MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-08 / 340. szám

* 2 1904. deczember 8. M. RIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuse . Tannhäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul, be s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ö hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalrsok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra bírják. Második félvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égö szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Biterolf most hevesen megtámadja Tannhäusert s istenkáromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogy kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! NÉPSZÍNHÁZ. »A lőcsei fehér asszony« szövege. Első kép: Lőcse város piacza. A nép a templomba készül. Fabriczius főbíró megjelenik s igy beteljesedik Kornides doktor jóslata, hogy Lőcsének ebben az esztendőben két birája less egyszerre. Fabriczius, a ki most menekült meg fogságából, átveszi Alanda főbírótól hivatalát s kiadja a parancsot, hogy a mig az ostromállapot tart, azt a nőszemélyt, a ki 9 óra után megy ki az utczára, elfogják és megbüntetik. Az őrjárat a főbiró leányát, Krisztinát fogja el, a kit a Ketterhäuschen be zárnak. Második kép: Juuanna szobája. Julianna minden áron bárót akar csinálni a fiából. Krisztinkát kiszabadítja a fogságából, fiát apjához küldi és Belleville lovagot rábírja, hogy a puskaporos-tornyot felrobbantsa. Hálójába keríti Andrássyt, a ki feladja Lőcse városát. Korponay visszatér és megtudja felesége gazságát. Julianna időközben egy rejtekajtón elmenekült. Harmadik kép: Krasznakorka vára. Andrássy Miklós dervisgenerális mulat a kuruczokkal; Füstös levelet hoz, a melyből megtudja, hogy Lőcsét feladták. Ezt tudtára adja Andrássy Isvánnénak is és elhatározza, hogy az árulót a saját gyermekével fogja agyonlövetni. Andrássy István jön, a fia ráakar lőnni, de egyszerre a szivéhez kap, nem tudja fegyverét elsütni apja ellen Negyedik kép: A dobsinai jégbarlang. Julianna megjelennik a többi menekültek közt és bünbánólag bevallja a férjének a vétkét. Korponay csak azt kéri a feleségétől, hogy hódítsa vissza Andrássyt a kuruczoknak. Ötödik kép. Andrássy István Krasznahorkán vezekel. Julianna eljön hozzá, mert folyton kisérti Serédy Zsófia szelleme. Andrássy enged Julianna szavainak és megint kurucznak csap fel. Hatodik kép. Pálfi nádor faggatja Juliannát, hogy kik az összeesküvők. Ha bevallja, báró lesz a fia, ha nem, őt halálra ítélik. Julianna a halált választja. Hetedik kép. Julianna a győri városházán várja a halált. Pálfi ismét megpróbálja kivenni belőle a titkot, de ő büszkén a halált kéri, hogy meghalt gyermekét a túlvilágon mielőtt viszonüátha«» »Falu rossza« szövege. Első felvonás. Feledi módos parasztgazda fogadott leányába, Bátk Tercsibe szerelmes Göndör Sándor szolgalegény. Tercsi azonban Feledi Lajos iránt '.táplál gyöngéd érzelmeket és a felesége is lesz; Göndör Sándor megcsalva érzi magát és bosszút esküszik Bátki Tercsi ellen: Finom Rózsi elcsalja őt Feledi Gáspár házától és magába akarja bolonditani afalu legszebb legényét, a kibe Feledi leánya, Boriska, halálosan beleszeretett. Második felvonás. Göndör Sándor a falu határán bucsut vesz szülőföldétől; Finom Rózsi azonban utána jön s még egvszer kísérletet lesz, hogy Sándort magába bolondítsa, de Sándor em érez ez iránt hajlandóságot és bucsut vesz Rózsitól is. Sándor után jön Boriska és bevallja neki szerelmét. Sándor egy pillanatra bosszúra gondol és el akarja csábítani Boriskát; de látva, hogv Boriska őszintén szereti, nem akarja ót inegbecsteleniteni és vissza küldi őt az atyjához; Boriska azonban bánatában vizbe ugrik, semhogy Sándor nélkül vissza menjen. Sándor utána ugrik, kimenti őt és vissza viszi az atyai házhoz. Harmadik felvonás. Boriska vissza megy az atyjához, kiengesztelt őt es ráveszi, hogy fogadja be Sándort is. Feledi előbb mit sem akar tudni róla; de aztán mégis megbocséjt és összeházasítja szerelmes leányát a megtért szolgakgénynyel. Finom Rózsi pedig látva, hogy Sándort «•veszítette, elhagyja a falut. De. JUTA99Y JÓZ9RF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanárj V Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza 4 — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdö, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, íulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer), pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kézi; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Velencze kávéház. Teljesen újonnan átalakult. Kerepesi-ut 68. Színezett élethű képek. Mozgó színpad. Különleges látványosság és zenehangverseny. A főváros legkeUemesebb szórakozóhelye. MwggzUni a _ hajhull

ás és korpaképződét 11 Mi mindnyájan megkárdeztdk orvosunkat. PETROL-BALZSAM kellemes illatú és a legjobb e nemű szer, mely megakadályozza a hajhullást, a korpa képződését, öszülést, elősegíti a haj újra növését, azt bársonysimává, fényessé és hajlékonynyá teszi. Egy üveg ára 3 korona. — Egyedüli főraktár: Petrovics Drogeria Budapest, Bácsi-utcza 2. szám. SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében Koreosgl-ut 34. Értekezés es beiratkozás : szombaton, ketldnn és csütörtökön, d. e. 9—12-ig és d. u. 3—ö-m. A havi tandij : 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Géza, kitűnő módszerét követem 1 9 Berketz István utóda kelme-, selyemfestő- és vegytiszütogyára, Budapest, Kinizsi-utcza 14 sz. Vidéki nefbiiatások jutányosa« és pontosan eszközöltetnek. Postaküldeményeit ciimiendök: IX.. Kinizsi-utcza 14. Arj°jyzék in;yen. Telei n G3 36. tí/njtő telepek t IT., Tácat-ateaa 41. TI., IcabelU-. ca ««k TII., Kerepel n' 78. Tin., ÜUM-at «> -«.