MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-07 / 38. szám

1905 . február 4. 3 M. KIR. OPERAHA A »Tosca' szövege. Az első felrónas Szent-András templomé Dan játszik, Rómában. A.igelotti politikai állam­fogoly, a san Angelo eródbó! megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a aekresn ében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő • templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Rónáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angel atti megismerteti magát elv­társával. Caviradossival, ki nyarilakának kulcsát adj' át neki, hogy ott elrejtőzzék Tosca jő ke-vesevel közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeremé előtte is eltitkolni Arge­lottit Tosca, a szerelmes nő csábító erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy félté­kenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradoss is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom meg­telik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia laká­sán játszik. Scarpia monológja után gavott hang­zik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellen­tétképen kiséri az időközben odahurczolt Cava­radossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra ve'teti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Totoa egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzal­mas jajkiáltásait ttlrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cava­radossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kinjaitól; szörnyű dühre gerjed, meg­átkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a „vesztő­helyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megigéri, hogy a gya­nús megkegyel mezést leplezendő, vaktöltós pus­kákkal fogja a festőt szinleg ag; onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával fogla­latoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt Iszonyát le­győzve, kiveszi azt a halott görcsösen össze­szorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kon gása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmond­ván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé 611, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a Kenetet. melynek láttára (bár tudja, h^gy csak szmlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mert Scarpia a színlelt ki­végzést csak megigerte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meg­hallotta. elfogatására tfrt, Tosca a tetőről • mélységbe veti magát. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak í leányok a hadba induló huszároktól. A három izinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a fala legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogság» Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek izerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csó­i/ét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ét mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülni» Kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak ét megy világot látni, de megigéri szerelmesének hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerti a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyert» ezt a nevet — és a szép franczia királyleány 'érésére vállalkozik az ország megmentésére Marczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A ranczia király hálából felajánlja neki országi elét és leánya kezét. De János vitéz — általl­:os álmélkodásra — visszautasítja a királylány <ezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik visszi i szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, íxomoru huszár érkezik. Bagó, a trombitás, t ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancai — megtört sziwel, kínzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét lluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándor­újukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosi mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről," de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van éi hogv itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ar Husira sirján nőtt rózsaszálat bedobja az É.I& tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska t tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, jancai beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bit nagával és utánna rohan, haza: szép Magyar ->r»zágba Iluska sem maradhat, hasztalan kér­dik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, ígymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, rkeznek haza, estének idején, a faluvégre fíuska jól ismert kis házába. Bagó pedig liratva a maga elvesztett boldogságát, lepiher. i patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Kern törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel! Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza "János! Első a ngol zongora-terem Zeitter J Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. Félemelet, Viai o sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. ,.Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Parisban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fhgorvost Intézet: BUDAPEST, VII., Erztóbet körút 50. I. am. Fogorvos : liffitr Emil. Teknikai főnök: Crotimitin S. Tartós plombák 3 kor.-tól, foghúzás érzés­telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8 tói este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is. = Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. = NEMZETKÖZI MULATÓ KER EPESI-U T 63. Igazgató : Lakner Lajos. Művezető és rendező : Fiir»t B Budapest legelegánsabb és legolcsóbb mulatója. UJ! UJS EDUAWI FRED szenzácziós vendégfellépte. Kicsoda Edlawi?; E Hawi a világ legjobb átváltozó művésze. Edlawi egész társulat egy személyben. Edlawi gyorsabb, mint a villám. Edlawi az utólérnetetlen, egy egész darabot játszik, melvbe'i egyedüi az összes szereplőket szemébesiti. Azonkívül 15 elsőrangú művész fel­lépte Belepti dij 50 tillér. Első hely vagv páholyülés i korona Kezdete 8 órakor A remek télikertben naponta reggel óráig Tatai Bu» Feri czigányzenekara hangversenyez. VAAAAAAAAAXAAA^ÄÄÄA^ I Zongora I pianiné harmónium csnkis szolid gyárim» nyíl nngGl mechantká­j ral, köztük Ehrbar 0 Schwehoffor s legst J2 — csöbb árak mellett — DEHMAL KÁRÓL YVyTo/ IV., Károly - körút 20. brit»« M binjilrid tztbzsri kmttk. — Meri bérleWij. Á SCHMIDTflAUEK-félo keserűvíz, reggel fél pohárral hasz iáivá, eddig a természet által nvujtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a telét kell bevenn', mint más keserüvizekbál, azért kapható mindenütt kis üveggi ! 30

Next

/
Thumbnails
Contents