MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-30 / 148. szám

1905. május 30. 7 VÍGSZÍNHÁZ. A „Kolibri mama" szövege, /. felvonás. Rysbergue báró neje meg­őrizte ifjúságának báját és üdeségét, bór már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a völegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kö­tötte meg házasságát, a mely igazi érdekhá­zasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A fiatal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alatto­mos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és mint­hogy kitűnő vivó, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra va­lami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakítson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogyR ysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a sze­relemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algirban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb nők, a kik­kel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakítson vele. Ezt megelőzi. Megirta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, ós a mikor látogatók jön­nek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. KIRÁLY SZÍNHÁZ. r A szépség ápolására : legjobb szer a I^Q „Miranda"­Creme eltávolít úhn bírtiss­tátilanaáffot éa u arcnak kép, ttso kinéxéat ad. Nem tartalmai »emmdÄ« ártalmas v. mérges «sert és nappal is használhat*. 1 téplj Mrutfa Crime 1 k. 11rt Mlraods-szappan 701 1 doboz Mimti-pader 1 k. három színben. — Budapesten kaphat*: TÖKdK uertárátan, vasy a késsMa*: * «: utódainál, Eszéken, feMvárosbao, ahol post ai . i megrendelések utánvétel meOett esxköiöltotDek J Operákat, operetteket és kup­lékat otthon hallatta' Grammophon v. Phonographon. Elsfirendü gyártmányi ajánl . Révész Gyula és T" Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb műsor. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva rában nagy a szomorúság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hös huszárai val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harczba indul és elkergeti, leveri a tatért. A franczia király hálából felajánlja neki országi felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissz» a szive, lelke. Furulyaszó hallatsak: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. EU hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczi» király udvarától ás elindul Bagóval, hogy * halálban felkeressék szivük közös szerelmit IluskéL Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vác­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékiről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár na rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska ->etr maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet ás együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska Jól Ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Pásztordal. - Énekli: Fedák Sári. ­L Én vagyok a bojtárgyerek, Nafsaám után éldegélek. Napsütött via aa italom, Kopása föld a derekalom. II. Fáj a saivem, majd megsaakad, Seeretnélek, de nem saabad. Nem saabad, mert semmim tincsen, Tie forint bér minden kincsem / III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércae, Megeszem a auaát, máját, Csókolom a babám száját. IV.' Udvarodon három vállú. Abból isaik három nyáj juh, Én vagyok a viaméröje, Szőke rózsám szeretője. Fővárosi Nyári Szinház­»Casanova« szövege. Előjáték. A pokolban. A Sátán feleségével enyeleg, szórakoztatni vágyik őt: megígéri neki, hogy estére elviszi az operába. Tervét nem valósithatja meg, mert látogatót jelentenek be nála estére, Casanova Jakabot. A pokol népe nagy izgalommal és érdeklődéssel várja a világ­hírű nőcsábítót, de várakozásukban csalatkoz­nak, mert a deli lovag helyett az öreg, töpörö­dött Casanova jelenik meg. A Sátán emlékez­teti őt tömérdek régi kalandjára, de ő egyikre sem emlékszik vissza. Ekkor a pokol király­szolgájával, Napoleonnal, előhozatja a kinema­[ tografot, melyyel Casanova minden kalandját | megörökitette éls sorban felmutatja előtte nagy I szerű csinyjeit. Az első kaland. Marion. Első felvonás. Yelenczében. A carneval idején asszonyok serege között mutatkozik Casanova, de már unja az örökös könnyű hódításokat. Újságra vágyik és ekkor meglátja az ifjú Mariont, a ki szerelmesével, Pietro ker­tészlegénynyel enyeleg. Pietro bakter-szolgálato­kat teljesít Carneval éjszakáján és éjfélre légyottot nyer szerelmes Marionjától. Casanova pénzzel és csellel rábírja Pietrot. hogy ruhát cseréljen vele. Mint bakter, a kit Pietronak vét Marion, beveszi rohammal a leányka szivét. Közben olyan utczai botrányokat idéz elő, hogy üldözőbe veszik. Kisiklik üldözői körmei KUZÜI, visszatér Marionhoz, de miközben lángoló vallomásokkal ostromolja, feltűnik Pietro, a ki visszaköveteli tőle bakterköpenyét, kalapját. Casanova már-már kudarczot vall, mikor üldö­zői megérkeznek és helyette, a most már bak­terruhába öltözött Pietrot fogják el. Casanova győz, Marion az övé lesz. Második Jelvonás. A versaillesi palota park­jában. XIV. Lajos udvara körében találkozik Dasanova Pompadour marquisnővel, a ki már unja a vén királyt. A kalandvágyó lovag, a ki útjában itt is lánczra füz néhány szivet, a király barátnőjére vet szemet. Büszkén és hánya-vetin bánik elöbbb vele, meg is sérti egy guny­verssel, melyet bokrétába rejtve, ablakába teszi Pompadour asszony elégtételt követel, a király rábizza a bűnös Casanova megbüntetését. A marquisnő egyedül marad a lovaggal, a ki egy szellemes párbajjelenetben megejti szivét. Fel­költi Pompadour asszony női hiúságát és rábizza, hogy oldja meg előtte övét A marquisnő a park pavillonjának áttetsző ablakában meg is jelenik előtte minden mez nélkül, májd megadja magát és szerelmesen borul a lovag karjaiba. Harmadik felvonás. Egy csehországi klas­tromban. Casanova öreg már, könyvtárosa és orgonistája a kolostornak, melyben zsoltárokra tanítja ifjú növendékeit. Minduntalan feltámad­nak régi emlékei, átkutatja szerelmi áldozatai­nak fényképeit, de csupán Liára ismer rá, a kinek atyja kifosztotta őt, de, a ki sohasem lehetett az övé. Az öreg Mózes, Lia atyja jön leányával, a ki öreg asszonynak van öltözve. Menekülnek és Casanova közbenjárását kérik uüevelük kieszközléséhez. Lia leleplezi magét Casanova felismeri és őrjöngve borul lábaihoz Lia azonban elfordul az öreg embertől. »Inkább a pokolba jussak, mint tovább szenvedjem e kint« kiált fel Casanova. Változás. A pokolban. Sátán befejezi mutat­ványait. Casanova még mindig nem emlékszik f kalandjaira, mire a pokol szája mögött meg­I jelenik Lia. Casanova felismeri egyetlen igaz ' szerelmét és összeesik. 1 i\i Sjí W v; I;Jí!U;ííS! S;5 Hirdetések felvétetnek a „Jga gyar Színpad" hirdetési osztályában: Hazai Hirdetési Részv.-Társaság irodájában, VIII., Üllői-at 41. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents