MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-06 / 37. szám
2 1905. február 6. A kulisszák mögül. Budapest, február 6. Öt premier. - Az e heti újdonságok. — I. „Álom." — A Magyar Királyi Operaház csütörtöki ujdonsaga. — Guerra Miklós és Szikla Adolf az elmúlt nyáron Lovranába utaztak, hogy kipihenjék az elmúlt szezon okozta izgalmakat Ez a két művészember azonban hamarosan megunta a Budapesti színpadok. Budapest, február 6. A Magyar Királyi Operaház csütörtökön mutatja be Guerra Miklós és Szikla Adolf: Álom czimü hallétjét, melyről lapunk egy külön czikke szól. Az érdekes balletujdonság csütörtökön a Bajazzók-ka\, pénteken pedig a Navarrai leány-nyal kerül szinre. Holnap Toscá-t, jövő vasárnap Romeo és Juliá-l és jövő hétfón, Wagner Richard halálának évfordulójára, Siegfried-cl adják. A Nemzeti Szinház-nak pénteken eredeti bemutatója lesz, a melyen Lampérth Gézának: Veér Judit rózsája czimü verses vígjátéka kerül szinre. Az újdonságot, melyről mai számunkban bővebben is szólunk, szombaton és vasárnap megismétlik A hét többi estéjét a bemutatóig a Nemzeti Szinház ezidei nagy sikert ért müsordarabjai töltik be. A Vígszínház szombaton mutatja be Kadelburg német szerzőnek Az aranypatkó czimü háromfelvonásos bohózatát, mely az összes német színpadokat a legzajosabb sikerrel járta be. A német szerzőnek már a Vígszínház színpadán is volt egy óriási sikere, a Mozgó fényképek czimü vígjátékával, s ettől az uj darabjától is, melyről mai lapunk egy külön czikke szól, a szinház nagy sikert remél. A bemutatóig a szinház nagysikerű müsordarab ját , a Paradiesom-ot adják. 'AisVíSáffiB i A Magyar Szinház szombaton mutatja be Lehár Ferencznek, a Drótostót szerzőjének Mulató istenek czimü uj operettjét, melyről mai számunk egy külön czikkében bővebben is szólunk. Az uj operett bemutatójának érdekességét fokozni fogja, hogy a külföldön élő hírneves szerző maga fogja operettjét dirigálni. A szinház, mely fényes kiállításban hozza szinre az újdonságot, joggal vár nagy sikerf a Mulató istenek-\6\. A hét többi estéjén Putifárné-1, a szinház szépsikerü uj franczia opereltjét, csütörtökön a Drótostót-ot, pénteken pedig a Szulamit-ot adják 176-odszor. Jövő vasárnap délután a Putifárné megy először mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban — immár tizenkettedik hete — a János vitéz tölti be estéről-estére a műsort, sőt jövő vasárnap kétszer, délután és este is adják. A daljáték, mint már említettük, e hónap 17-én éri meg 100-ik előadását. A János vitéz páratlan sikeréről mindennél többet mond az a kimutatás, melyet mai számunkban a daljáték eddigi jövedelmeiről közlünk. Jövő szombaton délután Rákosi Szidi asszony sziniiskolájának növendékei a Fecskék czimü operettben tartanak nyilvános vizsgálati előadást. * A Népszínház szombaton mutatja be Martos Ferenc nek és Bahnert Józsefnek A granadai vőlegény czimü romantikus daljátékát, melyről mai számunk egy külön czikke bőven szól. Az újdonsághoz korhű jelmezek és festői díszletek készültek s részt vesz benne a Népszínház egész kara. A bemutató előadás jegyei, melyekre már számos előjegyzés történt, f. hó 5-étől, vasárnaptól kezdve a szinház elővételi pénztárában és a városi jegyirodában előre válthatók. A bemutatóig esténkint a Két Hippolit kerül szinre Pctráss Sárival