MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-24 / 55. szám

196 február 16. 3 Egy délután Vidor-ék még az ebédlőben ültek, a mikor a konyhából megint megcsendült a szobaleány szép szopránja. — Asszony, — kiáltott fel erre Vidor — hallgasd csak meg, milyen szép hangja van annak a leánynak. Jó volna talán kiképeztetni és a Népszinház-hoz szerződtetni. Vidorné kaczagva felelt: — Hogy is ne! És ki fog itthon moso­gatni ? Orlando. Színházi élet. Budapest, február 24. Mikor a kortina tréfál. — Tragikomikus apróságok. — Levinszky, a bécsi Burgszinház kitűnő jelleinszinésze, mulatságos dolgokat beszél el élményeiből, melyekben nagy része van a szín­padi függönynek. Nincs olyan szinház a világon, a melylyel a függöny egyszer-máskor valami tréfát ne űzött volna, még hozzá néha valami vaskosat. Váratlanul felgördül ... a közönség képzelet­ben már élvezi az ó-görög kitónt és pepiont, vagy XIV. Lajos parókás, rizsporos udvar­hölgyeit . . . s ime egy ingujjra vetkezett mun­kás, vagy a nagyon is modern ruháju rendező van nagy munkában a színpadon. Harsány kárörvendő kaczagás hangzik fel a nézőtérről; csak akkor veszi észre a szerencsétlen, hogy ott feledte magát . . . + Stuart Máriát játszották egy igen előkelő udvari szinházban ; a harmadik felvonásra föl­húzzák a függönyt és a helyett, hogy a királynő és Kennedy jelennék meg, egy kis vastag és egy hosszú sovány ur beszélgetnek heves tag­iejtés kíséretében: a direktor ur és a kegyelmes, a rendjel-csillagos intendáns. A nézők közt tisz­teletteljes vigyorgás, melynek zaja végre föl­hat a színpadra: csak most látja a két vitázó ur, hol van. Szörnyen megijednek, a kegyelmes ur drákói szigorral néz a direktorra, a kis vas­tag alázatosan, bocsánatkérőleg vonogatja a vállát, azt jelképezve e zenekíséret nélküli pantomimikával: „Kegyelmes uram, ezer bocsá­nat, én nem tehetek róla". S mind ez a nyilt színpadon. Azután tőlük telhetőleg bakugrással igyekeznek menekülni és éppen belebotlanak a két színészbe, a kinek a jelenése következik, a vastag direktor Kennedybe, a hosszú excellen­cziás Stuart Máriába. Akkor egy másik kulisz­szához szaladnak és — egymásba ütköznek. Hatalmas kaczagás . . . Egy másik eset kissé bonyolultabb, de nem j kevésbbé mulatságos. Teli Vilmos negyedik | felvonásában van a hires monológ: „e mély uton által kell jönnie". Ennek a mély útnak a fölépítése sok fejtörést okoz a rendezőnek, mert azon a jeleneten, melyben azután Teli megöli Geszlert, van a dráma súlypontja. Szintén egy előkelő udvari szinházban történt, hogy a ren­dezőnek sikerült a kérdés teknikai részét fénye­sen megoldania, de ugy, hogy a keskeny, kanyargó ut egészen a fenékig fölhuzódott. Ezért mindig attól tartott, hogy valaki oda nem való bevetődik ebbe az útvesztőbe és mielőtt fölhúzták a függönyt, körüljárt mindenfelé, hogy figyelmeztesse a színészeket, munkásokat, kóris­tákat e veszedelemre, mely elronthatná a fő­jelenet hatását. A függöny fölemelkedik, a nézőtérről hangos nevetés hat föl a színpadra: a várva-várt Teli-monológ helyett a rendező ül a mély ut egyik kanyarulatán, kezében a ren­dezőpéldány s a' egész közönség hallja, a mint jobbra-balra még egyszer kiosztja a parancsot: „Vigyázat! ha a függöny fön van, senki se jöjjön az útra!" ~ Sikert még nem szerzett egy darabnak sem a függöny, de akárhánynak lett már a meg­ölője. Különösen a modern vasfüggöny hajlandó nagysága tudatában szuverén gőggel megtagadni a szolgálatot, a mint ezt megtette Berlin-ben a Königliches Schauspielhaus-ban csak nem is olyan régen. De néha szeszélyessé válik olyan függöny is, melyet a legszinészibb fantázia sem nevezhetne vasnak. Kis vidéki városban történt, hogy Banville : Gringoire-\át készültek előadni. A szérű zsú­folva volt a legelőkelőbb közönséggel; a zene­kart szimbolizáló verkli már