MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-30 / 89. szám

2 1905. márczius 30. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúinak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége »zakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba lancsi nyáját éa mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés alól. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak ét megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van éa hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérorczágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija úán siet és együtt, egymást átölelve, örök sserelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepj£sg) • patak partjára. Kukoricza jancsi belépője — Énekli: Fedák Sári. — i. ÉH a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Xem törődöm as idővel, A szivemben nyár van. Cserelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta ast a kis lányt Egyszer megöleltem. Re-bejdrok minden este Édes IJuskdmhos, As én nevem Kukoricsa, Kukoricza yános! II. Kukoricsa kost találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem sségyenlem, A juhásznak épp elég es, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel / Becsületes jó magyar név Nem himez, hámos, iz én nevem Kukoricsa, Kukoricsa János! Pásztordal. — Énekli: Fedák Sári. — i. Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nein szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem ! III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Dal a rózsáról. — Énekli: Papp Miska. — i. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! II. Az ő porából nőtt e rózsa, % Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i III. E rózsaszdlt elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hű, igaz szerelmes A siro, 1 tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál: Kék tó . . . — Énekli: Fedák Sári. — Kék tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó. Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekli a rózsa-dalt a második felvonásból) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az o szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! FŐVÁROSI O

RFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Szinpad. Szemléltető oktatás. Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-féle Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Szinpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. Dr. JUTÁS 8Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Kossuth-LaJos-uteza 4.— — Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazitására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli): vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Virágbokor József-tér és Fiirdő-utcza sarok. Szinház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. RGÓkelme-, ,el,emfestí. é, ..gytlertHé- j f^JTl. ° gyára, Budapest, Kinizsi-utcza 14 sz. vi., izabeiia-n ca««. VII., Kerepesl-ut 78. q Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Postaküldemén ek czimzendók: IX., Kinizsi-utcia 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. { vili., üuői-nt 30. sz. ^ ÍBerketz István utóda VinálM momTotncnk Ill+ánUrtCOn óe nanfaenn ae-rlz aTalfatnal/ D«a+a\/fi Mamán alz aTimvanrlnl/ •