és Komlóssy Emmával a fő női szerepekben. puszta üdülést s egy napon Guerra Miklós ezzel a kérdéssel lepte meg Sziklá-i: — Nem irnánk együtt egy uj balletet? Szikla karmester természetesen szívesen fogadta az ajánlatot. Neki fogtak a munkának s a mikor a nyári vakáczió véget ért, teljesen elkészült az Alom. A ballet e héten kerül először a közönség elé, a mely valószínűleg épp oly melegen fogadja ezt az újdonságot is, mint a két szerzőnek másik közös müvét, A törpe gránálos-t, a tavalyi évadnak ezt a jelentős sikerű hallétjét. Az Álom meséjét egy Giovanni Prati nevü olasz költő hasonló czimü balladájából irta Guerra Miklós, a ki különben hazájában mint novellaíró is népszerű és a Cavalleria Forzata czimü novellakötete, kedves olvasmánya az olasz közönségnek. Ő készítette persze az Álom koreográfiáját és természetesen maga is rendezi az újdonságot. Az újdonság meséje egyike a legpoétikusabbaknak. Egy szerelmes, ifjú leányka megálmodja a nefelejts-virág történetét. Álmában, kedvesével a Rajna pázsitos partján sétálva, a vízben egy kék virágot pillant meg. Szerelmese megígéri neki, hogy elhozza a habok közül a virágot. Csakugyan a vizbe veti magát, de örvénybe jut és érzi, hogy el van veszve, de mielőtt a habok örökre elnyelnék, a partra dobja a virágot e két szóval: — Ne felejts . . . S azóta igy hívják a nefelejtset. Ehhez a meghatóan szép meséhez gyönyörű zenét komponált Szikla Adolf, az Operaház karmestere, és nem kell nagv prófétának lennünk, ha megjósoljuk, hogy az Alom szaporítani fogja az Operaház ez idei sikereinek a számát. PierroL II. „Veér Judit rózsája." — A Nemzeti Szinház pénteki újdonsága. — Herczeg Ferencz az Ocskay brigadéros-ával feltárta a kurucz világ csudás gazdagságát. Ő volt az első, a ki a színpadra vitte Rákóczynak eseményekben oly dús korát. S azóta nem egy érdekes hajtása van az általa ültetett fának; mert a magyar irók felismervén mennyire drámai és egyenesen színpadra kívánkozó annak a regényes kornak minden epizódja, szivesen meritik témájukat a kurucz-labancz viaskodások áldatlan idejéből. Ilyen kurucz-darab lesz a Nemzeti Szinház e heti újdonsága: Veér Judit rózsája is, melynek Lampérth Géza, a jeles poéta, a szerzője, a kinek első drámáját, a melyet Géczy István társaságában irt Rodostó czimmel, a Vígszínházban mutatták be szép sikerrel. Lampérth Gézát nem a kuruczvilág szomorú eseményei ihlették meg, hanem a vidámak. Egy mulatságos epizód ragadta meg s azt öntötte formába, a melynek keretében jó kedvvel meséli el Veér Tamás leányának, Juditnak Both kapitányhoz való szerelmének érdekes történetét; ebben szerepe jut az illatos rózsának is, a mely a darab eszméjében is meg van. Csupa derű és hangulat ez a történeti vígjáték. A Nemzeti Szinház pazar szereposztásban hozza szinre Lampérth darabját. Mutatóul itt közöljük a Veér Judit rózsája érdekes szinlapját : VEÉR JUDIT RÓZSÁJA. Történeti vígjáték 3 felvonásban. Irta : Lampérth Géza. Személyek: Veér Tamás ... Judith Tóthné Sárika Bercsényi Both kapitány Imre Mózes 1. I or Tmester... 