MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-19 / 50. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 20. A Magyar Királyi Operaház nagy hazai művészi esemény előtt áll; dalmüszinházunk ugyanis, keddhez egy hétre uj eredeti dalművet mutat be, melyről ugy hírlik, hogy korszakos jelentősége lesz a hazai dalmüirodalomban. Ez a bemutatóra kerülő dalmű Szabados Béla és Szendy Árpád Mária czimü történeti tárgyú operája. A dalmű bemutatója iránt nemcsak zenei köreinkben, hanem a közönség széles rétegeiben is, igen nagy az érdeklődés s az Operaház kétségtelenül idei szezonjának egyik elsőrangú eseményeit fogja megérni, ebben a bemutatóban. • A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Victorien Sardou-nak, a nagy franczia dráma­irónak, A boszorkány czimü színmüvét, mely szenzácziós sikerrel került szinre Párisban, Sarah Bernhardt színházában. A Sardou-áarab bizonyára egyik legérdekesebb újdonsága az idei színházi évadnak s a Nemzeti Szinház alighanem a legerősebb vonzóerejü kassza­darabot fogja az újdonságban nyerni. A boszor­kány-ról mai számunk egy érdekes czikke bővebben is megemlékezik. — A hét műsorán a szinház érdekes müsordarabjai szerepelnek. — A Várszinház-ban a Nemzeti Szinház hétfőn a Flirt-ct, csütörtökön a Constantin abbé-\ adja. A Vígszínház egész heti műsorát estéről­estére az Arany patkó tölti be, mely a szinház ezidei szezónja legnagyobb sikerű darabjának Ígérkezik. A rendkívül mulatságos darabol estén­kint zsúfolt házak kaczagják végig s a darab sikerét különösen Hegedűs Gyula alakítása teszi vonzóvá, a ki fényesebb alakítást még alig mutatott be a Vígszínház fennállása óta. Ez az alakítás egymaga biztosítja a darab hosszú életét a műsoron. * A Magyar Szinház-ban e héten is a Mulató Istenek, Lehár Ferencz gyönyörű zenéjü ope­rettjének sorozatos előadásai töltik be a mű­sort A Le/tar-operett egészen azon az uton halad, mint ennek a kiváló szerzőnek első ope­rettje, A drótostót, mely ugyancsak a Magyar Szinház-ban érte el a legnagyobb sikerű dara­bok rekordját. Jövő vasárnap délután Gold­faden hires daljátéka, a Szulamit kerül szinre 176-szor. • A Királyszinház-ban a János vitéz mult pénteki századik előadása után is szakadatlanul folytatja diadalmas útját a műsoron s e héten is estéről-estére a korszakos sikerű daljáték kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben. A János vitéz o'ynnnyira nagy vonzóerőt gyakorol századik elöadasa után is, hogy jó hosszú ideig nem lesz uj darab bemutatója a Király­szinház-ban. * A Népszinház-ban A granadai vőlegény, Bahnert József és Martos Ferencz remek zenéjü és mulatságos operettje iránt oly nagy érdeklő­dés mutatkozik, hogy az uj operett a hét min­den estéjén szinre kerül, a fő női szerepben Székely Irénnel, ki méltó feltűnést keltett a művészi egyéniségének megfelelő szerepben. Rajta kivül igen nagy sikerrel szerepelnek az előadásban Ledofszky Gizella, Abelofszky Mar­git, Szirmai, Raskó és Kovács, a ki ismert ka­czagtató komikumával a legnagyobb hatást kelti. — Jövő vasárnap délután Blaha Lujza vendégjátékával a Vereshaju kerül szinre. A báli terem ideáljait rendesen — mások veszik teleségül. A férfi néha csupa udvariasságból is viszonozza a szerelmet; az asszony soha. A kulisszák mögül. Budapest, február 20. ,,A boszorkány." — A Nemzeti Szinház pénteki ujdonsaga. — A Nemzeti Szinház elsőrangú irodalmi és művészi esemény előtt áll: szinrehozza a leg­nagyobb élő franczia drámairónak, Sardou Viktornak, A boszorkány czimü ötfelvonásos történeti tragédiáját. A boszorkány utolsó munkája az agg drámairónak, a ki mint, akárhányszor azelőtt, ezúttal is egyenesen Sarah Bernhardt testére szabta darabja főszerepét. A spanyol inkviziczió legvéresebb idejéből merítette A boszorkány témáját, abból az időből, a mikor a mórok leveretése után, a spanyolok törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetéssel sújtandó minden spanyol férfi vagy nő, a ki pogányba szeret. A darab cselekménye 1506-ban játszik. Egy mór fegyverkovácsot felakasztanak, mert szerelmi viszonyban élt egy keresztény leánynyal. A törvény értelmében nem szabad eltemetni a holttestet, hanem ott kell függnie a bitófán, a mig a varjuk el nem pusztítják. Zoraya azon­ban, egy előkelő mór orvos családjából szár­mazó leány, a ki visszavonultan él a hegyek között és jótevője a környék szegényeinek, nem tudja ezt nézni és, a törvény tilalma daczára, saját felelősségére eltemetteti a holttestet. Ebből a szálból fonja Victorien Sardou drámájának elejétől végig rendkívül izgató és színpadi hatás szempontjából mesterileg meg­épített cselekményét. A színpadi teknika, melyet annyiszor alkal­munk volt már Sardou darabjaiban megcsodálni, A boszorkány-ban, ugy