MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-30 / 118. szám

6 M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuse Tann- häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul, be s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában. mintha harangok szavát hallotta volna. . visszavágyakozik az ö régi világába. Szivesen megéneklí Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már vaiami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábitó szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ba. mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus Ihiiringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, j maradjon körükben. Tannháusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szivvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannháusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most hevesen megtámadja Tannháusert s istenkáromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannháuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez meginditja az örgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Szinhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsc! szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy bűntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogj kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esit csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől'a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kinjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! Dr. JUTÁS8Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Koasuth-Lajos-utoxa 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdö, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (.Félemelet, Váczi-u. sarkán-) I

A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. DP. RENN El* VIZGYÓGYINTF7ETE BUDAPEST, VII., V&leró-ntcza 4. sz. (Te,, fon 556.) Az intézet a legkényesebb igényeknek m. gfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és ele tromosf

/ógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve, ökeletes hydrotherapla, elektromos fényfürdök szénsavas fürdők, fo?*wó légfOrdők, vlbraozlós massige stb. - Kívánatra prospektus. '905. április 30 NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Enyészet« szövege. I. felvonás. Miklós Gábor házában. A dúsgazdag földbirtokos együtt él a fiával és ennek feleségével. Az öreg ur, a ki nagy kora daczára is megtartotta fizikai erejét és friss egészségét, ellenezte, enervált állandóan beteges fiának házasságát. Ellenszenvvel viseltetett a menye iránt, de idővel megváltozik s egy napon arra ébred, hogy szereti a fia feleségét. Eleinte küzd érzelmei ellen, egy izben azonban, enyelgés közben megfeledkezik magáról és megcsókolja a fiatal asszonyt, a ki szintén vonzódik apósához. II. felvonás Történik ugyanott. A fiatal asszony szerelme egyre nagyobb lesz apósa iránt. A férjét önfeláldozóan ápolja, a kiben gyanú ébred. Egy munkás beront a szobába és merényletét követ el az öreg Miklós Gábor ellen, a ki nem veszítette el jelenlétét, hanem letövi merénylőjét. Az asszony eleinte megrémül, de a mikor megtudja, hogy az apósa csak jelentéktelenül sérült meg, a nyakába borul és megcsókolja. A férj, a kinek a betegsége különben is súlyosbodott az utóbbi időben s a ki ezt meglátja, most már meg van győződve róla, hogy az apja elhódította tőle a feleségét és e feletti felindulásában szélütés éri. III. felvonás. A fiu meghalt, de az asszony és az öreg Miklós nem lehetnek egymásé, mert a hallott szelleme megzavarja boldogságukat. »A dolovaí nábob leánya« szövege. A darab két első felvonása Jób Sándor, a dolovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovára bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hol egy fiatal özvegy asszonyka, Domaházyné és Jób Vilma, a nábob leánya, szivesen látják őket. A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyeknek. Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret. Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyal szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szivesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lányának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné annál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ előtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé. Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak ígéri a kezét. Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a párbajban súlyosan megsebesíti Tarjánt. A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével is felkeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s feleségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. Tarján Gida összerogy ; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet a parkba, ott találják Vilmát az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. POR&O » Csodás 68 biztos hatá8U _ _ _ ' ^^ _ Pár nap alatt eltávolít szeplöt, májfoltot, mitarctisztító és szépitőszerek Ä [/ Ä I? J A "cnnuD lv' SS^.

hane

m melyek nemcsak hazánkban, hanem az egész h í\ h 1 ) i m "puder 1 K. KORONA" gYOgY Szertár" -1)81 vjjym kozkedvettségnek t£endene£ a J \j \J \\J L / 1-szappan 1 k. B-dapest, VII.., Kálvin-tár (Baross-o. sarok). KRIEGNER-f éle — -Postai szétküldés naponta.-