2 | tiszt 2 { czigány Paraszt Gál Török I. Vizváriné D. Ligeti J. Bakó Pethes Rózsahegyi Gabányi Á. Hetényi Horváth Abanyi Körösmezey Mészáros Fal udi Gabányi I. Latabár Az ultra-modern irodalom termékei a melyekkel első sorban a külföld irói ár. el a színpadokat, jól esik majd a Veér Judit rózsája egyszerű, poétikus meséjét élvezni. A főszerepet Török Irma, mig Both kapitányt Pethes Imre fogja játszani; a Cyrano zseniális alakitója ezúttal megint olyan szerepet játszik, a melyben teljesen érvényesítheti nagy művészi kvalitásait. Rózsahegyi Kálmán és D. Ligeti Juliska pedig, az állandó partnerek, megint összekerültek és együtt fogják megnevettetni a közönséget. Figaro. III. „Az arany patkó". — A Vígszínház szombati újdonsága. — Jövő szombaton lesz a Vígszínház legközelebbi bemutatója, de már ma sokat beszélnek róla. Hogy is ne! A Mozgó fényképek szerzőjének uj darabját fogjuk látni, a legnagyobb sikert, a melyet az utolsó időkben a német színműirodalom produkált. És talán sohasem volt színdarab, a melyet oly rövid idő alatt annyiszor adták volna, mint az Arany patkó-t, a mely Familientag czimen egy és ugyanazon a napon negyven színpadon került bemutatóra. És sorra jöttek a távirati jelentések a Berlinben élő szerzőhöz Hamburg-ból, Miinchen-bő\, Karlsruhe-ból és Prágá-ból, Drezda-ból és Niirnberg-bö\ és megannyi más városból: Nagy siker! Szenzácziós fogadtatás : Heiterkeitserfolg itt és Heiterkeitserfolg ott. És semmi kétség, hogy nálunk is meglesz ez a nagy derültségi siker, még pedig olyan lesz a derültség, a melyben egybe fog olvadni vén színházi habitüék és szende leánykák nevetése, és kaczagni fognak a családok együttesen. Az újdonság premierszinlapját itt adjuk: AZ ARANY PATKÓ Bohózat 3 felv. Irta : Kadelburg. Fordította : Tímár Szaniszló. Személyek: Egon Ludolf Richard Zsigmond Ruschke... Hilda Góth Hegedűs Balassa Bárdy Szercmy Gazsi Mariska Gáspár Csáky Biri Gerd ... Győző Professzor ... Sarkady Viktor ... Fenyvesi Nagy statiszteriája is van a darabnak, a melynek főereje nemcsak a nagyszerűen előkészített nagy jelenetekben, de a kitűnő szerepekben rejlik. Egész sereg uj díszlet és jelmez készül az újdonsághoz, a melynek előkészületeit Péchy Kálmán főrendező vezeti. IV. „Mulató istenek". — A „Magyar Szinház" szombati újdonsága. — Nagy viták folytak az iránt, hogy mi legyen a „Göttergatte" magyar czime. Végül maga a hirneves zeneszerző döntött. Ő ugyanis pénteken, délelőtt jelen volt az igazgatósági szobában, a mikor ez a vita folyt és a legjobbnak a „Mulató istenek"-et tartotta. Tudnunk kell, hogy ez az operett eredetileg vígjáték volt, még pedig igen kitűnő czégtől származott. Nem kisebb ember irta ezt a vígjátékot, mint Moliére, a ki Amphytrion czimmel adatta elő az akkori Páris legelsőrangu színházában. A francziák nemrég is előadták a Theatre Frangais-ban és akkor sokat irtak róla a párisi lapok, mint Moliére egyik legkitűnőbb alkotásáról. Lehár Ferencz német szövegre irta meg bűbájos muzsikáját s most, hogy a Magyar Szinház vette műsorába az operettet. Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy a legkitűnőbb átdolgozásban részesüljön, az eredeti szöveget Heltai Jenő dolgozta át magyarra s az operett szombaton este fog bemutatóra kerülni Eredetileg péntekre volt tervezve a premier, de a zeneszerző csütörtökön még Brünn-ben tartózkodik, a hol „Tatjána" czimü uj operáját fogja személyesen dirigálni s minthogy a Mulató istenek budapesti premiérjén részt akar venni, csak szombaton lesz a be•utató. Az operett pretMer-saiaiapját itt közöljik:
