MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-03 / 93 . szám

1905. április 3. VÍGSZÍNHÁZ. »A szentbernáti barátok« szövege /. felvonás. A kolostor refektóriumábar üdülnek a rend tagjai. A mig a szerzetesek szórakoznak, a gvardián előterjesztést tesz a perjelnek, hogy a szabadgondolkozásu erdész : Brinkmann helyett, istenfélőbb embert kellene alkalmazni. Beszélnek arról is, hogy az agg apát utolsó óráit éli. Szóba kerül továbbá a két noviczius: Pál és Erhard is, a kik legköze lebb teszik le a fogadalmat. Pálról kedvezőtlen dolgokat hoz hirül a gvardián. Erhard, az alattomos, álszenteskedő klerikus meg is erősiti a híreket. Pál nemcsak olvassa a szabadelvű müvekei, a milyen a Bölcs Náthán, de ir is. A perjel ezért meginti Pált. Erhard közben ismét kémkedik Szaléziusz czellájában, a miért Szaléziusz haragosan kérdőre vonja, de a perjel ebben az esetben is Erhard pártjára áll. Pál elkeseredve látja ezeket. Ha nem volna anyja hő óhaja, nem is lépne be a szerzetbe. Már arra gondol, hogy nem teszi le a fogadalmat, a mikor hazulról levelet kap, a melyben megírják neki, hogy anyja súlyosan beteg. Elhatározza, hogy meglátogatja anyját. II. felvonás. Döbler esztergályos, Pál atyja, önző ember, a ki mindig magára gondol és főleg testi jólétével törődik. A felesége pedig szintén önző, de inkább a túlvilági jólétére gondol és e végből arra törekszik, hogy nemcsak fia lépjen a szerzetes rendbe, de a leánya is menjen a kolostorba. E miatt arra akarja kényszeríteni Margitot, hogy szakítson Richterrel, a jegyesével. A leány kétségbe van esve és elpanaszolja buját a hazatérő Pálnak. Pál ekkor elhatározza, hogy feláldozza magát. Megígéri, hogy leteszi a fogadalmat, de csak ugy, ha a szülők nem állnak Margit boldogságának útjába. III felvonás. A rend tanácstermében gyülekeznek a barátok. Arról tanakodnak, hogy fel lehet-e szentelni Erhardot és Pált. A gvardián Pál ellen szól, de a fenkölt lelkületű Meinrad és az agg Fridolin megvédik az ifjút. Beront a terembe Brinkmann erdész, és kérdőre vonja a rend urait, hogy miért bocsátották őt cl. Keményen visszautasítják követelőzését. Egyetlen vigasza az apát. De megcsendül a lélekharang. Az apát meghalt. Brinkmann meg van törve: egyetlen barátját vesztette el. IV. felvonás. Készülnek a felszentelésre. A kolostor kertjében nagy a sürgés-forgás. Megjöttek Pál rokonai is. Pál belenyugodott mái sorsába, a mikor egy szörnyű eset ismét megzavarja. Brinkmann erdész mégegyszer próbálkozik, hogy megtarthassa állását. A mikor azonban megtudja, hogy az állás már be is van töltve, kétségbeesésében öngyilkossá lesz. V. felvonás. Fridolin atya czellájában vagyunk. A templomból behangzanak a felszentelési ünnepély énekei. Át is láthatnak a templomba. Egyszerre nagy zavar támad. És berohan Pál. Nem tette le a fogadalmat. Nem birja magát rászánni, és letépi a reverendát. Döbler dühösen megy neki fiának, de már minden késő. Pál kivonul a zárdából, és utána hangzik Meinrad sóhaja : — Bárcsak veled mehetnék én is! Rácz Laczi cziginybanda, zenekarával esténként az Erzeébet-kör. „Klrély-kávéhéz"ba

i\ = Katona-hangverseny. = Válogatott hideg Buffet. Pontos kiszolgálá. „KEGYELET" Entreprise des Pompes Funébres temetkező-intázet <• hullaszállító-vállalat Budapest, IX., Ferencz-körot 24. Dísze* és egyszerű temetéseket és hullaszállitásokat rendez a legjutányosabb árakon. TELEFON 58—80. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba indulé huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége >zakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba lancsi nyáját éa mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés alél. Búcsút vesz Puskájától, felcsap huszárnak éa megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Puskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia | király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: 1 Puskát i Harmadik ftlvonds. Jancsi es Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli ä

nesit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ndérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalál.tatja elveszett Puskáját. Ax Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja ax Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Puska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon ittg Tündéron zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarofszágba. Puska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök sserefemben egyesülve, érireznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepj£sp a patak partjára. DP. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, Y1I., Valeró-utcza 4. sz. (Telefon 555.) j Az intézet a 'legkényesebb igényeknek megfelelően 1 teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos- ] gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, elektromos > fényfü-dők szénsavas fürdők, forró légfürdők, vlbraezlós massage stb. j — Kívánatra prospektus. - j P O R G O MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bimak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskeresbedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja esték, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökitett nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megj iik Magyarország Nagyasszonyának a fehér hzobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fer költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség v izetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll c szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. \ küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. Él is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodj a le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak á magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Berketz István utóda kelme-, selyemfestő- és vegytisztité. . - -wt- - w.. . _ - _ _ _ gyára, Budapest, Klnlzsi-utcza 14. sz. Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan esiközöltetnek. Postaküldemények czimiendók: IX., Kinizsi-utaa 14. Árjegyzék injyen. Telefon 63-36. Gylij tő-telepek: I?., Váci-utca 61. VT., Izabella-utca 6«. YIL, Kerepesi-ot 78. vm., Üllői-ut 80. BZ. i