MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-03 / 93 . szám

1905. április 2 . 3 M. KIR. OPERAHÁZ. • Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Bal­ról az ősrégi laktanva, szemben egy dohány­gyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jő. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség­váltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a hánygyárból s a katonák köré seregle­nek. Fiatál ' legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Ki­fejti", milyeu a czigányleány szerelme. A munkás­nők.' elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Level hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérság­al mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik bgy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány eatonával, hogy fogják el. Carmen daczosan knekel válasz helyett, miáltal José-t egészen éétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenve­kélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült ds "rábírni José-t, ' hogy oldja meg kezén a jkötelet s ha majd bekíséri, engedje öt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmá­jába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Car­men, Frasquita és Mercédes mulatnak. Esca­millo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes­sen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s fel­kérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikeül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vona­kodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra vsazi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke Cramen szerelemittásan fogadja, tánczolva dalolva tisz­teletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahívja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl! „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hivásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopog­tat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Fras­quita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jö Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredmény­telenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentól, de az gúnyosan elűzi Jósé megy. de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle. csak a halál áitai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Hallet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz. Escamillo karján halad Carmen, kinek barát­női hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogv ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörógv­esd Carmen szerelmeért, mely ért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamil­lot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjá­tól. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Car­men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. VÁRSZÍNHÁZ. »A demi-monde» szövege. Verniéresne, egy olszegényedett asszony, Párisban letelepszik és a szalonjában megfor­dulnak uri és kétes hölgyek. Ezek egyike D'Ange báróné, egy elegáns hölgy, a ki özvegynek adja ki magát hamis házassági levéllel s egyéb hamis okiratokkal. Najac Raymond, egy afrikai tiszt megismerke­dik D'Ange barónéval s feleségül akarja őt venni. Megtudja ezt Jalin Olivier, egy viveur, a ki szeretője volt D'Ange bárónénak és nem engedi, hogy barátja e nőt feleségül vegye. Raymond a bárónénak hisz és keményen összevész Olivier­rel, a ki megakarván menteni barátját e szél­hámos nő hálójából, egv jelenetben leleplezi s Raymond meg van mentve. A bai óné legyőzve távozik Dr. JUTA88T JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-uUsxa 4.— - Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz­százs, arcz-gözfürdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) oattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkcórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-n. sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és nianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester" világhirü amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. A SCHMIDTHAUER-féle Igmándi NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Tévelygő lelkek« szövege. I. Jelvonás. Egy vidéki kúrián él egy ifjú asszony, Kisfáy Tamásné. Leánykorát Buda­pesten töltötte, halódó nagybátyjának, egy szá ra', vén akadémikusnak oldalán. Az öreg tudós házába azonban irók, művészek jártak s köz tűk a lány magasrendű szellemi életet élt Csupa élnivágyás ez a lány, a kit a vidéki kúria csöndjébe, unalmába visz hatvan éves férje, Kisfáy Tamás. 4 z ifjú asszonyt netr. érti meg senki a hideg, nagy Kisfáy házban Sem a férje, sem a férjének huga, egy falusi nevelésű, egyszerű lány, Katinka. Csupán egy férfi akad, Máthé Miklós, fiatal szomszéd föld birtokos, a ki a megértés látszatával közeledik hozzá. Az asszony szeretője is lesz. Egy reggeí aztán holtan hozzák haza Kisfáyt. Kint, a luezernásban, a hol a tolvajok megugrasztása czéljából az éjszakát töltötte, valaki szivenlőtte. II. felvonás. Ki volt a gyilkos ? Megérke­zik a vizsgálóbíró és a hatósági kiküldöttek. A gyanú az ispánra, Laczira irányul. Az oka ennek az, mert az ispán szerelmes a meggyil­kolt Kisfáy húgába, Katinkába s Kisfáv nagy akadálya volt a fiatalok szerelmének. Kisfáyné maga is a vizsgálóbíró előtt ugy csoportosít bizonyos körülményeket, a melyek súlyos bizony­ságoknák tetszenek, hogy a gyilkosság gyanúja már szoros hálót sző az ispán köré. III. felvonás. Kisfáynét bántja a lelkiisme­rete. Sejti, érzi, hogy más valaki a gyilkos, nem az ispán. Máthé Miklós az, a ki érte követle el a szörnyű tettet. Kérdőre is vonja szeretőjét, a ki bevallja bűnösségét. A boldog­talan asszony háborogva szólitja fel Máthét, hogy lőjje agyon magát. Máthé eldobja magá tói a fegyvert, ő élni, élni akar az asszony­nyal. Kisfáyné erre elküldi Máthét. Megingott lelkében önmagát okolja minden romlással, a vizsgálóbírónak levelet ir, a melyben önmagát vallja férje gyilkosának. Ezután sgyon akarja magát lőni. Máthé ebben megakadályozza s az érkező vizsgálóbírónak bevallja, hogy ő, egye­dül ő a eyilkos. »Virágfakadás« szövege. Kovács Péter harmincz év óta papucs alatt nyög. A felesége soha ki nem fogy a prédiká­czióból. Most i5 ilyen családi perpatvar van éppen, mikor beköszön az unokaöcscsük és keresztfiuk Laczi, hogy megkérje a kereszt­leányuknak, Nellinek a kezét. Most lett ügyvéd és meg akar házasodni. Márta asszony azonban nem akajra hozzáadni a leányt Pedig szeretik egymást s mikor magukra maradnak, csóko­lódznak is. Az egyetlen tsnut, a kis ÖJönt, czukorral megvesztegetik, a ki azonban galádul elárulja őket. Nagy lárma támad, az öreg meg­sajnálja a fiatalokat, egyszerre levetve a harmincz­esztendős jármot, kijetenti, hogy ha az asszony nem adja Laczihoz Nellit, ő válik s a kávéház ban fog lakni. Az asszony megijed, egymásnak adja a fiatalokat, sőt még azt is megengedi, hogy Kovács ur kávéházba járjon. Grand Café Moulin-Rouge VI., Váezl-körut 37. szám. — I Párisi éjjeli hangulat Kiváló ezlgányzene Valódi Italok Hideg buffet ^ Reggelig nyitva Pártfogást kér Lantos Adolf, igazgató. keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csa k a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30

Next

/
Thumbnails
Contents