MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-13 / 103. szám
1905. április i g < 3 Budapesti színpadok. Budapest, április 13. A Magyar Királyi Operaház műsorán ma: csütörtökön az Aida szerepel. Szombaton A walkür-1, vasárnap este pedig gróf Zichy Géza nagysikerű operáját, a Nemo-1 adják. * A Nemzeti Szinház holnap, pénteken két érdekes kis újdonságot mutat be, Moliére Bandin György-éve 1 együtt; az egyiknek A gyermek, a másiknak Az oroszlánbőr a czime. Az egyiknek szerzője: dr. Hűvös Kornél, még noviczius az irodalomban. Az érdekes apróságot a következő szereposztásban adják: A gyermek. Szinmü 1 felvonásban. Irta: dr. Hűvös Kornél. Személyek: A férfi 9 s áCj zá r • A nő K Hegy esi M A gyermek Izsáki M. A másik apróságot, a mely Az oroszlánbőr czimmel kerül a közönség elé, Erdélyi Zoltán irta, a ki már nem ismeretlen előttünk. A mult szezonban Megjött a papa! czimü egyfelvonásos vígjátékával már szép sikert aratott. A kis vígjátéknak itt adjuk a teljes szinlapját: Az oroszlánbőr. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Erdélyi Zoltán. Személyek: Javorka Gál Máü Vizváriné Piroska—"— - -- - D. Ligeti J. Rideg — - Rózsahegyi Cseresnye Horváth A két magyar szerzővel egyidőben frissítik fel Moliére: Danáin György-ét, a melyet a mult szezonban játszottak utoljára a Nemzeti Szinház-ban. Gabányi Árpád, Náday, Helvey Laura, T. Vízvári Mariska és Horváth játsszák benne a főbb szerepeket. 0 A Vígszínház tavaszi munkarendje a Kézrőlkézre sikere következtében annyiban megváltozik, hogy április hóban nem lesz bemutatóelőadás. Minden este a Kézről-kézre kerül szinre és majd csak május 6-án adnak uj darabot, a mikor ugyanis a régebben kötött megállapodás értelmében Küry Klára vendégszereplésével a Miss Chipp czimü énekes szinmü kerül bemutatóra. Ennek a darabnak előkészületei foglalkoztatják a személyzetet, valamint a Kolibri mama czimü drámáé is. * A Magyar Szinház-ban ma, csütörtökön délután is lesz előadás Rajna Ferencz hazafias, látványos revüje, az Ex lex kerül szinre harminczhatodszor. A délutáni előadást az igazgatóság a tanuló-ifjuság számára rendezi ezúttal először mérsékelt, úgynevezett ifjúsági helyárak mellett. Este szintén az Ex lex-et játsszák. A revü vasárnap délutáni előadására is mérsékeltek a helyárak. A Kitályszinház-ban szombaton, április 15-én lesz Hamilton és Caryll operettjének: A danczigi herczegné-nak bemutató-előadása, Küry Klárával a czimszerepben. A danczigi herczegné lesz a bemutató-bérlet ötödik estéje. Az újdonság premier-szinlapja a következő: A danczigi herczegné. Daljáték 3 fölvonásban, 4 képben. Irta: Hamilton. Fordították: Heltai Jenő és Mérei Adolf. Zenéjét szerzette : Ivan Caryll. i Rendező: Mérei Adolf. Karmester: Vincze Zsigmond.) Személvek: Hübscher Kata, mosólány, később Lefebvre marsallné Küry KI. Napoleon, tüzérhadnagy, később Francziaország császárja Vágó Josephine, császárné . ... ... Tesztory J. Caroline nagyherczegnö I Napoleon Hidvéghy M. Pauline herczegnő f húgai Magay; A. Lefebvre, őrmester, később Franczia- Vécsei ország marsallja De Bethure vicomte Mihályi Renée de Saint Mezard ... ... ... Szegedi Stefi Reynier, kapitány Torma Flayert... ... Csiszér Gildon ... Cseh Papillon, házaló fiu, később udvari szabó Ferenczi De Narbonne Molnár De Chanteloup... Gabányi D'Allégre Oláh De Beaufremont asszony Kornai J. Lisette ... Szentgyörgyi Gy. Louise ... Pálfi M. Margot ... .. ... Dobsa M. Liliputi Hudák J. Mosólányok, nemzetőrök, katonák. Napoleon udvaia. Történik az I. felvonás 1792-ben, a párisi Rue Royalban, Hübscher Kata mosóintézetében, a II. és III. felv. 1807-ben a fontainebleaui kastély kertjében és a danczigi herczegné öltözöszobájában. A bemutatóig a János vitéz van a műsoron. A népszerű daljáték a mai előadáson kívül már csak egyetlen estén kerül szinre, Fedák Sárival a czimszerepben. Utolsó előadása vasárnap délután lesz, szintén Fedák Sárival. A Népszínház szombaton 7777 czimmel uj operettet mutat be, melynek szerzője Ziehrer, a Svihákok ismertnevü komponistája. Az operett, melynek pompás a muzsikája, vidám a cselekménye, Fremdenführer czimmel igen sok előadást ért meg német színpadokon. A premierszinlapot itt közöljük: 7777. Operett 3 felvonásban. írtak Krenn és Lindau. Zenéjét irta' ZZiehrer Károly. Fordították;: Bálint .Dezső és Faragó Jenő. Személyekj: R-Jg?* SJtel Báró Bánki Imre Szirmai] Stöbel báró — — — Delh Toni herczeg, huszárkadet - - Abelovszky m. Giamicci Bianca, énekesnő Szekely I. Rácz, honvéd, zenéskáplár [) 3SS3 1 Mariska, szobalány — Komlossy E. Czibulka, nyug. illavai fogházőrmester Kovács M. Sári, leánya ... Harmath I. György, érdész ko Tagala, afrikai fejedelem Kiss M Lizi, cseléd Kápolnai I. Nóvák, káplár LJjvan A Népszínház egyik kitűnő müve ~e Újvári Károly e hét vasárnapján tölti be 25 éves működését a Népszínház színpadán s ez alkalommal a délutáni Koldusdiák előadásán, a melyben egyik legjobb szerepét: Entericht, a tömlöcztartót adja, a szinház igazgatósága és művészgárdája ováczióban fogja részesíteni az ünnepeltet. A kulisszák mögül. Budapest, április 13. „7777". — A „Népszínház" szombati bemutatója. — Fővárosi életkép. S ez a tavasz megérkezését jelenti. A Népszínház igazgatósága pedig ezzel a hangulattal számolva, tavaszi-nyári darabot mutat be publikumának. Fővárosi életképet hoz szinre, a melyben az utcza alakjai, húsból és vérből való lényei mozognak a szinpadon. S a szinpad maga az utcza: a Kerepesi-ut, a Népszínház, a kávéházak, a városliget és a nyári korcsmák. Automobilok, hordárok, kis színésznők, nagy színésznők, korzóalakok, zsentrik, cselédek, dajkák járnak-kelnek azokban az utczákban és beszélnek kedves köznapi dolgokat, a melyek azonban mégis telve vannak édes színpadi romantikával. S a második felvonásban igazi eső esik, valóságos szinpadi zápor, a melyben megáznak és az esernyő alatt járkáló tömeg csak ugy úszik a friss, igazi vizben. Krenn és Lindau, az ismertnevü bécsi szerzők, irták meg bécsi helyi viszonyoknak megfelelőleg az operettet, a Népszínház természetesen Budapestre alkalmazta és ültette át a darabot, s helyi érdekű tréfákkal és vonatkozásokkal töltette meg. A pesti hordár, szobalány, a magyar katona, a fővárosi szinésznő szerepelnek a A »Magyar Színpad« tárczája. „Scarron". — Gatulle Mendés uj darabja. — A „Roman comique" világhírű íróját: Scarron-i vitte színpadra a parnassienek fárad- ' hatatlan előharezosa s a mai franczia irodalom i egyik legnevezetesebb alakja, Catulle Mendés. A romantikus szellemű, versekben megirt ötfelvonásos tragikomikus dráma a mult héten este óriási sikert aratott a párisi Gaité-ben s igy nagyon valószínű, hogy a rendkivül szinpadi hatásokkal dolgozó darab csakhamar megkezdi útját az egész világon. A cselekmény kiinduló pontja egy Mansban lejátszódó karnevál-menet, a melyben a főszerepet a pap, Scarron