MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-12 / 43. szám
1905 február Ki a legszebb budapesti ™ S Z2 y? — Lapunk pátyakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megfordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az uma, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyjtva marad húrom hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész, színházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynőkké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére: „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-kőrut 38. beküldeni. xfr*r«< * <<<<*<<<<<<.<*<*<<<<<<<<<<*c, Szavazó-lap. I. A legszebb budapesti asszony: mm L 3ZSSSSSSSSSSS£3SSS£S$£$; Szavazó'lap. II. A legszebb budapesti leány: Budapest, 1905. jan. 1. .4 szerkesztőség. Budapesti szinpadok. Budapest, február 12. A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalművére készül, melynek szövegkönyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. A dalmű bemutatója, mint értesülünk, e hónap végén, vagy jövő hónap első hetében lesz. 1 A Nemzeti Szinház erre a hétre müsorá- ; nak vonzó darabjaiból állította össze érdekes , játékrendjét. A Veér Judit rózsájá-nak pénteki bemutató estéjéről mai számunkban külön czikkben szólunk. A Vígszínház műsorán e hét minden estéjén a tegnap este nagy sikerrel bemutatóra került újdonság, Az arany patkó szerepel. Az érdekes újdonságról s bemutatójáról mai lapunkban bővebben is beszámolunk. A Magyar Szinház egész heti műsorát a pénteken este zajos sikert aratott Lehár-operett, a Mulató istenek tölti be, melyről mai számunk egy külön czikke bővebben szól. Az uj operett kétségtelenül hosszú ideig fogja dominálni a Magyar Szinház műsorát. A Királyszinház-ban e héten, pénteken, lesz a János vitéz századik, jubiláris előadása, melyre a jegyeket már hetekkel előbb elkapkodták s a melyre az igazgatóság nagy ünnepi előkészületeket tesz. Ezeknek az előkészületeknek az intimitásaival mai lapunk egy külön czikke foglalkozik. Kétségtelen, hogy a páratlan sikerű daljáték a századik előadás után is, még hosszú ideig nagy vonzóerőt fog gyakorolni a közönségre. A Népszinház-ban tegnap este volt a bemutatója Báhnert József és Martos Ferencz: A granadai vőlegény czimü operettjének, mely, a tegnapi zajos premier-est után ítélve, legnagyobb sikerű operettje lesz a Népszínház ezidei évadjának. A tegnapi bemutatóról külön czikkben is beszámolunk mai lapunkban. Az érdekes újdonság tölti be a szinház egész e heti műsorát. Budapesti premierek. — Négy bemutatóról. — Budapest, február 12. I. „Veér Judit rózsája". — A , Nemzeti Szinház" nézőteréről. — Trombita harsogása és zugó tapsvihar között vonult be tegnap este a Nemzeti Szinház színpadára kuruez seregével együtt Lampérth Géza, a jónevü poéta. Jó hadvezérnek bizonyult, mert csatát nyert. Nem nagy és döntő ütközetet, de minden esetre hódított: meghódított egy nagy és fényes közönséget, mely pedig elkényeztetett igényekkel jár el a — csatatérre. Lampérth darabja kuruez darab. A „fejedelem" nagy alakját, harczának fenséges viharát csak a távolból érezzük, de a levegőben benne van azoknak a csodás időknek a mámora. Már ez a miliő is érdekessé, rokonszenvessé teszi Lampérth darabját, melynek értékét emelik a remekszép lyrai versek, melyek a darabon végigzendülnek, és rokonszenvessé teszik a darabot a pompás alakok, akik egytőlegyig a szivünkhöz vannak nőve. Egy kuruez vezér leánya beleszeret egy labancz hadnagyba. Eleinte ugyan küzd benne a honleány és midőn a labancz rózsát kér tőle, igy szól neki: — Veér Judit rózsája nem terem labaneznak! De aztán mégis csak a szerelem diadalmaskodik. A labanczból később kuruez lesz és igy a szerelem mellett még a hazafiság is diadalt ül. A közönség igen rokonszenvesen fogadta a darabot. A szereplők nagyon szépen megállták helyüket. A felvonuló vitézeknek nemcsak ruhájuk volt kuruez, de kuruezok voltak ők mindnyájan testestől-lelkestől. Maga a kiállítás fényes volt és igen szívesen konstatáljuk, hogy a Nemzeti Szinház kitűnő igazgatója — nem hiába szerző ő maga is — rendkívüli nagy gondot fordit az eredeti darabok kiállítására. Igen nagy sikerük volt Gabányi- nak, Rózsahegy i-nek és Ligeti Juliskának. Török Irma és Mihályfi