MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-24 / 142. szám

1905. május 25. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 24. A Magyar Királyi Operaház-ban A czigánybáró szombaton, május 27-én, kerül szinre először. Az operett ehó végéig háromszor kerül szinre, mindannyiszor jótékonyczélra, és pedig először (május 27-én) a Jókai-szoboraiap javára, másodszor (május 29-én) az „Otthon" irók és hirlapirók köre, valamint a „Hirlapirók nyugdíjintézete" javára, harmadszor pedig (május 31-én) a székesfővárosi államrendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segitőegyesülete javára. Az operett főszerepeit V. Krammer T. (Szaffi), Payer M. (Arzéna), Fiatíné (Mirabella), Szántó L. (Czipra), Arányi (Barinkay), Hegedűs (Zsuppán), Kornay (Carnero), Pichler (Ottokár) és Ney B. (Pali czigány játsszák. Ezen előadásokra jegyek már válthatók felemelt helyárakon. A Nemzeti Szinház tegnap kegyeletesen ünnepelte meg Szigeti Józsefnek emlékezetét; előadta a felejthetetlen szerzőnek Rang és mód czimü darabját. A hét egyéb estéin a szinház legkedveltebb müsordarabjai kerülnek szinre. A folyó hó 26—27—28-ikán megtartandó országos tornaversenyek alkalmából a Nemzeti Szinház igazgatósága péntekre a Bánk bán-i, szombaton az Aranyember-1 és vasárnapra Az ember tragédiáját tűzte ki előadásra, hogy a vidékről fölránduló tanuló-ifjuság a magyar drámairodalom e három remekét megnézhesse. E czélból korlátlan számú mérsékeltáru jegyeket bocsát az ifjúság és vezetőik rendelkezésére. A Vígszínház uj darabja, a Kolibri mama eddigi előadásain is azt a mély, intenzív hatást tette a közönségre, a melylyel a nagysikerű bemutató 'járt. Bataille Henry színmüve teljes mértékben lekötötte-a figyelmet; a rendkívül érdekes cselekmény, a magvas dialógus, a mely a mintaszerű előadás keretében kiválóan érvényesült, sürii tapsokra ragadtatta a hallgatóságot. Halmi Margit nagystílű alakítása ezúttal is a legszívélyesebb fogadtatásra talált és a művésznővel együtt Hegedűs Gyulát, Góth Sándort és Somlay Artúrt is lelkesen ünnepelték. A Kolibri mama, a mely a szezon végén is elsőrendű művészi és irodalmi sikert hozott a Vígszínház-nak, a hét minden estéjén szinrekerül. Vasárnap délután a Diákélet kerül előadásra, Tanay Frigyessel, a ki hoszszabb betegeskedése után most tért vissza Olaszországból. * A Magyar Szinház mai előadásán játssza először egy estén három kiváló szerepét Miss Mary Halion a Sherry, Szegény jonatán és A gésák egy-egy fölvonásában. A művésznő ez alkalommal a színpadi öltözködésnek érdekes skáláját fogja bemutatni. A Sher/y-ben először uti ruhában, majd skót jelmezben jelenik meg, a Szegény Jonatán montekarlói fölvonása két ragyogó divat-toalett bemutatására ad alkalmat, végül A gésák-ban a virágos kimonát ölti fel a művésznő A Sherry-i Békéssy Ferencz, a másik két operettet Virányi Jenő karnagy fogja dirigálni. Holnap, csütörtökön ezt azt előadást megismételik. Holnapután, pénteken, május 26-án ünneplik az Ex lex 75-ik előadását. A jubiláris estén a második kép keretében föllép miss Mary Halton s uj betéteket fog előadni. Ez lesz a művésznő bucsufellépése. A játék előtt ez estén Tallián Anna és Szentgyörgyi Márta eljátsszák Heltai Jenőnek erre az alkalomra irt kis jelenetét. Az előadást miss Halton föllépésével ezúttal rendes helyárakkal tartják. A Királyszinház hete, a melynek műsorán váltakozva szerepel a János vitéz és a Bob herczeg, zsúfolt házzal indult meg, a János vitéz 183-ik előadásával és hasonló mély érdeklődés s nagyszámú előjegyzés előzi meg a teljes sikerrel felújított Bob herczeg-ti, a