MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-16 / 134. szám

6 I0T5. májusié M. KIR. OPERAHÁZ. A „Hamlet" szövege. Első felvonás. 1. kép. Terem a királyi palotában. Kar üdvözli a bevonuló királyt és királynét. A királyné megilletődve veszi észre, hogy fia hiányzik. A király inti, hogy vegyen erőt érzelmein. Hamlet egyedül töpreng a női gyarlóság felett; ime, még alig két hónapja, hogy atyja meghalt, s anyja már uj férj karjai közt feledi. Ophélia jő s gyöngéden kérdi Hamletet, miért tépelődik s miért kerüli az udvart. Hamlet biztatja változhatatlan szerelméről, de el akarja hagyni csalfa népét, bár minden utján kisérni fogja emlékeiben Ophélia képe. Laertes búcsúzni jött. A harczba indul és Hamletre bizza nővérét. Ö legyen őrzője, ha vész fenyegetné életét. Urak és hölgyek gyűlnek az ünnepre. 2. kép. Sáncztér. A háttérben a kivilágított palota. Horatio és Marcellus elbeszélik Hamletnek, hogy atyja lelke megjelent előttük. Az óra tizenkettőt üt és a szellem megjelenik, int, hogy Hamleten kivül a többiek távozzanak. Azután elmondja, hogy bosszúra akarja őt felhívni, azért hagyta el sirját. Anyjának a mostani királylyal való parázna viszonya s ők ketten ölték meg őt álmában. A szellem távoztával Hamlet kardot rántva megesküszik, hogy bosszút rog állani. Második felvonás. 1. kép. A palota kertje. Ophélia egyedül olvas, hogy elfeledje szive bánatát. Hamlet, a ki már napok óta kerüli, jön. Ophélia olvasást színlel, de Hamlet meg se szólítja s eltávozik. Ophélia biztosra veszi, hogy a királyfi hűtlen lelt hozzá. Elpanaszolja a közeledő királynénak is bánatát. A királyné felvilágosítja, hogy Hamletnek más oka van e különös viselkedésre, de reméli, hogy éppen Ophélia segélyével „ki lehet majd tébolyából gyógyítani". A király kikérdi a királynét Hamlet felől: hogy nem sejt-e talán valamit ? Hamlet éppen jő, zavarodottan felel atyja ajánlatára, hogy menjen külföldre utazni és engedelmet kér, hogy vándorló színészekkel egy darabot adhasson elő. Marcellus bevezeti a színészeket. Hamlet utasításokat ad nekik, hogy mit játszanak. Azután megvendégelteti őket. 2. kép. Nagy terem a palotában. A király, királyné, Polomus, Ophélia és az egész udvar. Némajáték. Egy öreg király lép fel, a királyné karjára támaszkodva. Hamlet magyarázza, hogy mi történik a színpadon : Baptista királyné megöleti Gonzágó királyt, mérget önt fülébe. A király izgatottan parancsolja, hog űzzék el a színészeket. Hamlet őrültnek tetteti magát s mint ilyen, gazembert kiált a királyra, a ki mint gyilkos fejére tette Dánia koronáját. Horatio és Marcellus visszatartják őrjöngő barátjukat. A király és királyné gyorsan távoznak. Harmadik felvonás. A királyné szobája. Hamlet töprenkedik, miért is nem ölte meg a királyt, hiszen kezé

Ken volt. Midőn lépteit hallja, egy kárpit mögé rejtőzik. A királyt lelkifurdalásai bántják. Imazsámolyára térdel. Hamlet előjön, döfésre emeli tőrét, de megáll, nem akarja imája előtt megölni. Visszasurran rejtekébe s a király szellemalakut vélvén benne, segítségért kiabál. Polonius jön és csillapítja a királyt. Hamlet ezáltal megtudja, hogy ő is részese a gyilkosságnak s e miatt az utána közeledő Ophéliának, ki a királyné kíséretében jött, örökre bucsut mond, zárdába küldi, hiszen ő csak nem szeretheti annak leányát, a ki atyját meggyilkolta. Ophélia könyezve távozik. A királyné kérdőre vonja fiát, hogy mért részesiti anyját ily sértő bánásmódban, mire az visszavágja, hogy ez sem nagyobb bűn a férjgyilkolásnál. Keserű szemrehányásokkal illeti anyját, a ki térdreborulva könyörög kíméletért. A szellem megjelenik és inti fiát, ne feledje el, hogy anyjával beszél. Hamlet e közben lecsendesül s bűnbánatot kiván anyjának — imádkozzék. Negyedik felvonás. Falusi táj. A háttérben nagy tó. A tavasz ünnepe. Ballet. Ophélia is részt vesz az ünnepben. Dalával elárulja, hogy őrület környezi. A parasztok szomorúan távoznak el s Ophélia a viz fölé hajolva, beleesik. Ötödik felvonás. Temető. Két sirásó borozva énekel. Hamlet közeledik s megkérdi, kinek számára ássák a sirt. Nem tudják megmondani. Leartes jön, Hamlet elébe megy, de az üdvözlet helyett kitör, miért lett hűtlen nővéréhez? Meg akar Hamlettel vivni életre-halálra. A halotti kiséret félbeszakítja harczukat. Fiatal leányok kara, kik Ophélia koporsóját hozzák. Hamlet megrendülve értesül kedvese haláláról s minden reményét vesztve, meg akarja ölni magát. Már • kardot is rántott, midőn eszébe jut, hogy előbb atyját kell megbosszulnia. Leszúrja a királyt s midőn az összerogyik, véget vet életének s Ophélia koporsójára dőlve meghal. