MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-24 / 55. szám

195 február 16. 3 Ki a legszebb budapesti l

S

$™

ny

y ? — Lapunk palyakerdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megf< rdul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a szinházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész szinházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynókké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb sza•azatot kapott asszony és leány arcz képeit is Természetesen a megválaszcott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk ézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel •i het. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére : „Magyar Színpad

u szerkesztősége, Budapest, Teréz-kömt 38. beküldeni. <<<<<<<<<<<<<<<<<<<< Szavazó-lap. I. A legszebb budapesti asszony: S * s r • »»»»»»»»»»»»»»»»»»»»>> »sssáeegsí» «<<<<<<<<<<<<« «säsc« Szavazó-lap. II. 1 A legszebb budapesti leány: i Budapest, 1905. jan. 1. .4 szerkesztőség. Budapesti színpadok. Budapest, február 24. A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szövegkönyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takács és Ney Dávid fogja énekelni. Az első felvonás színhelye Pázmán románstilü lovagterme, a másodiké a bakonybeli regényes sziklatorkolat, a harmadik a székesfehérvári trónteremben játszik. Az újdonság e hónap 28-ára, keddre van kitűzve. Jegyek már most is válthatók a jegypénztárnál és a jegyirodákban. A Nemzeti Szinház-ban ma este kerül bemutatóra Sardou: A boszorkány czimü drámája. A premier iránt olyan általanos nagy az érdeklődés, hogy már napokkal ezelőtt elkelt minden jegy. • A Vigszinház-ban minden este Kadelburg nagysikerű vígjátéka : Az arany patkó kerül előadásra. A pompás darab elsőrendű kasszasikernek is bizonyult, eddigi tizenkét előadása több mint negyvenezer koronát jövedelmezett. Vasárnap délután a Diákélet van műsoron. MeyerFörster poétikus darabja legközelebb éri meg Berlinben ötszázadik előadását. • A Magyar Szinház- ban A drótostót szerzőinek uj operettje: a Mulató istenek a szezón legnagyobb sikerévé fejlődött. Lehár Ferencz gyönyörű zenéje, a melynek nagy kultusza támadt a közönség körében, főleg Anday Blanka és B. Szabó énekében jut nagy hatásra, mig a vidámságot Szentgyörgyi Lenke, Boross, Ráthonyi, Heltai és Iványi képviselik nagy sikerrel. .Az operett legközelebb a vidéki színpadokon is megkezdi diadalutját. A budapesti nagy siker hatása alatt ugyanis az operettet sorra megszerezték a vidéki színigazgatók, s rövid idö múlva már Pozsony, Nagyvárad, Arad, Makó, Szeged, Kassa, Gvör és még több város közönsége is gyönyörködni fog a Drótostót szerzőjének szenzácziós uj zenéjében. A Mulató istenek ma tizenötödször keriil szinre a Magyar Szinház-ban; vasárnap délután a példátlan népszerüségü Szulamit-ot adják mérsékelt helyárakkal. • A Királyszinház műsorát századik előadásán tul is csökkenetlen vonzóerővel tölti be a János vitéz, a mely sok tekintetben rekordot teremtett a magyar színpadokon. Egyfolytában annyi előadást, mint a János vitéz, magyar darab még nem ért, s ily nagyarányú bevételeket sem eredményezett még színpadi mii, a minthogy magyar szerzők számára sem fizetett még szinház annyi tantiémösszeget, mint a /ános vitéz íróinak' A János vitéz eseményszerű sikerének még egy érdekes és szintén példátlan megnyilatkozása lesz a daljáték e havi előadásainak statisztikája Februárban ugyanis minden alkalommal táblás, az utolsó helyig eladott házat vonzott a daljáték, s a még hátralévő néhány napra történt szokatlanul nagy elővétel minden tulzottabb számítás nélkül arra enged következtetni, hogy ezekre az előadásokra is elkelnek az összes jegyek s igy megtörténik, hogy a Királyszinházban egész februárban és pedíg 28 nap alatt 32 előadáson ugyanarra a darabra, a minden jegy elkeltét hirdető táblát látta maga előtt az előadásra érkező közönség. A János vitéz előadásai mellett szombaton délután A Gyurkovics lányok is szerepel a műsoron, Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának vizsgálati előadásául. A Népszínház két hires operett felelevenítésére készül: az egyik Suliivan: Mikádó-\a, melyet Rákosi Jenő átdolgozásában tanulnak most be s e repriznek különös érdekességet kölcsönöz, hogy Yum-Yum szerepére megnyerte az igazgatóság Pálmai Ilka asszonyt, e szerep kreálóját, ki tiz estére igérte meg közremüköj dését; a másik Millöcker: Koldusdiák-\a, a mely j most teljesen uj szereposztással fog szinrekerülni. — A vasárnap délutáni előadáson a Vereshaju-i