mely most kétszer egymásután, szerdán és csütörtökön kerül szinre. A Martos-Bakonyi-Huszka daljáték, a melyet Fedák Sári diadalmas Bobja s a fényes kiállítás szinte újdonsággá avatott, a szinház állandó vonzóerejének bizonyul, s előreláthatólag jubiláris sorozatot ér meg még kapuzárás előtt. A főszereplők mindkét este: Csatay Janka, Tesztory Julia, Magay Anna, Németh, a ki ezúttal több uj aktuális kupiét énekel, Mihályi, Vágó, Körmendy, Csiszér, Bátsony, Gabányi és mindenekelőtt mint Bob: Fedák Sári, a ki vasárnap este ugyanezt a szerepet játssza, pénteken és szombaton pedig a János vitéz-ben lép föl. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban vendégszereplő Népszínház erre a hétre változa os műsort állított össze a szinház legkipróbáltabb müsordarabjaiból. A hét műsorán még egyszer, csütörtökön Déry Gyulának mult pénteken bemutatott Sportlovagok czimü fővárosi életképe szerepel. Pénteken A kornevillei harangok, szombaton és vasárnap a Katalin van műsoron, a czimszerepben Székely Irénnel. Vasárnap délután Blaha Lujza lép fel Agyimesi vadvirág-bari. * A Városligeti Nyári Szinház- ban Krecsányi társulata holnap, csütörtökön mutatja be Zamacoy Miquel uj bohózatát, a melyet Le Gigolo czimen adnak a párisi Nouveautés-szinház-ban. \z újdonságot Komor Gyula fordította. Az igazi telivér párisi darab, melyben egymást kergetik a kaczagtató helyzetek. A főbb szerepeket György Ilona, Étsy Emilia, Gyöngyössy Erzsi, Krecsányiné, Niczkyné, L. Mihályfi Julia, Bartos Gyula, Ternyei, Szomori, Réthey és Kövessi játsszák. A kulisszák mögül. Budapest, május 24. Miss Halton három szerepben. — A „Magyar Szinház" mai estéjéhez. — Az utolsó Halton-hét. De aztán ugy van rendezve és megcsinálva, hogy a közönségnek már egy estén is alkalma legyen a kiváló szubrett sokoldalúságával megismerkedni. Ma és holnap ugyanis Miss Halton három szerepben is bemutatkozik a fővárosi közönségnek. Mint a színlap mutatja a Sherry első felvonásában, A szegény jonatán második felvonásában és A gésák második felvonásában fog ma szerepelni a művésznő. Nem érdektelen, hogy mig a szinház egész személyzete úgyszólván mozgósítva van a mai hármas előadás miatt s mint a próbák megmutatták, valósággal sziszifusi feladata volt az igazgatóságnak ez a nagyszabású előkészületeket követelő en masse előadás, azalatt a művésznő már a próbákon oly könnyedséget mutatott be, a mely páratlan a maga nemében. Mintha csak egy darabban játszanék és egy darabhoz kellene öltözködnie, ugy játszott s oly fetünő könnyedséggel öltözködött egyik darabról a másikra S a három különböző szinü és karakterű egyéniséget a lehető legtökéletesebben adja vissza, semmi zavart nem okozva az ilyen áti menet következtében beálló nehézségek. Sherry-ben ezúttal először mutatkozik be nálunk Miss Halton, s mint ő maga kijelentette, ez a szerep naiv és szende jellege folytán a legjobban tetszik neki összes szerepei között. Ebben fogja elénekelni a hires duda-nótát és a fiakker-kuplét „la voiture" czimen francziául. A Szegény Jonatán-ban pedig a már egy izben elénekelt és a közönség tapsai közt anynyiszor megújrázott „My brown skine baby" czimü dalát fogja előadni. A hét Halton-e.seményei még a ma és holnapi nappal nem záródnak be. A legérdekesebb Halton szenzáczió a péntek esti Ex lex jubileum alkalmával fog lejátszódni. A »Magyar Színpad« tárczája. Patti Adelina az énekhangról. Csudálatos, hogy Patti Adelina, ez a fenomenális énekművésznő, a ki annak daczára, hogy már tul van a hatvan esztendőn, még mindig megtartotta gyönyörű énekhangját, a melynek csengését, fényét az idő