MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-17 / 135. szám
1905 máju s 17. M. KIR. OPERAHÁZ. A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém : Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard a muzsikus és Cilline a filozofus vidáman élik a szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset irjon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Alcindor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Harmadik kép: A Barriére d'Enfer, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szívvel jelenti ki, hogy most már ő is akarja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen összezördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét elválnak egymástól. Negyedik kép: A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Colline vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket. Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi, megszokott kabátját, de már Mimin nem lehet segíteni. Fején egykori kis fejkötőjével holtan hanyatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. »atsn „MANUMOLLIN." f Kézfinomító folyadék, a ><ezet pár nap alatt"hó- ® ehérré és bárssenyaimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLLR GYULA gyégysztnsz BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az .opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. gjtoftts sncmrtksbi NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Miss Hobbs« szövege. I. felvonás. Percival Kisigscarl unos-untalan ősszevész ifjú nejével: Bettyvel, egy bizonyos Miss Hobbs miatt, a ki mint férfigyülölő leány, a feleségeket és menyasszonyokat a férjek, illetve a vőle'-ények ellen uszítja. Betty elrohan hazulról, hogy felkeresse Miss Hobbsot. Ekkor megérkezik Percivál régi baratja és névrokona: Edward Kingscarl, a ki érdeklőd/én a családi perpatvar oka iránt, megtud mindent és vállalkoznék a Miss Hobbs — megtérítésére, bár a rettegett és öregnek, csúnyának lefestett leány nem ismeri. Miss Hobbs — a ki szép és fiatal — ! megjelenik, (Betty fehérneműért jött el) Edward fogadja és Miss Hobbs azt hiszi, hogy Edward a Betty férje. Edward — bár tudja, hogy kivei áll szemben — ugy viselkedik, mintha egy komornával beszélne. Miss Hobbs meg is hagyja »tévedésében«. Edward most már szívesen bocsátkozik a kalandba, fogad Percivallal és ennek barátjával: Jessop-pal, hogy ő egy hónapon belül meg fogja csókolni a férfigyülölő Miss Hobbsot. A fogadást be is jegyzi a jegyzőkönyvébe. II. felvonás. Miss Hobbs lakásán vannak Betty és Miss Willicent Farcy, Jessop menyasszonya. A két férfi: Percival és Jessop — a jó néni: Miss Susan Abbey segítségével belopóznak Miss Hobbs házába, hogy hölgyeikkel találkozhassanak. Percival ki is békül feleségével, de Miss Hobbs be akarja bizonyítani, hogy ez a férj is olyan haszontalan, mint a többi és ezért a hölgyeket elbujtatja, hogy majd akkor lépjenek be, ha Kingscarl Edward (a kiről Miss Hobbs folyton azt hiszi, hogy az a Betty férje) neki, mint Miss Hobbs szobaleányának, szerelmet vall. Edward el is jő, Miss Hobbs biztatására térdre is borul előtte, ekkor az előlépő hölgyek előtt — nagy triumfussal — »leleplezi« Betty férjét, a kiről persze kisül, hogy nem az. Miss Hobbs felsült, de nem adja fel a küzdelmet, — bár Betty visszatér férjéhez — most már Edward ellen fordul haragja, a kinek a kertben elveszített jegyzőkönyvéből megtudja, hogy milyen fogadást kötött az ő meghódítására. III. felvonás. Edwardot yachtjának kajütjében felkeresik a hölgyek. Edward, hogy Miss Hobbsot beteges és téves felfogásaiból kigyógyitsa, eltávolítja Jessopot és menyasszonyát és azután — a sürü tengeri köd nagy segítségére van — elhiteti Miss Hobbs-szal, hogy a yacht elszabadult a sik tengerre és most ők csak ketten vannak a hajón. Kényszeríti Mi$s Hobbsot arra, hogy tüzet rakjon, vacsorát és kávét főzzön, közben kioktatja az asszony igazi hivatásáról. Miss Hobbs kénytelen-kelletlen engedelmeskedik, de mindjobban lenyűgözi őt Edward férfiassága és szelleme. Végül feípzáll a köd, Jessop és Willicent előkerülnek és Miss Hobbs — férfigyülölő-hitében erősen megrendülve — távozik a yachtról. Előbb azonban átadja Edwardnak elveszített jegyzőkönyvét, igy tudtára adva, hogy tudomása van a fogadásról. IV. felvonás. Miss Hobbs megtudja Percival lakásán, hogy Edward milyen játékot űzött vale, csakhogy kigyógyította férfigyülöletéből. Bár árai, hogy szereti Edwardot, mégis haraggal szivében le akar róla mondani. Ekkor jő Edward és jelenti, hogy ismét elutazik és évekig nem tér vissza. Miss Hobbs szerelme győz büszkeségén, megadja magát, kezét nyújtja Edwardaak és vele megy mint scerető hitvese. Operákat, operetteket és kuplékat otthon hallgatha* Srammoption v. Phonographon. Elsőrendű gyártmányt ajánl : Révész Gyula és T s a Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb mtlsor. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában, Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerülj Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött toprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnafe véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a •épnek baja essék, Ripkáné szervezte szinház! hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jegászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa, Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között m«gje° lik Magyarország Nagyasszonyónak a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor íerkőlt szavakban kir fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. PÜRGO c©@©©öq©©©«ö0©«0©eö©©öö©©®©©&ft©®95 A SCHMIDTHAUER-féle Igmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva. eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30.
