MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-04 / 35. szám

1905. február 4. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A »Paradicsom« szövege. I. felvonás. Chalindrey Gaston tüzesen udvarol Barentin Boniface épitész szép feleségének, a ki többször megigérte már neki, hogy felkeresi legénylakásán, de a randevút sohasem tartja be, mert nem birja legyőzni lelkiismereti furdalásait. Gaston azzal teszi ártalmatlanná a férjet, hogy házat rendel nála és az épitkezés ürügye alatt kiküldözgeti a kültelekre. Az aszszony azonban nem használja ki férje távollétét, kiváltképen azért nem, mert hűnek hiszi Barentint. Pedig a derék építésznek kedvese van, a kihez sürün ellátogat. Nem jobb férj nálánál Planturel vidéki biró sem, a ki otthon azt hazudja, hogy azért jár Párisba, hogy sürgesse áthelyeztetését a fővárosba, valójában pedig a szeretőjéhez járogat. Mikor aztán névtelen levélben figyelmeztetik Gilbertet, Barentin nejét, hogy a férje tilosban jár, a menyecske elkeseredésében elhatározza, hogy elmegy Gaston lakására. Ettől azonban visszatartja Antoi nette, Planturel elesége, a ki elvállalja, hogy az öngyilkossággal fenyegetőző Gastont meg fogja nyugtatni. II. felvonás. Gaston boldogan várja Gilbertet. Izgatottságában összevész az inasával, a ki rögtön távozni akar, de minthogy Gaston nem akarja kifizetni a felmondási időt, haragjában elhatározza, hogy meg fogja bosszantani gazdáját. Kitűnik, hogy Gastonnal egy házban iakik az a hölgyecske, a kihez Barentin jár és kitűnik, hogy az a hölgyecske fogadja a Planturel udvarlását is. Ha Planturel olyankor jön, hogy hölgyecskéje el van foglalva, Edgardnak, az inasnak, jóvoltából Gaszton lakásán szokott várni, a mig odafenn a hölgyecskénél tiszta a levegő. Planturel persze azt hiszi, hogy ő a szívbeli kedvese a kis dámának és ugyanazt hiszi Barentin is. Egyik sem tudja, hogy ki a vetélytársa. Antoinette megjelenik Gastonnál, a kivel már egy évvel előzőleg találkozott Nizzában. Gaston vele is eljátszotta azt a komédiát, hogy öngyilkossággal fenyegetőzött, ha Antoinette meg nem hallgatja. A szép asszony szemrehányásokkal illeti a fiatal embert, de e közben felébred régi szerelme. És a mikor Edgard gonoszkodása folytán megtudja, hogy a férje milyen csapodár, a legvidámabb jelenetek egész sorozata után végre is meghódol Gastonnak. III. felvonás. Ismét Barentin házánál vagyunk. Barentin el van keseredve kedvesének hűtlensége miatt, és el van keseredvs Planturel is, de végre is visszatér a tűzhely boldogságához, miközben felkiált: -- Mily nagy baj is volna, ha a feleségünk nem vigasztalna meg a kedvesünk hűtlenségéért ! Gilberte végkép lemond a kalandokról, Antoinette azonban a Gastoné marad annál is inkább, mert Barentin bosszúból keresztül viszi, hogy Planturelt csakúgy^ -> kinevezik Párisba, ugy hogy nincs többé ürügye arra, hogy görbe kirándulásokat rendezzen. N

I N r C ez idő szerir.t kellemesebb küI Iv V» O lönlegesség a Lőrinczy-féle „Reform" 1: ashajtó-c/ukorkámil, az ismert jóizíi Chokolade Planne alakjában készült enyhe hashajtó-szer. KelnSltek es sryermekek kedvencze.— Gyógyszertárakban kapható,nagy dobozonkint 1 koronaért, kis doboicnkint 30 fillérért; próbadoboz 30 fillér. A hol nincs, megrendelhető a készi- Apanv IröMQít" WÓfrjrgjserUrból tőnél az ^nralljf fiCrCöól B.>kes-Ciwil)árol, 6 dobozonkint 6 kor.-ért utánvéttel bérmentve. RORGO A nűi arcz bájossága, #rSr&: női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fül. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Putifárné« szövege. I. felvonás. Történik a játékbank előtti téren, Egyptomban. Putifár tábornokot egy ütközetben súlyos baleset érte; egy nyílvessző oly érzékenyen sebesítette meg és oly kritikus helyen, hogy a »férj« jelzőt csak a külszín kedvéért viseli. Ugyanez okból fiatal feleseget is hoz a házhoz, ki hiába kéri őt, hogy a szerelem rejtett berkeibe bevezesse. Józsefet testvérei Putifár tábornok rabszolgájává adják el s a szemérmes József Putifárné kamarása lesz. A Faraó felesége, a királynő kikapós aszszony s Putifár tábornokra vet szemet, de a mikor megtudja, hogy a tábornoknál nincs mit keresnie, szintén Józsefhez fordul, a ki igy két tüz között a legkritikusabb helyzetbe kerül. II. felvonás. Történik Putifárné palotájában. Putifárné szerelmével ostrymolja Józsefet, ki azonban állhatatosan ellentáll a csodaszép tábornokáénak, éppenugy, mint a királynő ostromának is. Egy őrizetlen pillanatban József vére mégis lángra Ionban és Putifárnét megcsókolja. A tábornok s a Faraó tanúi e jelenetnek és elrendelik, hogy Józsefet húzzák karóba. III. felvonás. Ugyanott. Józsefet már csak perczek választják el a kivégzéstől. A királyné és Putifárné szövetkeznek megmentésére, mely végre sikerül is annyira, hogy Fáráó első miniszterének teszi meg Józsefet, a ki a darab végén két randevút ád: egyet Putifárnénak délután egy órára és a másikat a királynénak délután négy órára. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párisban első díjat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 50. I em. Fogorvos : löffler Emil. Teknikai főnök: Sroumann S. Tartós plombák 3 kor.-tól, foghúzás érzéstelenítve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8 tói este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is == Méisékelt árak. — Részletfizetésre is. • r nr

> ,„ „ y- ., JL. ÍJI h i. jj V » pianinó hanr.cn. • csakis szolid gyArin.»nyu angcl mechanikával, kSzt" k Ehrbar i Schwehofler a ieg.l— csóbb árak mellett — *fi> 'í ym DEHMAL KAROLY 'X" IV., Károly - körút 20. Initit H hangolásrt tztkuiri kiviteta - Olcsó fctriatdtj fy

wwwwwvvv

vvvwvvvvvw

vvvvvv

v: KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a fala legszebb virágszála, köti rá. Szegény liuskáf halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogság« Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerti ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, izomoru huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a Ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Ilusk sírján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczis király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét; lluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosi mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli t

ncsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ndérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. usk. Az Buska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bif magival ós utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérMik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Ruska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, 'epihen i patak partjára. Bluzkirály Andrássy-nt 37. sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vászon fehérnemüek különlegességei. Andrássy-ut 37. sz, Berketz István utóda kain»-, talyamfattl- ét vegytliztltégyára, Buiapast, Klnizsi-uteza 14. az. , Yiáéki Bstbintiuk jetiijesu is pitmi nzkezéltetiek. PestikiMurájik ezimuiék: IX.. Kiibi-stoa 14. Arjeftiék ie(ysa Tskfsa «»-34. Grejtt-tcUeek IT., Táoú-ateu TL, Iub«U*-aUa SS. TTL, K*r*p«ö-«t TUL, ClMl-it