nem volt képes a legkevésbbé sem elkoptatni. Érdekes, milyen módon tudta a művésznő énekhangját oly kitűnően megtartani és ápolni. Ennek mindenesetre sok énekes és énekesnő hasznát veheti. A Windsor Magazin munkatársa meginterjúvolta Patti-1, a ki a következőket mondta arról, hogy hogyan sikerült a hangjának régi zománczát megtartani. — A fő, — igy kezdte — mindig a középhangok kiképzése. Az emberek rendesen ezt szokták kérdezni: „Milyen a legmagasabb hangja?" Azzal nem igen törődnek, hogy mi van a középregiszterrel. Azokat a sikereket, a melyeket művészi pályámon arattam, éppen a középhangoknak köszönhetem és nélkülük tartós, állandó sikert el sem tudok képzelni. Sok énekesnek megvannak a magas hangjai, de home sweet home nem tudnak énekelni. A magas hangok nagyon szépek, de ha elvesznek a középhangok, minden elveszett. A magas és mély hangok diszek; de mit érnek a remek gobelinek és képek, ha nincsen házunk, a melyben felaggathatjuk azokat. A tremolázás egyike a legnagyobb énekhibáknak, fázisa annak a megerőltetésnek, a mit az énekesek a magas vagy mély hangok érdekében elkövetnek; és rendesen a hangszalagok tágulásából származik. Én minden megerőltetés nélkül éneklek; a ki sokáig akar tudni énekelni, annak sohasem szabad hangjának természetes határát átlépni. Olyan ez, mintha az ember a tőkéjéből élne. Én is mindig a kamatokat költöttem el s még •maradt elég megtakaritani valóm is. Sok hang nem érdemli meg a kiképeztetését, sok hang pedig megerőltetést szenved a kiképzés ideje alatt s igy már teljesen elveszítette frisseségét a mikor a közönség elé kerül. A hanggyakorlásra naponkint legfeljebb tizenöthúsz perczet fordítok, még pedig olyan formán, hogy skálázom. Hangom kiképzésének alapját a bátyám, mr. Ettore Batrili vetette meg. Nála tanultam a szolfeggiokat és tullákat; a chromatikus hanglétrák később maguktól megjöttek. Azt hiszem különben, hogy már akkor trilláztam, a mikor először láttam meg a napvilágot. De sohasem énekeltem, ha nem éreztem magamat jól, vagy ha bizonytalannak gondoltam a hangomat. A mellett sokszor nagyon kényes volt valamelyik előadás vagy hangverseny lemondása. Emlékszem rá, hogy /. Vilmos porosz király egyszer egy hangversenyt rendezett kastélyában, a melyen nekem is közre kellett működnöm. Habár már minden elő volt készítve, a hangverseny napján elküldtem a lemondásomat, mert rosszul éreztem magamat. Meyerbeer-nek jutott a kellemetlen feladat lemondásomat a hatalmas királylyal közölni. A király azonban nem vette ezt tőlem rossz néven és a legközelebbi hangversenyem alkalmával megjelent. Előadás közben kérdezte tőlem : — Mi volt az oka múltkori gyöngélkedésének, művésznő? — Felséged királyi klímája! — feleltem. Hogy a diétának milyen hatása van a hangra, arra nézve, mondhatom, mértékkel mindent ehettem és ihattam, a nélkül, hogy az megártott volna. Előadásközben azonban sohasem eszem; legfeljebb egy kis csirkelevest fogyasztok el olykor. Nem szabad enni közvetlen éneklés után sem, mert ilyenkor az ember rendesen fáradt egy kissé. Ezért is rendesen előadás után egy fél órával szoktam valami ételt elkölteni, mert éhes gyomorral énekelni szintén ártalmas. Sokszor beszéltek rólain, hogy azokon a napokon, a melyeken fellépek, nem szoktam egyáltalán beszélni sem. Ez nem igaz. Tény az, hogy ilyenkor nem fogadok. A hangnak legtöbbet a friss levegő használ. Naponkint — ha csak kellemetlen idő nem jár odakünn — kéthárom órát a szabadban szoktam tölteni. Éneklés közben egy aranyszabályhoz tartom magamat; ugyanis kímélem magam, a mig kell, és soha nem adom ki a teljes hangot.