játssza, a ki álöltözetben a legképtelenebb bohóságokat, de egyúttal istenkáromló szentségtelenségeket mond el. Egy csöpp kislány az első, a ki az istenkáromló szavakon megbotránkozik, mire a tömeg körülfogja a vakmerő szavalót s megismeri Scarront, az egyházi embert. A tömeg közrekapja a szerencsétlent s beleveti a jeges folyóba. Scarron nagynehezen kimászik a folyóból, de a kénytelen fürdő elveti benne egész életére tartó betegségének csiráját s Scarront már csak a karosszékben láthatjuk ismét, bénult tagokkal, : tehetetlenül, de neves emberektől és elegáns asszonyoktól körülvéve. A második felvonást ' egyszerre 1652-re teszi át a történet színhelyét, Scarron házasságának napjára. A beteg irót karosszékében tologatják ide-oda; menyaszszonya, a gyönyörű Frangoise d'Aubigné csak r azért megy nőül a tehetetlen iróhoz, hogy ennek réven bejusson az előkelő társaságba. Á menyasszony elmeséli marquis de Villarceauxnak, hogy tisztaságát a házasságban is megakarja őrizni. A lakodalmi este vidám hangú- i tatában Scarron burleszk dalt énekel; elmondja a saját sírfeliratát s közben Francineről és saját magáról botrányos tréfákat szaval. De a í fiatal asszony megbotránkozik s Scarron megtudja, hogy az a nő, a kit feleségül vett, nem más, mint a mansi kislány, a kinek szavára a folyóvízbe dobták. A mikor a függöny újból felgördül, hét esztendő van a hátunk megett. Scarron, a kit még mindig karosszékben tologatnak, nem veszítette el humorát. Francine hü ápolója volt, bár a férjnek fáj, hogy nem tudta szerelemre tanitani a feleségét. Valami veszedelmes féltékenység kezdi felütni fejét a beteg emberben. Otthona már régtől fogva a városi pletyka áldozata, Boileau maró epigramnlákat zúdít a fiatal asszony öreg férjére s Scarron, Toussaint-Quinet kiadótól uszitva, még dühösebben válaszol. Közben Villarceaux marquis elnyeri Francine kegyeit, a ki találkát ad neki Ninon de Lenclosnál. Francine azonban az udvarnál nagy befolyással biró Villarceauxval is csak játszik, akárcsak Scarronnal. Nem szereti, csak fel ' akarja használni ambicziójának kielégítésére. A kritikus pillanatban azonban rájuk nyilik 32 ajtó, melyben megjelenik Scarron, kivont karddal a kezében, dühtől tajtékozva. Barátja értesítette a találkáról s a bosszuszomj visszaadta tagjainak az erőt. Ölni, gyilkolni akar, de Francine és Villarceaux gúnyos szavakkal fogadják. Scarron ájultan rogy össze. Ujabb esztendő telik el, mely csupa kin és szenvedés Francine. De Scarronnak meg kell halnia, hisz már egy esztendeje agonizál, bár pihenés nélkül nevet és gúnyolódik tovább. Minden guny és bántalmazás között is keiesztényi szeretettel és odaadással ápolja férjét Francine. Scarron még utoljara meg akarja csókolni feleségét, de a halál összeszorítja sóvár ajkait s a kimerült ember élettelenül hanyatlik vissza. Ezzel vége a darabnak s Francoise d'Aubigné érintetlenül hagyja el első házasságának tanyáját, hogy azután mint Maintenon asszony, a napkirály kedvese, tűnjön föl. A darab sikerének főtényezője az idősebb Coquelin játéka volt, a Cyranoéhoz méltó hatalmas alakitás, mely egységes stiljével s finom détailjeivel valósággal elragadta a közönséget. Partnere, Sylvie kisasszony, nem tudott elég életet önteni Francine rejtélyes alakjába; a többi szereplő, valamint a darab fényes kiállítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a drámának korfestő szépségeit kellőképp érvényesítsék. L.