ujitják fel, Blaha Lujza közreműködésével. Az előadás érdekes vendégfellépéssel lesz egybekötve. Zsófika szerepében ugyanis ez alkalommal fog bemutatkozni Báthory Mariska, az Országos Színművészeti Akadémia tehetséges tanítványa. A granadai vőlegény két j estére lekerül a Népszínház műsoráról, Raskó Géza hirtelen bekövetkezett rekedtsége folytán. Ma, pénteken és holnap, szombaton ennélfogva a Két Hippolit kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, február 24 „A boszorkány. — A „Nemzeti Szinház" udvaráról. — A Nemzeti Szinház udvara a legérzékenyebb hely a szinházi szenzácziók iránt. A szinházi viszonyokkal ismerős ember, ha belép egy főpróba délelőttjén a Nemzeti Szinház udvarára: hamarosan tisztában van az iránt, hogy milyen arányú meglepetéseket hozhat a másnapi este? Az udvar hangulata mindent megmagyaráz. Esztendők óta nem jellemezte ugy a másnapi bemutatóra váró újdonságot az udvar hangulata, mint a tegnapi délelőtt, a mikor szigorúan zárt ajtók mögött folyt benn a színházban Sardou: Boszorkány-áriak utolsó házi főpróbája. A főpróbára senkit sem bocsátottak be és a nézőtérre vezető ajtók előtt őrt álló i kulcsár sűrűn kellett, hogy kijelentse: — Az igazgató ur rendeletéből csak a: drámabiráló-bizottság tagjait szabad bebocsá! tanom a nézőtérre. Ök csakugyan meg is jelentek: Gyorsan nyilott előttük és gyorsan csukódott be mögöttük az ajtó. De megjelentek rajtuk kivül a Nemzeti Szinház kritikusai közül négyen-öten (csupa ismertnevü szinházi biráló), a kik azonban már csak az udvarról érdeklődhettek Sardou darabja és Márkus Emilia uj alakítása iránt. De itt aztán érdeklődtek is. Feketéllett az udvar a Nemzeti Szinház művészeitől, művésznőitől, mert az újdonságban szerepet kapott a színháznak csaknem valamennyi tagja. A jelenésükre várók és azok, a kik már elvégezték dolgukat a színpadon: csoportokba verődve beszélgettek, mindig csak az uj darabról és arról a rendkívüli hatásról, melyet előadása igér. Sűrűn hangzott fel a csoportokban a Márkus Emilia neve, a kiről összes kollégái és kolléganői elismerték, hogy egyik legnagyobb, leghatalmasabb művészi diadala előtt áll. Minden tíz-tizenöt perczben jött valaki a színpadról és elragadtatással beszélt az udvaron Márkus Emilia Zoraya-járól. Nem kevesebb szó esett a nagy művésznő partneréről: Odry Árpádról, a Nemzeti Szinház uj, fiatal művészéről, a ki ma este ugyanolyan — ha nem nagyobb — meglepetést fog kelteni a Nemzeti Szinház-ban, mint a szezón elején a Vigszinház-ban. A boszorkány legelső közönsége (maguk a művészek és művésznők) az uj Sardou-darab szenzácziós sikerét állapította meg, a mai bemutató nagyközönsége bizonyára megpecsételi ezt az Ítéletet. Ügyelő. Szinházi pletykák. Budapest, február 24. Szobalány, mint énekesnő. — Vidor direktorék otthonából. — Vidor direktorné nemcsak a színházban dirigál és intézkedik, hanem odahaza is kardosan vezeti a gazdaságot és mint háziasszony egyike a legkitűnőbbeknek. Ezért nagy gondot okozott neki a mult napokban, a mikor a szobalánya beteg lett és felmondás nélkül távozott. A fővárosi örökös cselédmizériák következtében nehéz volt uj szobalányt találni. Végre nagynehezen akadt egy. Szemrevaló, jómodoru lány volt, Margitnak hivták. A Margit elég előkelő név egy szobaleánynak, de a mi Margitunknál ez az előkelőség nem is volt olyan csudálatos, mert Margit igazán speczialitása volt a szobaleányoknak Már a második napon kiderült, hogy Margit verseket is szokott irni, még pedig nem is rosszakat. A harmadik napon pedig Margit szerényen odalépett gazdájához, Vidor tatához, és egy vastag paksamétát nyújtott át neki. — Mi legyen ez ? — kérdezte meglepetve a direktor. Margit eleinte szerényen lesütötte szemeit, majd nagy elhatározással kibökte: — Regény. — Micsoda regény? — A grófi kripta titka. Én irtam. S szeretném, ha a nagyságos ur megkritizálná. A nagyságos ur fejét csóválta bámulatában és megígérte a szobalánynak, hogy át fogja nézni az érdekes kéziratot. Szóval Margitról kisült, hogy egészen fashionable hölgy, a ki a szobalányságot csak ugy mellékesen űzi. De egyebek is kitudódtak a kitűnő konyhanőről. Kellemes és csengő hangja volt, a melylyel elég kitűnően tudott bánni. És nem is kímélte hangját, mert reggeltől estig dúdolgatott, miközben házi teendőit szorgalmasan elvégezte. Vidor tatának végül is szeget ütöttek a fejébe a talentumos hölgy kiváló tulajdonságai. Néhányszor meg is kérdezte tréfásan a leányt, vájjon nincs-e hajlandósága a színi pályához, a mire természetesen Margit a leghatározottabban igennel felelt.