MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-10 / 41. szám

1905. február 4. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Veér Judit rózsája« szövege. I. felvonás. Veér Tamásnak hajdan Thököly vitéznek leánya, Judith, uj paripáján kilovái ol a határba, a hol a tüzes ló az arra Kóborló Imre garaboncziás diáktól megijedve, elragadta. Both, labancz kapitány, a ki éppen arra lovagol, megfékezi a lovat és megmenti a leányt veszedelmes helyzetéből. Imre betér Tóthné kúriájába, a hol Sarikának elmeséli a megvadult ló történetét. Sárikának megtetszik a fiatal garaboncziás, bele is szeret és féltékeny lesz Juditra, a ki bekötött kézzel jelent meg szomszédjukrál. Azt hiszi, hogy Imre és Judit közt szerelmi viszony áll fenn. Both kapitány Veéréknél megjelen és ott szigorúan ren delkezik az öreg Veérrel is, a ki dühében pisztolyt ragad rá és a menekülő labanczot szolgáival elfogatja és elzáratja. II. felvonás. Este van. A féltékeny Sárika szemrehányásokat tesz Imrének, a ki vissza jött találkára és felvilágosítja őt a tévedéséről és kijelenti, hogy a háborúba megy. Judit ezalat Both kapitányt kibocsátja a börtönből, meg akarja téríteni a kurucz eszmének. Both haboik és egy rózát kér emlékül, de Judit kijelenti, hogy az ő rózsája nem nyilik labancznak. Boih 'eszakitja mégis a rózsát és elmegy a csatába, Judit utána szökik. III. felvonás. Az öreg Veér kesereg elveszett leánya miatt. Senki se tudja, Judit hová tünt. Közben jön a hir, hogy Bercsényi megnyerte a csatát a kuruczok ellen. Az örömhír hangulatát fokozza a kuruczok megérkezés2 Bercsényivel élükön. Bercsényi elmondja, hogy a csatét csak ugy nyerhette meg, hogy egy labanczkapitány elpártolt a kuruczokhoz. Ezzel bemutatja Veérnek Both kapitányt, a ki mellett Judit meghúzódik. Erre Veér áldását adja a szerelmes párra és Imre is megkapja Sárikát feleségül. Aroztm szépségét! Villan, nyakam, karam fshérségét! Kszsm finomságét! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM-aek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely t 1J0 kor. — Budapest, .Városi gyógyszertár", : Váczi- és Kigyó-utcza sarok

. ' KIRÁLY SZÍNHÁZ. Bluzkirálj Andrássy-ut 37, sz. Színház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vászon fehérnemüek kiilön1 egessége i. Andrássy-ut 37. sz Színházi és bali glassé ke

ztyü Elsőrendű minőség 69 kr. Báli azsur flór harisnyák 45, 65 kr. Báli selyem batist 120 cm. széles 45 kr. Báli női ruhekelmék 120 cm. szélességben 55, 75, 150 kr. Báli uri glassé keztyü 80 kr Báli uri frakking 150 kr. Báli gallér és nyakkendő dus választékban. BLEIER IZSÓ SagytneaS-u. 13. Üocrectm-u torkán. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Uuskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésért. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a róz át, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett " iluskáját. Az Iluska sírján nőtt rozsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza^Jancsi belépője. - Énekli: Fedák Sári. — 1. En a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános.' 11. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel! Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! Dal a rózsáról. — Énekli: Papp Miska. — l. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! ii. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Iii. E rózsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hű, igaz szerelmes A síró f tul szeretni még. Fekszi i a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! ÍYJNEMZETKÖZI MULATÓ KER

EPESI-U

T 83. Igazgat« Lat ner Lajos. Művezető es rendező: Fürrt Ü Budapest legelegánsabb és legolcsóbb mulatója. UJ! UJ! EDüAWI FRED szenzácziós vendégfellépte. Kicsoda Ldlawi ? Eolawi a világ legjobb átváltozó művésze. Edlawi egész társulat egy személyben. Edlawi gyorsabb, mint a villám. Edlawi az utólérnetetlen. egy egesz darabot játszik, melyben egyedüi az összes szereplöket szemébesiti. Azonkívül (5 elsőrangú müvétz fellépte. Belepti dij 50 fillér. Első hely vagy páholyülés i korona Kezdete 8 órakor A remek télikertben naponta reggel óráig Tatai But Feri czigányzenekara hangversenyez. PORGO