lehet mondani, a raffi­nált hatások tökéletességének magaslatára emelkedik. A czimszerep maga pedig egyike a legkolosszálisabbaknak, a melyet elképzelhe­tünk. Az öt felvonás alatt Zoraya, a legna­gyobb örömtől, a legnagyobb' szenvedélyig az emberi érzelmek ezerféle változatát éli át. A szerep eljátszása méltó művészi feladat volt Sarah Bernhardt-nak, a ki ezzel az alakí­tásával ámulatba ejtette az egész világot. A szezón elején nálunk is el akarta játszani tár­sulatával Sardou darabját, de akkor Somló Sándor igazgató már megszerezte A boszorkány előadási jogát a Nemzeti Szinház számára és igy nem engedhette meg, hogy Sarah Bernhardt már korábban is bemutassa közönségünknek. Pedig összehasonlítás kedvéért ez az elő­adás mindenesetre érdekes lett volna, mert a czimszerepet nálunk P. Márkus Emilia játssza, a kinek hatalmas müvészegyénisége szintén tel­jes mértékben érvényesülni fog a szép mór leány szerepében. A Nemzeti szinház különben a legtökélete­sebb szereposztásban mutatja be Sardou drá­máját. A teljes premier-szinlapot itt közöljük: A BOSZORKÁNY. Dráma, 5 felvonásban. Irta : Sardou Viktor. Fordította Fáy J. Béla. Személyek: Ximenes, bibornok ... ... ... Ivánfi Don Lopez di Padilla Szacsvay Inana ... .Lenkey rl. Don Enrique di Palacios Odry Ramizo ' Bakó Zoraya Márkus E. Aisha Paulayné Cardenos Gyenes Cleofas Pethes Olivira Gabányi Á. Fray Eugenia Calabaras Pálfi Fray Teofilo Ibara Mátray Fray Miquel Molina Hetényi Fray Hernando Albornos ... ... Mészáros D'Aquilar Faludi Don Ambrozio Molnár Rionbos... „_ _ ... _ ._ ... Dezső Velasco _ _ Horváth Z. Cristobal Náday B. Dona Rufina T. Vizvári M. Dona Syrena ... Gerő L. Dona Serafina Keczeri 1. Dona Fabia ... _ ... ... _ Meszlényi A. Fátum ._ _ ... _ Fáy Sz. Szerzetes _._„._ _. ... Latabár Kecskepásztor ._ ... _ ... Rózsahegyi Pórnő _.„.___ ... Demjén M. Zaquir morfin __ ... ... _. Gálosi Afrida... ._ ... Jászai M. Manuella ______ _ ._ Cs. Alszegby L íjász Panlay A Nemzeti Szinház egész gárdája jutott szerephez A boszorkány -ban. Az előadásnak egyik érdekessége még az is, hogy Don Enrique di Palacios kapitány szerepében fog a szinház uj tagja: Odry Árpád bemutatkozni. Ez a nagy­tehetségű, fiatal művész, a ki rövid vigszinházi szereplése alatt teljesen meyhóditotta magának a fővárosi közönséget, a Nemzeti Szinház­ban kétségkívül szaporítani fogja sikereit és értékes talentuma bizonyára bő alkalmat talál a teljes kibontakozására. Somló Sándor igazgató mintaszerű, káprá­zatos kiállításban mutatja be A boszorkány-1. Öt uj diszletet készítettek a darabhoz, a melyek külön szenzácziói lesznek az előadásnak. Pierrot. Színházi pletykák Budapest, február 20. I. A főszereplő. A Vígszínház nagyszerű újdonságával, Az arany patkó-\a\, megint csak megtörtént az a színházi körökben jól ismert furcsa dolog, hogy a főpróbán hűvös hangulat fogadta, mire a premieren a legzajosabb sikert aratta. Sőt: a premier-este sikerét szentesitik a további elő­adások, a mennyiben minden este megtelik a Vígszínház nézőtere és Kadelburg kedves darab­I ját végigkaczagják, végmulatják, noha a fő­próbán a kritikusok — savanyu arczczal ültek. Erről folyt a szó a napokban a Vígszínház igazgatósági irodájában. — Hogyan lehetséges ez? — vetette fel a kérdést egy jelenlévő kritikus. — Nekünk nem tetszett a darab a főpróbán, a premi­eren pedig ujjongva fogadták. — Nagyon egyszerű a dolog, — felelte a Vígszínház igazgatóságának egyik tagja — a főpróbán hiányzott a — főszereplő? — A főszereplő? Ki? Hegedűs? Hisz' ő játszott! — Dehogy Hegedűs! Egy még főbb szereplő! — De hát kicsoda? — Hát a — közönség! Nélküle nincs sikerI * II. János vitéz és a politika. Vannak csodás véletlenek, a melyek szinte ámulatba ejtik az embert. Ilyen csodás véletlenszámba megy a Király­szinház kasszadarabjának, a János vitéz-nek, találkozása a most folyó politikai válság kor­szakos történetével. Hogy a János vitéz pályafutásának kiemel­kedő momentumai milyen csodálatosképen estek össze a politikai válság eseményeivel, erről egy kis táblázatot állítottunk össze. 1904. nov. 18. 1904. A János vitéz premierje a Perczel-féle zsebkendő­szavazás estéje decz. 13. A János vitéz 25-ik előadása A képviselőházi ülésterem összerombolása; a dara­bontok kiverése 1905. jan 4. A János vitéz 50-ik előadása A képviselőház feloszlatá­sának napja 1905. jan. 26. A János vitéz 75-ik előadása A választások első, leg­izgalmasabb napja 1905. febr. 17. A János vitéz 100-ik előadása Az uj képviselőház első ülésének napja Tartarin. Egynémely |darabnak az a legdicséretreméltóbb tulajdonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. Szineszfiilnek nincs a világon édesebb zene a tapsnál.

Next

/
Thumbnails
Contents