lejátszotta összes müveit, a kis halászleányról szóló érzékeny románcztól kezdve a Dunán rengő kis csó­nakig és újra akarta kezdeni a műsort, a közön­ség tombolt: föl a függönynyel, kezdjük! Végre megszólalt a csengettyű, lassan fölemelkedett a függöny, de csak annyira, hogy néhány asztal-, szék- és emberlábat lehetett látni. Végre annyira mégis engedett a makacs függöny, hogy öt fejetlen törzs volt Lát­ható. XI. Lajos, a király ő felsége karos­székében hátradűlve ült, ugy, hogy az ő nyájas ábrázatját egyedül élvezhette a közönség. A sugó lerjedelmes és minden regiszterben jól kiképzett hangja lehetővé tette, hogy az egész első jelenet csorbittatlanul érvenyesült. De, fáj­dalom, kifejező mimikájuk, a bánat és öröm, a szellem és guny, mely arczukon tükröződött, elveszett.. . . = Nincs szeplő, pattanás, inájtolt azon hói^) i-czán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejel, u\ 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kaphau' assa gyógytárában Budapest - Erzsébetfalva és mi • I <• zvógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, február 24 Latzkó Andornak, a Berlinben élő magyar irónak, Hans im Glück („Szerencsés Jankó") czimü uj darabját márczius első felében fogja bemutatni a berlini Lustspielhaus. A milánói Manzoni-szinház-ban szerdán mutatták be igen nagy sikerrel Bracco Róbert: A kis forrás czimü uj vígjátékát. Hauptmann Gerhart Berlinbe érkezett, hogy Elga czimü darabjának próbáit vezesse. A darab márczius 4-én a Lessing-szinház-ban kerül bemutatóra. 4c Révy Auréliay» a magyar származású opera­énekesnő, most Milánóban lép fel. Giordano: Szibéria czimü operájának női főszerepében szép sikerrel debütált. * Nikisch Arthur, a lipcsei városi színházak uj igazgatója, nemcsak az operákat, de az operetteket is fogja dirigálni. Wolf-Ferrari, A kíváncsi asszonyok kompo­nistája, A négy goromba fráter czimmel uj operát irt, melynek szövege szintén egy Goldoni­vigjáték után készült. » A párisi Theatre Frangais a jövő szezon első felében egymásután mutatja be Paul Hervieu, Jean Ridxepin, Henry LawedanJJjts Maurice Donnay egy-egy uj darabját. Vidéki szinpadok. Budapest, februá 24 A pécsi szinházban szombaton és vasárnap együtt fognak vendégszerepelni Rózsahegyi : Kálmán és D. Ligeti Juliska. A nagyváradi szinház igazgatója : Somogyi Károly szerződtette virágvasárnaptól Anday Terkát, a Magyar Szinház tagját. A debreczeni szinházban tegnap volt az első opera-előadás. Verdi: Troubadour-\a került előadásra. A »Magyar Szinpad« hirdetési osztálya : HAZAI HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Üllői-ut 41. szám.) HT 4 lapba szánt hirdetések itt vétetnek fel éa hirdetési ügyekben mindennemű relela­mácziók ide intéeendök. Hirdetések. • r Ti 5? Kiselejtezett "5 val^i l*eleti szönpegel* mind«n méretben szépséghibáival, minő­ségben l*ifog ástalanol*, mélpen az áron alul ela aatnal*- = Stein Viitnos is pa SrzsébeMér 16. szám. äs= NEMZETKÖZI MULATÓ KER EPESl-U T 63. Igazgató: Lakner Lajos. Művezető és rendező: Fürst B Budapest legelegánsabb és legolcsóbb mulatója. Még csak rövid Ideig: Edlawi Fred átváltozó színész szenzácziós fellépte. Slstera Dentler amerikai lábujjhegy és tourbillon tánezosnök. Minna ós Henrik eturg párdalosok. Azonkívül 15 elsőrangú művész fel­lépte. Végül A varázsital. Nagy látványos operette. Rendkivül kaczagtató. Belepti dij 50 tillér. Első hely vagy páholyülés 1 korona Kezdete 8 órakor. Vasár- és ünnepnapon két előadás: d. u. 4 és este 8 órakor. A remek télikertben naponta reggel 5 óráig T»»ai Bus Fsrl czigányzenekara hangversenyez. F =28 « Bluzkirály Aodrássy-ut 37. sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és, szövet pongyolák, felső- és alsó szok­nyák, selyem s vá­szon fehérnemüek, különlegességei. Andrássy-ot 37. sz

Next

/
Thumbnails
Contents