MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-30 / 148. szám
1905. május 30. 7 VÍGSZÍNHÁZ. A „Kolibri mama" szövege, /. felvonás. Rysbergue báró neje megőrizte ifjúságának báját és üdeségét, bór már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a völegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kötötte meg házasságát, a mely igazi érdekházasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A fiatal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alattomos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és minthogy kitűnő vivó, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra valami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakítson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogyR ysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a szerelemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algirban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb nők, a kikkel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakítson vele. Ezt megelőzi. Megirta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, ós a mikor látogatók jönnek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. KIRÁLY SZÍNHÁZ. r A szépség ápolására : legjobb szer a I^Q „Miranda"Creme eltávolít úhn bírtisstátilanaáffot éa u arcnak kép, ttso kinéxéat ad. Nem tartalmai »emmdÄ« ártalmas v. mérges «sert és nappal is használhat*. 1 téplj Mrutfa Crime 1 k. 11rt Mlraods-szappan 701 1 doboz Mimti-pader 1 k. három színben. — Budapesten kaphat*: TÖKdK uertárátan, vasy a késsMa*: * «: utódainál, Eszéken, feMvárosbao, ahol post ai . i megrendelések utánvétel meOett esxköiöltotDek J Operákat, operetteket és kuplékat otthon hallatta' Grammophon v. Phonographon. Elsfirendü gyártmányi ajánl . Révész Gyula és T" Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb műsor. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva rában nagy a szomorúság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hös huszárai val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harczba indul és elkergeti, leveri a tatért. A franczia király hálából felajánlja neki országi felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissz» a szive, lelke. Furulyaszó hallatsak: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. EU hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczi» király udvarától ás elindul Bagóval, hogy * halálban felkeressék szivük közös szerelmit IluskéL Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vácdorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékiről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár na rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska ->etr maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet ás együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska Jól Ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Pásztordal. - Énekli: Fedák Sári. L Én vagyok a bojtárgyerek, Nafsaám után éldegélek. Napsütött via aa italom, Kopása föld a derekalom. II. Fáj a saivem, majd megsaakad, Seeretnélek, de nem saabad. Nem saabad, mert semmim tincsen, Tie forint bér minden kincsem / III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércae, Megeszem a auaát, máját, Csókolom a babám száját. IV.' Udvarodon három vállú. Abból isaik három nyáj juh, Én vagyok a viaméröje, Szőke rózsám szeretője. Fővárosi Nyári Szinház»Casanova« szövege. Előjáték. A pokolban. A Sátán feleségével enyeleg, szórakoztatni vágyik őt: megígéri neki, hogy estére elviszi az operába. Tervét nem valósithatja meg, mert látogatót jelentenek be nála estére, Casanova Jakabot. A pokol népe nagy izgalommal és érdeklődéssel várja a világhírű nőcsábítót, de várakozásukban csalatkoznak, mert a deli lovag helyett az öreg, töpörödött Casanova jelenik meg. A Sátán emlékezteti őt tömérdek régi kalandjára, de ő egyikre sem emlékszik vissza. Ekkor a pokol királyszolgájával, Napoleonnal, előhozatja a kinema[ tografot, melyyel Casanova minden kalandját | megörökitette éls sorban felmutatja előtte nagy I szerű csinyjeit. Az első kaland. Marion. Első felvonás. Yelenczében. A carneval idején asszonyok serege között mutatkozik Casanova, de már unja az örökös könnyű hódításokat. Újságra vágyik és ekkor meglátja az ifjú Mariont, a ki szerelmesével, Pietro kertészlegénynyel enyeleg. Pietro bakter-szolgálatokat teljesít Carneval éjszakáján és éjfélre légyottot nyer szerelmes Marionjától. Casanova pénzzel és csellel rábírja Pietrot. hogy ruhát cseréljen vele. Mint bakter, a kit Pietronak vét Marion, beveszi rohammal a leányka szivét. Közben olyan utczai botrányokat idéz elő, hogy üldözőbe veszik. Kisiklik üldözői körmei KUZÜI, visszatér Marionhoz, de miközben lángoló vallomásokkal ostromolja, feltűnik Pietro, a ki visszaköveteli tőle bakterköpenyét, kalapját. Casanova már-már kudarczot vall, mikor üldözői megérkeznek és helyette, a most már bakterruhába öltözött Pietrot fogják el. Casanova győz, Marion az övé lesz. Második Jelvonás. A versaillesi palota parkjában. XIV. Lajos udvara körében találkozik Dasanova Pompadour marquisnővel, a ki már unja a vén királyt. A kalandvágyó lovag, a ki útjában itt is lánczra füz néhány szivet, a király barátnőjére vet szemet. Büszkén és hánya-vetin bánik elöbbb vele, meg is sérti egy gunyverssel, melyet bokrétába rejtve, ablakába teszi Pompadour asszony elégtételt követel, a király rábizza a bűnös Casanova megbüntetését. A marquisnő egyedül marad a lovaggal, a ki egy szellemes párbajjelenetben megejti szivét. Felkölti Pompadour asszony női hiúságát és rábizza, hogy oldja meg előtte övét A marquisnő a park pavillonjának áttetsző ablakában meg is jelenik előtte minden mez nélkül, májd megadja magát és szerelmesen borul a lovag karjaiba. Harmadik felvonás. Egy csehországi klastromban. Casanova öreg már, könyvtárosa és orgonistája a kolostornak, melyben zsoltárokra tanítja ifjú növendékeit. Minduntalan feltámadnak régi emlékei, átkutatja szerelmi áldozatainak fényképeit, de csupán Liára ismer rá, a kinek atyja kifosztotta őt, de, a ki sohasem lehetett az övé. Az öreg Mózes, Lia atyja jön leányával, a ki öreg asszonynak van öltözve. Menekülnek és Casanova közbenjárását kérik uüevelük kieszközléséhez. Lia leleplezi magét Casanova felismeri és őrjöngve borul lábaihoz Lia azonban elfordul az öreg embertől. »Inkább a pokolba jussak, mint tovább szenvedjem e kint« kiált fel Casanova. Változás. A pokolban. Sátán befejezi mutatványait. Casanova még mindig nem emlékszik f kalandjaira, mire a pokol szája mögött megI jelenik Lia. Casanova felismeri egyetlen igaz ' szerelmét és összeesik. 1 i\i Sjí W v; I;Jí!U;ííS! S;5 Hirdetések felvétetnek a „Jga gyar Színpad" hirdetési osztályában: Hazai Hirdetési Részv.-Társaság irodájában, VIII., Üllői-at 41. sz.