MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-17 / 135. szám

1905. május 17 . 137 KIRÁL Y SZÍNHÁZ. »Bob herczeg« szövege Eiső felvonás. A királyi palota udvarát:. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csavargó diáknak öltözve — szokta fel­keresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt. Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kiséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja át­adni neki az ősi Szent-György-kardot és azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelölt herczegnőt, a ki nagyravágyó és egy gárda­tisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogadja az udvar és az idegen követek hódolatát és igaz­ságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, a borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjének­Annie és kisérői meglepetten ismernek a királyfi­ban Bobra, de néki sikerül őket meggyőzni arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel a hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyfit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyét. Egyben elhatározza, hogy ennek az esküvőnek megtörténtét minden módon meg­akadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streeten Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyítja az utcza népe előtt, hogy Annié őt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő nász­népnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő pár­nak a királyné és kisérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a fel­háborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerel­méről Anniét, újból kéri: legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát illőnek egy királyfihoz. Bob meg­tört sziwel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában, A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyítja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronéra. A ter­vezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei fel­ujitásáv 1 s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba. VÍGSZÍNHÁZ. A »Kézről-kézre« szöveg" I. felvonás. Chanal ur felesége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarát Coustouillut sem, a ki tüzes szoczia­lista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva ós dadogó, ha azzal a nővel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép asz­szony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltővel. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy megielenik Chanal házánál és bérbeveszi | Eladok és veszek I Urasági bátorokat, azt a legénylakást, a* mely a Chanalék házá­ban kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen hiven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a teleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együtt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy meg­feledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb. A sze­relmesek azon törik fejüket, hogy miket hazud­janak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor rájuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiata­lok távozását, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, aki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjele­nik a háznál. Mindenképpen rémes btlnügyet csinálna az esetből és valósággal rátámadt Mas­senayre, a mikor az haza mer jönni. Megtör­tént azonban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott volt, előbb a, mint a gazdát. Növeli a bajt, hogy Chanal beállít Massénayhoz Francineval és ki­jelenti a csábitónak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie ott hagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meglehe­tősen zsémbes férj lesz és a mikor Chanal meglágotja egykori feleségét, a kivel még el­számolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maga is vétkezett. Dr. jutasst JÓZSEF loörgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Budapest, /F., Kossuth-Lajos-utcea 4.— — Alapíttatott 1892. ­Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és ffilek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmasz­százs, arcz-gözfürdó, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás ívimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, Izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). Városligeti Nyári Szinház. »A czigánybáró« szövege. I. felvonás. Barinkay Sándor megjön Car­nero királyi biztossal, hogy átvegye ősei el­hagyott jószágait A szomszéd birtokos, Zsupán, gazdag sertéskereskedő gúnyolódva fogadja s odaígéri neki a leányát, Arzenát is, ha meg­tetszik neki. Arzéna Ottokárba szerelmes s hogy ürügyet találjon, azt mondja Barinkaynak, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha báróvá lesz. Barinkay egyedül marad a sötét éjszaká­ban s megpillantja Saffit, a vadvirág czigány­leányt, a kit Czipra, a vén czigányasszony nevelt fel. Megjönnek a czigányok, a kik vajdá­jukká választják Barinkayt. A »czigánybáró« felveri éjnek idején Zsupán leányát és tudtára adja a gőgös Arzénénak, hogy máris báróvá lett. A leány kineveti, mire Barinkay büszkén vágja neki oda, hogy Saffit választotta feleségül. Második felvonás. Barinkay és Saffi boldog szerelemben élnek a czigánytanyán. Házasságuk tanuja a csillagok voltak és két gólya, mely ott kelepelt. A czigánytanyára kerülnek Zsupán és egész háznépe, a melyet erősen bosszant Barinkay vadházassága, de Barinkay fittyet hány neki. Megérkezik Gábor diák a toborzó huszárjaival és Carnero ennél panaszolja be Barinkayt, de Gábor diák gratulál neki a szép czigányleányhoz. Ekkor Czipra bevallja, hogy Saffi nem az ő gyermeke és felmutat egy ok­iratot, a melyből kiderül, hogy a czigányleány fejedelmi vér, az utolsó temesi basa leánya. Barinkay ezt megtudva, lemond SaflirÓl és a huszárokhoz áll. Saffi hiaba tartóztatja, csatára indul. Besorozzák Zsupánt és Ottokárt is s a felvonás azon végződik, hogy hadba indulnak. Harmadik felvonás. Carnero felczitálta Saffit és Arzenát Bécsbe. Éppen a győztes háborúból visszaérkező vitézeket várják. Köztük van Barinkay, mint győztes hadvezér. Megjön Zsupán és Ottokár is. Barinkay jutalmul kapja Sftitfa .Ottokár pedig Arzénét veszi nőtlL I Fővárosi Nyá ri Szinház» .A koldusdiák" szövege. Elsd felvonás. Ollendort ezreues a fogház ból szabadon bocsátja a rabokat. Teszi ez azért, hogy Simon nevü koldusdiákot, a ki szin­tén be van börtönözve, felöltöztessen és ber­ezegnek adhassa ki. Meg akarja magát bőszülni Laura grófnőn, a kit egyszer vállon csókolt s ezért a fiatal grófnő a legyezőjével arczul ütötte. Ollendorf arra akarja felhasználni Simoni hogy udvaroljon Laurának és vegye el felesé­gül. Változás. A krakkói vásár. Palmatica grófné megjelen két leányával, Laurával éa Broniszlavával és megismerkednek az uri ruhába bujtatott kcldusdiákkal. Simon és Laura egy­másba szeretnek. Második felvonás. Palmatica grófné házá­ban vagyunk. Elhatározzák, hogy megtartják az esküvőt. Simon lelkiismeretfurdalásokat érez s egy levélben megírja Laurának, hogy ő csak koldusdiék. Átadja a levelet Palmatica grófnő­nek, a kitől azonban Odendorf elcsalja a levelet Megtartják az esküvőt, a mely után Odendorf felhozatja a rabokat, a kik üdvözlik Simont, mint volt fogolytársukat Simon le van leplezve S Palrratica grófné kikergeti házából. Harmadát felvonás. Jan Janiczki kapitány, Simon barátja és vok fogolytársa, megígéri Odendorfnak, hogy 200,000 frtért kiszolgáltatja neki a lengyel királyi herczeget. De ezt csak azért teszi, hogy félrevezesse az ezredest és a 200,000 frt.-ot megkaparitsa. Kiadja Simont uralkodó berezegnek, a ki igy is szerepel addig, a mig az igazi herczeg el nem foglalja a várost s Simont kinevezik grófnak. Laura és Si mon kibékülnek. faav teljes lakberendezéseket, ingei bőrfcutorokat, Mahagoni és rézbntorokat, perzsa- és smyraa­szőnyegeket függönyöket, olajfestményeket, páz­===== éa TÜlamos-caUlárokst == NAGY ZSIGMOND 1ÄÄ Bndapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár medett) JLm egSa. ht»b«n. Telefon 11—11.

Next

/
Thumbnails
Contents