MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-23 / 141. szám

május 13. M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, baechansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tannbäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése,melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szivvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébe nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erévyekben keresve a szerelem forrását. Tannnäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét hdta a szerelem lényegének. Beiterolf most aevesen megtámadja Tannhäusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja kissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Szinhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, elótt imádkozik. Wolfram a távolból kísér!, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, bog, kedvese nincsen A SCHMIDTHAUER-féle Igmándi azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esit csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem!« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannbäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! Fővárosi Nyári Szinház, A »Sportlovagok« szövege. I. felvonás. Történik egy szállodában. Edelényit, egy fővárosi gavallért, a ki nem tud hozzájutni nagy örökségéhez, egy jószivü pinczér: Korpás tartja el. Ő fizeti helyette számláit és a jobb jövő reményében hitelez neki. Edelényi barátja: Torbágyi, egy könnyelmű sportférfiu, ezer forintot pumpol ki párbajköltség czimén Kohn börziánertöl, a kinek a fia párbajozni készül. Az apa azért adja az összeget a segédnek, hogy fia sértetlen maradjon. A szállodában a sportlovagok megismerkednek a bácskai Galambos-familiával, a kik feljöttek Budapestre bálozni. Edelényinek nagyon megtetszik a szép Böske, a ki szintén szemet vet a gavallérra. De Edelényit folyton üldözi a vén Ludmilla kisasszony, a ki a nyakába akarja magát varrni. II. felvonás. Egy bálon a vigadóban megvallják egymásnak szerelmüket Edelényi és Böske. Edelényi mikor megtudja, hogy Torbágyi milyen uton pumpolta ki Kohntól az ezer forintot, a pénzt jótékonyczélra adja. Ezért aztán Torbágyi a párbajnál, mely éjfélkor történik, megengedi, hogy Kohn fiát összevagdalják. Kohn a bálterembe ront és leleplezi a sportlovagokat. Ludmilla, a ki időközben szintén nagy örökséghez jutott, visszaadja ugyan néki Edelényi helyett az ezer forintot, de a botrány már megvan: Edulényi látszólag kompromittálva van és Galambosné elviszi Böskét, a kit nem akar ilyen szélhámos, csélcsap emberhez hozzáadni. III. felvonás. A hét választóhoz czimzett fogadóban. Torbágyi, miután látja, hogy Ludmilla pénzesleány, feleségül akarja öt venni. A papot titokban idehozatják, hogy összeeskesse őket. Böske szintén odaszökik Edelényi után és Korpás a pinczér ugy intézi a dolgot, hogy a pap Böskét Edelényivel adja össze. Galambosnénak már most bele kell egyeznie a házasságba, a mit meg is tesz. Torbágyi pedig feleségül veszi Ludmillát. Dr. RENNE» VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, VII., Valeró-utcza 4. sz. (Telefen 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyógynód legújabb készülékeive! lett felszerelve. Tökéletes bydrotherapla, elektromos fé£/fOrdOk szénsavas fürdők, forró légfürdök, vlbraczlós massage stb. - Kívánatra prospektus. NEMZ

ETI SZÍNHÁZ. A »Rang és mód« szövege. Bannai Gábor miniszteri tanácsos egészen el van adósodva. Hogy családja, s különösen nagy igényű neje, Klarissz szükségleteit fedezni tudja, felhasználja azt a tizezer forintot, melyet Gerő nagybátyja Bannai Gábor leányának adományozott, sőt hivatalos pénzeket is elsikkaszt Bannai azonban hiszi, hogy nagyatyja, — kt dúsgazdag ember, — ki fogja segíteni a bajból. A nagybácsi meg is érkezik Budapestre nejével együtt, s felmegy a Gábor lakására. A Gábor feleségének, Klarissznak nem tetszenek az egyszerű külsejű, természetes, keresetlen modorú vidékiek, rosszulétet színlel s magukra hagyja őket. A nagybácsiék sértődötten, haraggal távoznak, s hallani sem akarnak Gáborról. Bannai leánya tisztában van atyja helyzetévelstud azajándékozó levél azon pontjáról, hogy az ő elhalálozása eseten a tizezer forint atyjára szól. Öngyilkos akar lenni. Ez annyira meghatja Gerő bácsit, hogy enged a haragjából. Fia, Sándor is a Bannai Gáborék pártján van, mert hát ő gyöngéd érzelmekkel viseltetik a leány iránt. Gerő bácsiék is megszeretik a bájos leányt, megbékülnek, megmentik Gábort s menyüknek fogadják. £»*. JUTÁSSY JÓZSEF ioőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bírápolé és áiMépitő intézete — Budapest, TV., Kossuth-Lajos-uieza 4.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszkőzök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltaük: durva, sárgult, bámult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). TELEFON 08-69. HAZAI TELEFON 68-59. HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG m budapest^ IX. ÜL»IiŐI~UT41. MODERN ALAPON BERENDEZ ETJHIRDE JÉ Sl IRODA HIRDETÉSEK FELVÉTELE AZ ÖSSZES BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPOK, FOLYÓIRATOK, NAPTÁRAK RÉSZÉRE KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TERVEZETEK DÍJTALANUL, PONTOS KISZOLGÁLÁS. ELŐNYÖS ÁRAK. SCflHI DT M. izijgyártó, nyergei és bíréndíe Budapest, Kerepesi-ut 25. Kézi- ée utazóbőröndök, ridikOlök, pénz-, szivar- stb. tárczák nagy választékban, úgyszintén lószerszám is nyeregszerekben. Árjegyzék bármentve. — PÜR&O keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserflvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30.