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. I. kép. Az urat, miután a világot megalkotta, angyalai dicsőítve környezik, csupán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországból, két fát jelölve meg birtokául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábirja őket, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves látványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja eléjük. II. kép. Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat építenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgakat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra ítélik. Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy mulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet. Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szívja magába. Megjelenik Péter apostol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörtén hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen. V. kép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a valiásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Ádám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvén;, en buzdítja, lelkesíti a vérszomjas néptöm.eget. De a mint meglátja a j halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei I lángra kelnek és titokban beleszeret. Saint. Just és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a felesége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meglátja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe Jutunk hol az imént mulatót emberek megjelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyelmezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg. A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Adám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó, torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesében Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol. Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az éd?s titkot, hogy anyának érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. Fővárosi Nyári Szinház. A »Jeanette« szövege, Jeanette művésznő hajlandó elfogadni Mr. Black, a vig muzsacsarnok igazgatójának ajánlatát, hogy fellépjen nála. Jean zeneszerző, a ki szerelmes Jeanettebe, le akarja erről beszélni s nem enged e kérésnek. Közben megérkezik Resse a költő, a ki elszavalja, hogy valaha szerelmes volt egy leányba, a ki a színpadra lépett s hűtlen lett hozzá. Jeanettet annyira meghatja a költő szomorú elbeszélése, hogy eltépi a szerződést s Je an karjaiba borul. »A mikádó« szövege. I. felvonás. Yum-Yum, Koko hóhér gyámleánya szerelmes Nanki-Poo-ba, a városi zenekar trombitásába. De Ko-ko a hóhér, maga szeretne feleségül venni gyámleányát. NankiPoo bánatában fel akarja akasztani magát, de ebbeli készülődésében találkozik Ko-ko-val, a ki megakadályozza őt tettében. Még pedig azért, mert a Mikádó nemrég rendeletet adott ki, hogy a mennyiben harmincz napon belül valakit le nem nyakaz, elbocsátja állásából. Szerződést köt tehát Nanki-Pooval, hogy harmincz nap múlva fejét veszi s ezért odaadja hozzá Yum-Yum-ot. A harmincz nap leteltével úgyis elveheti az özvegyet. Nanki-Poo örvendezve adja a hírt Yum-Yum tudtára s már-már boldogok, hogy egymáséi lehetnek, a mikor megérkezik Katisah, a mikádó udvarhölgye, a ki szereti Nanki-Poo-t. Kiderül ugyanis, hogy Nanki-Poo a mikádó fia, a ki megszökött atyja udvarából, mert Katishát hozzá akarják adni. II. felvonás. Ko-ko a törvény paragrafusaiból kisüti, hogy a japán asszonyt férje halála után elevenen égetik meg s ezt tudatja Yum-Yum-mal is, a ki ugy megijed erre, hogy otthagyja Nanki-Poo-t, Nanki-Poo kész azonnal meghalni a hóhér kezétől, a szelid lelkű Koko azonban nem tud vért látni s inkább lemond YumYum-ról. Puh-bah-val, sokhivatalu barátjával kiállítanak egy hivatalos irást, a mely formálisan befejezettnek mondja Nanki-Poo kivégzését. De megérkezik a mikádó udvarával s megtudja, hogy a trónörököst kivégezték. Halálra ítéli Ko-ko-t és Pu-bah-t, Ko ko azonban szerelmet vall Katishának, a ki kegyelmet kér számára. A mikádó Tieg is kegyelmez a hóhérnak, főkép, a mikor holtnak vélt fia megjelen YumYum karján. POR&O-