczeget leleplezi, kit többek segítségével a vizbe dob. A herczeget bőrig ázva húzzák ki a vízből, ki ajándékokkal igyekszik megvesztegetni lelepleződ, hogy felesége előtt minden titokban maradjon. A ttársfa-uteza 37. BUTORHÁZB4N fa-, réz-, vasbutorok, teljes lakberendezés, lámpák, ugy saját készitményü divánok, ruganyos ágybetétek, matraezok és szalongamlturákban szerezhetik be szükségletüket hitelképes egyének áremelés nélkül részletfizetésre is. Schwär» Lipót ós Testvére k^", 0. ,Äo4el°n rlpar oFizetési feltételek: 100—200 koronáig havi részlet 10 korona, 200- 800 k.-ig 15 , 300 - 500 k.-ig 20 korona. Készpénzelóleg 15°|o. Árjegyzék «n fillér. teljes lakberendezéseket, angol börbntorokat, Mahagoni éa réxbntorokat, perzaa- éa smjrna•lényegeket, függönyöket, olajfestményeket, gái= éa Tillamos-csillárokat. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lexc szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kjrmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megstlrgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinház! hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok kőzött Mfje lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor lenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. NAGY ZSIGMOND ffÄ. Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) JLm ütsbaa. Tel «fon 11—71.
