MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-28 / 116. szám
6 1905. április 28. M. KIR. OPERAHAZ. A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém : Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard a muzsikus és Cilline a filozofus vidáman élik a szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset irjon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Alcindor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Haimadik kép: A Barriére d'Enfer, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szívvel jelenti ki, hogy most már ő is akarja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen összezördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét elválnak egymástól. Negyedik kép: A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Colline vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket. Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi, megszokott kabátját, de már Mimin nem lehet segíteni. Fején egykori kis fejkötőjével holtan hanyatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. NEMZETI SZÍNHÁZ. D P . REINNEL VIZGYÓGYINTEZETE BÜÖAPEST, VlI.^Valeró-ntcza 4. sz. (Telefon 565.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyógvmód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, elektromos fényfürdök szénsavas fürdik, fo"ó légrQrdők, vlbraezlóa mistige stb. ~ Kívánatra prospektus. Az »Enyészet« szövege. I. felvonás. Miklós Gábor házában. A dúsgazdag földbirtokos együtt él a fiával és ennek feleségével. Az öreg ur, a ki nagy kora daczára is megtartotta fizikai erejét és friss egészségét, ellenezte, enervált állandóan beteges fiának házasságát. Ellenszenvvel viseltetett a menye iránt, de idővel megváltozik s egy napon arra ébred, hogy szereti a fia feleségét. Eleinte küzd érzelmei ellen, egy izben azonban, enyelgés közben megfeledkezik magáról és megcsókolja a fiatal asszonyt, a ki szintén vonzódik apósához. II. felvonás Történik ugyanott. A fiatal asszony szerelme egyre nagyobb lesz apósa iránt. A férjét önfeláldozóan ápolja, a kiben gyanú ébred. Egy munkás beront a szobába és merényletet követ el az öreg Miklós Gábor ellen, a ki nem veszítette el jelenlétét, hanem letövi merénylőjét. Az asszony eleinte megrémül, de a mikor megtudja, hogy az apósa csak jelentéktelenül sérült meg, a nyakába borul és megcsókolja. A férj, a kiuek a betegsége különben is súlyosbodott az utóbbi időben s a ki ezt meglátja, most már meg van győződve róla, hogy az apja elhódította töle a feleségét és e feletti felindulásában szélütés éri. III. felvonás. A fiu meghalt, de az asszony és az öreg Miklós nem lehetnek egymásé, mert a hallott szelleme megzavarja boldogságukat. Városlig eti Nyá ri Szinház. A Frizzo-előadások szövegei. „A 9 óra 20 perczkor elinduló gyorsvonat" szövege. I. kép. Anasztasia Olga leányát egy gazdag, de bárgyú falusihoz akarja nőül adni, kit Olga ki nem állhat és visszautasít, mert halálosan szerelmes Enrico diákba. Az anya megtiltja Enriconak, hogy kedvesével találkozzék. Enrico szövetkezik Giaccomoval a ház szolgájával: a kinek segítségével megszökteti Olgát. II. kép. Vasúti indóház. Jön Olga, majd egy hordár s végül jön Enrico, keresve kedvesét. A portás beszállásra szólítja az utasokat. Olga mamája értesült Giaccoma utján a lánya szökéséről s most utána siet. Enrico jegyet megy váltani, Olga követi. A mamája a mar indulóvonat után siet, de jegye nem lévén nem engedik felszálni. E miatt veszekedés támadt, a minek az lesz a vége, hogy egy angol fellöki. Jön sietve Fortunató s megbotlik a földön fekvő asszonyba, s miaiatt azzal foglalatoskodik, hogy talpra segítse, a vonat elrobog a szerelmes párral. Fortunató pisztolyt ragad, rájuk lő, de nem talál. II. Eldorádó. Egy varieté-színház igazgatója anyagi zavarokkal küzd: az artisták, a kik nem kapják meg a fizetésüket, nem akarnak tovább játsszani, sztrájkolnak. Az igazgazgató meghallja, hogy régi barátja: Frizzo a városban időzik. Felkeresi Frizzot és felkéri, hogy lépjen fel egy estén színházában és mentse meg a csődtől. Frizzo beleegyezik és a direktor boldogan távozik. Megjelenik Frizzo és egymaga végigjátszik egy teljes varieté-programmot. Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félerrtalat, Vítzi-y. sarkán ) I A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. RGO király szín ház. -.— • A danczigi herczegné szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú, fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt a tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. félvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a ki viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi berezegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy uj bb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsallné viselkedését és azt parancsolja Lefebvrének, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá, mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans Géne legelőkelőbb ruháját ölti tel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlítetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. f Berketz István utóda STSS r) Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan esiközöltetnek. Postaküldeménrek ezimzendók: IX.. Kinizsi-utcza 14. Arii Akar szép, üae arezbört? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. Kapható: VII., Dohány-utcza 5. sz. Mlyemftsté- ét vtgytlsztltéKlnlzsl-utcza 14. tz. Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan eszközöltatnek. Postaküldemények ezimzendók: IX., Kinizsi-utcza 14. Árjegyzék ingyen. Tnlefon 63-36. Gyűjtő-telepek: IV., Váci-n tea 61. Tl., Izabella-atoa 60. VII., Kereperi-ut 78. Tin., ÜUŐt-Bt 30. íz. p