MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-23 / 141. szám

1905. május 25. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A „Kolibri mama" szövege, I. felvonás. Rysbergue báró neje megőrizte ifjúságának báját és üdeségét, bár már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a vőlegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kötötte meg házasságát, a mely igazi érdekházasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A fiatal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alattomos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és minthogy kitűnő vivő, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra valami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakítson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogy Rysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a szerelemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algírban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb nők, a kikkel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakítson vele. Ezt megelőzi. Megirta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, és a mikor látogatók jönnek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki •zinigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kcrmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex Iex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, Eladok és veszek Urasági bátorokat, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek közölt, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternlzálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes áll tpotokat. A szobrok között mcgje/ lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a m ilyet a szegedi Kossuth-szobor lenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vízetfsét vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti ők^t a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. Él is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ölödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és diszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsz ik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépít a világhírű Földes-féle MargitCréme Hatása bámulatos. Kétszeri bekenés után puhítja a kezet és arczot. Minden gyógyszertárban, drogueriáoan és illatszer-kereskedésben kapható. Főraktár a kontinens részére Török Józsefnél Budapest, Király-utcza. Ara 1 korona. Egy darab szappan 70 fillér 1 doboz pouder 1 korona 20 fillér. Operákat, operetteket és kuplékat otthon hallgatha' Grammophon v. Phonographon, Elsőrendű gyártmányt ajánl : Révész Gyula és T«» Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb miisor. teljes Uk berendeléseket, angol börbutorokat, •ahagoni éa résbutorokat, per-na. éa snjrv aafiajegeket, függönyöket, olajfestményeket, (ás_ és Tfllames-oattltrekat. = A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomoiuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. EH hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. As Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár"~- rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párlsban első dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. - Régi fogsorok átalakíttatnak. - Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzséb«t-körut 50. I. Fogorvos: LMflir Emil. Teknikai főnök: Irtnaau S. Tanós plombák 3 kor.-tól, foghú

zás érzés——telenitve 2 kor-ért —— Fogad: reggel l-töl cite 8-ig. Vaaár- ée ünnepnapokon ia. = Mércékéit árak. — Réeeletflzetéere ia. • PUfi&O NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, Ujrilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) Tatokon 17—TI.