MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-12 / 71. szám

2 1905. márczius 12. KIRÁLY SZÍNHÁZ. MAGYAR SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ét mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általá­nos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kínzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándor­újukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó izomoru nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­Mik a tündérek, JancsiJa után siet és együtt, »gymást átölelve, örök aserelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis háziba. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen » patak partján. v Kukoricza Jancsi belépője. - Énekli: Fedák Sári. ­Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányi Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes' Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza. Kukoricza ydnos! Áék s smAA«A Wd M MpMé. SCHMIDT M. szíjgyártó, nyerges és bóröndós Budapest, Kerepesl-ut 25 Kézi- él utazóbőröndök, ridikülök, £ énz-, szivar- stb. tárczák nagy v£ isztékban, úgyszintén lószerszirr is nyeregszerekben. Árjegyzék bérmentv« — A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatá­rozza, hogy egy sláger-operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, tudómést szerezve isteni férje ujabb ka­landjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Ámphitrion alakjában kurizál az igazi Ámphitrion feleségének,'Alkmené­nek, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Ámphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra találnak. II. felvonás. Ámphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazo­nosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Ámphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töl­tötte az éjt. Az igazi Ámphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Ámphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. Bluzkirály Ändrässy-ot 37, sz. Szinház és alkalm blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szok­nyák, selyem s vá­szon fehérnemüek különlegessége i. Andrássy-ut 37. sz Grand Caíé Moulin-Rouge VI., Váosl-körut 37. szám. — I Párisi éjjeli hangulat Kiváló eziflányzene Valódi Italok Hideg buffet £ Reggelig nyitva Pártfogást kér Lantos Adolf, igazgató. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Párlsban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébat körut 50 I. em, Fogorvos : Löfflet Emil. Teknikai főnök: Grottminn S Tartós plombák 3 kor .-tói, foghúz ás érzés­— telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is = Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. = A »Szulamit« szövege. Első felvonás. Monaoh betlehemi polgár egy cspat zarándokkal elindul Jeruzsálembe, hogy a Thora parancsa szerint ott a sátoros ünnepet megülje. Leánya, Szulamit, elkíséri; azután hazatérve, eltéved a pusztában. Szom­júság gyötri, már majdnem oda van. Végre talál egy kutat, abba leszáll, hogy égető szom­ját oltsa, de nem tud kijönni többé. Félő, hogy ott vész. Legjobbkor érkezik oda szerecsen szol­gájával, Czingitánggal együtt, a szintén Jeru­zsálembe zarándokló Absolon, egy ifjú harczos, a ki Szulamitot kimenti. Szerelmet esküsznek és hűséget fogadnak egymásnak. Szent esküjök tanuiképen a pusztai kutat és egy, a sziklákon kúszó vadmacskát hivnak fel s Absolon ezek jelenlétében jegyzi el magának Szulamitot. Absolon aztán bucsut vesz Szulamittól s tovább zarándokol Jeruzsálembe, de előbb Ígéretet tesz Szulamitnak, hogy mielőbb visszajön s feleségül veszi. Ezzel Absolon megy Jeruzsélembe az ünnepre, miután megigéri, hogy rögtön ünnep után eljön Szulamitot megkérni. Második felvonás. Jeruzsálem mellett egy szőlőkertben vagyunk Az ünnepi istentisztelet után itt mulatnak: zsid "> ifjak és leányok. A lányokTközött legszebb Abigail, ő az ünnep királynője. Az ifjak között van Absolon és tánczra kerekednek s a dévaj játék közben, a hirtelen szerelemre gyulladt Absolon elfogja Abigailt, a főpap leányát és feleségül kéri. Nyomban jön a főpap és összeesketi a szerel­meseket. Absolon és Abigail férj és feleségé­lesznek. Harmadik felvonás. Két év mult el. Absolon és Abigail boldog házasok. Házuk népének a körében ülnek és boldog szerelmükről beszél­getnek. Igaz, hogv első gyermeküket megölte egy vadmacska, de az ur másikat adott helyette. A fcertbe küldik Czingitángot, a szerecsen szol­gát, hogy hivja 'fel a dajkát a gyermekkel. Czingitáng elrohan, de a következő pillahatban borzalmas hirrrel jön vissza: a dajka a kútba ejtette a gyermekit s az ártatlan kis teremtés meghalt. Abigail isszonyu sikoltással kirohan s vele együtt az egész háza népe. Absolon egye­dül marad és viziót lát egy kut mellett, egyfelől a halál fekete angyala, másik felől Szulamit áll s fölöttük a vadmacska a pusztából. Absolon feleszmél a vízióból, de akkor már tudtával bir annak, hogy két gyermekét ért szerencsétlen­sége hazug esküszegésének a büntetése. Min­dent bevall a visszatérő Abigailnak s öngyilkossá akar lenni: de Abigail visszatartja: nemesen lemond róla s visszaküldi Szulamithoz, a kihez esküje köti. Absolon megy és Abigail össze­rogy mély fájdalmában. Negyedik felvonás. A' boldogtalan Szulamit visszavárja Absolont. A pusztában bolyong, kétségbeesve keresve kedvesét. Egy kitörő vihar elől hazafut. Otthon kérők várják: Beliezár, Avidono, Jeremiás és Ezriel. Manoah sorsot huzat velők: a sors Ezrielnek kedvez. De nincs öröme benne. Szulamit, hogy mindenkitől meg­szabaduljon, őrültnek tetteti magát. Manoah házában továbbra megmarad a két éves gyász. Szulamitot egyre jobban sorvasztja a boldog­talan szerelem. Absolon megérkezik, de már — késő. Szulamit szive megszakad és Absolon a szerető leánynak már csak a holttestére borul­hat rá. Az „Országos Magyar Gazdasági-Egylet" védnöksége alatt a budapesti Luxus-lóvásárok az 1905. évben a következő napokon tartatnak meg A XX CS. azaz első tavaszi-vásár márczius 12—16. A XXX. azaz a második tavaszi-vásár április 8—12. A XXXI. őszi-vásár október 1—á. Minden vásár díja­zással van egybekötve. A vásárok kezdetét tiz nappal megelőzőleg a vásárra bejelentett anyagról magyar és német nyelven kimerítő katalógus jelenik meg, a melyet kívánatra a Tattersall titkári hivataa, Budapest ingyen és bérmentve küld. A XXXI. vásár alkalmából kerül a magyar kir. államménesek fölös számú anyaga árverés utján eladásra, melynek katalógusát szintén a Tattersall titkársága küldi szét.

Next

/
Thumbnails
Contents