MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-20 / 138. szám
6 M. KIR. OPERAHAZ. A »Nemo« szövege. Előjáték. Egy magyar nemes fiával, a H nagytehetségű zenész és énekes, török fogságba kerül. Itt hitet, nevet cserél (Jussuf bég) s kényszeríteni akarja fiát is, hogy renegát legyen, hogy igy a szultán udvarába léphessen. A szorongatott ifjú Zrínyi Ilonához menekül s ennek ajánló levelével Magyarországba szökik vissza, hogy felkeresse Rákóczi Ferenczet és szolgálatába állva, szolgálja hazáját. Első felvonás. Az ifjú hosszas bolyongás után Kistapolcsányba kerül, II. Rákóczy Ferencz udvarába. A fejedelem kinevezi udvari zenészének s mivel az ifjú meggyalázott ősi nevét eltagadja s azt mondja, hogy neve nincs, a fejedelem elnevezi »Nemo»-nak. Nemo meglátja a fejedelemasszony udvarhölgyét: Badinyi Klárát és szerelemre lobban iránta, de a szép leányt Desalleurs, franczia márki is szereti és elhatározza, hogy Nemo ellen intrikát sző. Jönnek a kuruczok és diadallal jelentik, hogy Győrvár alatt csatát nyertek. Második felvonás. Klára viszonozza Nemo szerelmét, Rákóczi és a fejedelemasszony is beleegyeznek az ifjú szerelmes pár házasságába. Ekkor Desalleurs egy hamisított levéllel kompromittálja Nemot és elhiteti a fejedelemmel, hogy Nemo is, mint atyja, hitetlen török lett és sok gazságot követett el. Rákóczi elűzi udvarából Nemot. Harmadik felvonás. Nemo szerzetes lesz. A szerencsétlen trencséni ütközet után Laczkó apród, a ki Klárát elkiséri a kolostor környékire, hírül hozza neki, hogy a fejedelem veszélyben van: vasas németek törtek rá. Nemo megmenti a fejedelmet, de védelmében halálos sebet krp. Halálos ágyán ártatlansága kiderül s a tejedelem karjaiban hal meg. Fővárpsi Ny ári Szi nház. A »Sportlovagok:« szövege. I. felvonás. Történik egy szállodában. Edelényit, egy fővárosi gavallért, a ki nem tud hozzájutni nagy örökségéhez, egy jószívű pinczér: Korpás tartja el. Ö fizeti helyette számláit és a jobb jövő reményében hitelez neki. Edelényi barátja: Torbágyi, egy könnyelmű sportférfiu, ezer forintot pumpol ki párbajköltség czimén Kohn börziánertöl, a kinek a fia párbajozni készül. Az apa azért adja az összeget a segédnek, hogy fia sértetlen maradjon. A szállodában a sportlovagok megismerkednek a bácskai Galambos-familiával, a kik feljöttek Budapestre bálozni. Edelényinek nagyon megtetszik a szép Böske, a ki szintén szemet vet a gavallérra. De Edelényit folyton üldözi a vén Ludmilla kisasszony, a ki a nyakába akarja magát varrni. II. felvonás. Egy bálon a vigadóban megvallják egymásnak szerelmüket Edelényi és Böske. Edelényi mikor megtudja, hogy Torbágyi milyen uton pumpolta ki Kohntól az ezer forintot, a pénzt jótékonyczélra adja. Ezért aztán Torbágyi a párbajnál, mely éjfélkor történik, megengedi, hogy Kohn fiát összevagdalják. Kohn a bálterembe ront és leleplezi a sportlovagokat. Ludmilla, a ki időközben szintén nagy örökséghez jutott, visszaadja ugyan néki Edelényi helyett az ezer forintot, de a botrány már megvan: Edulényi látszólag kompromittálva van és Galambosné elviszi Böskét, a kit nem akar ilyen szélhámos, csélcsap emberhez hozzáadni. III. felvonás. A hét választóhoz czimzett fogadoban. Torbágyi, miután látja, hogy Ludmilla pénzesleány, feleségül akarja őt venni. A papot titokban idehozatják, hogy összeeskesse okét. Böske szintén odaszökik Edelényi után és Korpás a pinczér ugy intézi a dolgot, hogy a pap Böskét Edelényivel adja össze. Galambosnénak már most bele kell egyeznie a házasságba, a mit meg is tesz. Torbágyi pedig feleségül veszi Ludmillát. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotában. A Richelieu bibornok jelenlétében mef tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poétalovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éi támadja őt, ékzelvén Cyrano nagy orra fölött Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megviv vele, vivás közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgy» és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvivDÍ, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf té lt fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, mintán szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti, Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi magát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és egy ügy ü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja irni, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot. Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harezba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti. Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcz. Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan i hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano ] utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano 1 pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt I • halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hirül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenBég érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett ós mély sebet ütött rajta. Most már végét Járja Roxan türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerri aztán a hős poéta meg is jelenik, haláloe betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a kJ megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet így tudja meg Roxan, hogy a kinek e. lelkét szerette, nem volt más. mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal • halálig szerető nő és barátja karjaiban. Város ligeti Nyári Szinház, »Szép Heléna« szövege. I Első felvonás. Igen : az istennők vitája jut[ tatja Parisnak a világ legszebb asszonyát, Heléf nát, a ki igy nem kisebb embernek, mint Görög! ország nagy királyának, Menelausnak a felesége. Az almát a vitázó istennők közül Vénusnak nyújtja és ö, a szépség istennője nem volt hálátlan: ajánló levéllel elküldi Parist Léda leányához, Helénához, a ki legszebb vala minden földi nők között. * Oh, Menelaus, ősatyja minden korok felszarvazott férjeinek 1 Miért is voltál olyan öreg és olyan ostoba 1 Nem láttad felvillanni a szerelem gvujtó, perzselő sugarát a királynő szemében, mikor az koszorúval övezte a szép pásztor homlokát, a ki a szellemi tornán minden görög hőst és királyt szégyenben hagyott: Nem vetted észre, mint remeg meg egész valójában a legszebb pásztor, mikor téged a csalfa Kalchas, a furfangos jós elküldött Citherébe, hogy távollétedben békén turbékolhasson Vénus oltalma alatt az egymásnak teremtett szerelmes pár? Második felvonás. Most itt, a második felvonásban, mikor leszáll az éj, a szerelmesek barátja, mikor a tenger felől édes, szerelmes, buja illatok áradnak, a szomszédban ki-ki párját átölelve üriti a kelyhet és áldoz Vénusnak, most — hiába beszélnek Vénus istennő varázsáról és akaratáról nem az istennő akarja, hogy Heléna, megoldva övét, odaboruljon Páris vállára, óh, nem, ö maga akarja, Heléna, az asszony, az izzóvérü görög nő, a kinek férje Menelaus, az öreg király. * ... És ez az igazság. És kaczagunk rajtad, vén fölszarvazott, mikor rajta éred szépséges Helénádat az ifjú pásztorral. Kaczagunk rajtad, mert megérdemelted sorsodat. Magad vagy oka, hogy Heléna beleesett az üdvözítő bűnbe. És még az a vigasztalásod sem lehet: — Ha jobban vigyáztam volna rája 1 A százszemü Argus sem tarthatta volna távol homlokodról a bajt . . . mert győzedelmeskedett az isteni akarat, az örök törvény: a nagy szerelem minden gátat áttörő, minden poklokon keresztül gázoló szent hatalma . . . Harmadik felvonás. Most már a végzet nehezedik szegény Menelaus vállaira. Az ostoba, kijátszott férjek régi, de örökké uj maradó fátuma. A helyett, hogy igyekeznék, — ha még lehet — visszahódítani magához az isteni Helénát, azon igyekszik, hogy távol tartsa országától Párist. Mintha bizony ez az akarat nem törnék meg a szerelem hatalmán. Sőt, — hogy a keserű pohár teljesen beteljék — a fölszarvazott király maga adja Párisnak kezébe a feleségét. Mert persze mindenki észrevenné az idegen főpap álruhájában Párist, csak egvedül ö nem, a vak, szegény férj. És jön Páris, hosszú szakállal, fehér köntössel és Menelaus maga segiti fel a gályára Helénát. A Páris gályára, mely viszi őket messze, messze Menelaus hónától. És Páris, a mint fent a gályán magához öleli Helénát, bátran kiálthatja az ostoba király fülébe: — Én vagyok Páris, én vagyok a mindent legyőző szerelem! PUPGO