is igen sok tapsot arattak. II. —si. „Az arany patkó". — A „Vígszínház" tegnapi újdonságáról. — A jónak hamar terjed a hire. Az arany patkó főpróbája után gyorsan hire járt a fővárosban, hogy Kadelburg uj vígjátéka nemcsak jó, de szép darab is és ime, a tegnapi premiéren annyi szép asszony és különösen szép fiatal leány gyűlt össze a Vígszínház nézőterén, hogy a vigszinházi esték ismert frakk- és Szmoking-rengetege valósággal eltűnt a világos toilettek és világos blúzok szináradatában. — Ismét egy nekünk való darab! — konstatálták felvonásközökben az ifjú leánykák és a mamák elégedetten gondoltak arra, hogy jó hosszú ideig lehet ismét — sans peure et sans reproche — járni a Vígszínház-ba. És hogy milyen erős és körültekintő színpadi iró Az arany patkó szerzője, azt felségesen bebizonyítja azzal is, hogy nemcsak „fehér" darabot irt, de egyben mulatságosat és minden izében újszerűt is, ugy, hogy a romlatlanabb publikum mellett a raffináltabb izlésü habitüék is megtalálják a maguk jó szórakozását. A mult hét premier-özöne tehát a Vigszinház-nak egy mindenképpen jóravaló és tartós sikkerrel kecsegtető uj darabot hozott. A premier-publikum — nagyjában-egészében azért mégis csak a franczia bohózatok publikuma; csak megbövülve nővérekkel, feleségekkel és felnőtt leányokkal — pompásan érezte magát és igen jó jel, hogy a felvonásközökben csakis a darabról esett szó mindenfelé; a foyerban, a páholyfolyosókon és a buffet-ben, a hol Az arany patkó premierjén elfogyott minden üveg sör és minden sonkás zsemlye. A kaviáros szeletkékben nem tett nagy pusztítást a premier közönsége. A mi megint azt bizonyítja, hogy Az arany patkó a családok darabja lesz. Ügyeld. III. „Mulató istenek". — A „Magyar Színház" pénteki nézőteréről. — Szebb estéje a Magyar Szinház-nak nem volt ebben a szezonban, mint a pénteki est, a mikor teljesen tiszta művészi eszközökkel teljes és diadalmas sikerre jutatta Lehár Ferencz uj müvét, a Mulató istenek-et. A nézőtéren már a brilliáns előjáték után csupa mosolygó, megelégedett arcz vett körül bennünket, az első felvonás után pedig a biztos, nagy siker láza fogta meg a közönséget és a perczekre zugó taps után lelkesen beszélgettek, apró csoportokba verődve, a Mulató istenek pompás szövegének és mindenekfölött elsőrangú művészi eseményt jelentő zenéjének értékéről. Hogy megérzik, hogy végigviharzik a nézőtéren az igazi, megdönthetetlen sikernek hangulata ! A pénteki estén nagy örömmel éreztük ezt ismét a Magyar Szinház-ban Csak a dicséret és elismerés hangjait hallottuk mindenfelől. A kritizáló kedvű premerközönség őszintén leszerelt és meghajolt a nagytalentumu komponista előtt: péntek este fél nyolcztól fél tizenegyig kivetette a közönség szótárából a gáncs szavait, egyértelmű diadalt jelentett minden ajak és minden tenyér. Lehár Ferencz feltétlenül jól érezte magát idehaza. A közönség valósággal megfürösztötte szeretet- és elismerés-nyilvánitásáiban : a nézőtér rokonszenve, mint régi jó ismerős felé fordult feléje akkor, a mikor először megjelent a gyönyörűen felvirágozott karmesteri pultuson és a jóindulat jelenetről-jelenetre, énekszámrólénekszámra változott át fokozódó elismeréssé. Fel kell jegyeznünk azt is, hogy a nézőtér hölgyközönsége — a máskor tétlenségre szoktatott kesztyűs kezek! — járt elől a tapsban, hogy egy-egy sóhaj is szállt az elegáns és diadalmas szerző felé, az igazán több, mint bizonyos. Mindennél bizonyosabb azonban az, hogy a pénteki premier-estén megpecsételődött a Mulató istenek feltétlen ta tósnak Ígérkező, nagy sikere. Tartarin. IV. „A granadai vőlegény". — A Népszínház tegnapi nézőteréről. — A Népszínház tegnapi estéje többet jeleni egy operett-sikernél. Jelenti a magyar operettzenének egy olyan mesterrel való gazdagodását, a kinek sok inczi-finczi operett-szerzőcskénk a bokájáig sem ér fel, s a kinek mégis — hogy ezt is megmondjuk! — évek hosszú során keresztül hiába kellett házalnia iróról-iróra egy librettóért kunyorálva. Még a premier zajában megkérdeztem Martos Ferencztől: — Ugyan, hogy jutott ahhoz, hogy Bahnert-nek librettót irjon? — Kérem, — felelte a librettista, — sokat járt fel a közoktatási minisztériumba Huszkához és kért... kért... Végre is rászántam magamat isten neki!
