MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-09 / 341. szám

2 1904. deczember 9. VÍGSZÍNHÁZ« A » Fan yar gyü mölcs«!szövege. I I. Felvonás. A szép Elena asszony fürdő­helyen üdül és ott keres vigaszt a bánatban, a melyet férje okoz neki, a ki öreg is, kiáll­hatatlan is. A fiatal Ninóban leli meg ezt a vigaszt. Hirtelen megérkezik azonban a férj, a ki nagy kúrát használt az ő neuraszténiája ellen és most abban reménykedik, hogy ismét meghódítja az asszonyt. Az asszony azonban nagyon hűvösen viselkedik és rosszkedvét még fokozza a férj, a mikor elmondja, hogy Violet­tát, Elena húgét, nőül akarja venni Gustavo ur, a ki körülbelül egykorban van Ernestoval, a férjjel. A menyecske ezt a házasságot meg akarja akadályozni és késedelem nélkül elutazik Nápolyba. Férjét magára hagyja Ninoval, a ki az asszony helyett kénytelen Ernestoval ebédelni. II. felvonás. Elena megjelenik otthon és kérdőre vonja Violettát. Hamarosan tisz­tában van a helyzettel. A kis leánynak imponált a Gustavo fölénye, Gustavo pedig kedvet kapott a kis leányra, a még fanyar gyümölcsre, a mely jól esnék neki, a ki már annyi érett gyümölcsöt élvezett. Elena próbára teszi Gusztavót és csitri iskolás leányöltözéké­ben csábítgatja. Custavo csakugyan megfeled­kezik arról, hogy tulajdonké ten leánynézőben van és Elenának, a kit nem ismert és a kit Violetta fiatalabb pajtásnőjének tart, tüzesen udvarol. Hazaérkezik Ernesto is, a kit Nino árnyékképen követ és a ki szintén kénytelen belátni, bogy Gustavo és Violetta házassága aligha lesz megköthető. III. felvonás. Violetta csakugyan nem lesz a Gusztavo nejévé, annál kevésbbé, mert idő­közben megszereti a fiatal Ninot, a ki szintén kezdi jobban szeretni az inkább hozzáiliő leányt, mint Elena asszonyt. Utóbbi pedig le­mond a maga fanyar gyümölcséről, Ninorói, a kiért Gustavoban lel kárpótlást. „Nádor" kávéház Llpót-kSrut 5., a Vigszinhazzal szemben. ­^^^ Ezténzint Jónás Gyula hírneves szólista teljes zenekarával hangversenyez. Htdeg buffet. Kiváló tisztelettel BEINEK MÓR, kávés. Dr. JUTA9SY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Uudapesl, IV., Kosmith-Lajos-uicza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felíidittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz­százs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer), pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). =n Magyar festők képcsarnoka = Budapest, VII., Erzsébet-körut 19. sz Olajfestmények magyar művészektől. Olaj-, aquarct- és Brom­arezzépeket készít fénykép után. Olcsó árak. — Részletfizetésre is. A női arcz bájossága, IfC&'^tUT* női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGY­VIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczi­és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZ ÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katona­éle tői. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megírja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszár k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob is« menetjegyirodá­ban vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes in iro­dájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy meg házasítsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenekari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt ós könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit crecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczal zenekari igazgató lakásán >an az egész társaság. Pala­csinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta be­vallia, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az 6 saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében része­süljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény üuskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad, A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe ós a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Ilus'xájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a francfcia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi ós Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába,,'a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dirodalma, a nol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérorszégban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házéba. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjain. GYOMOR és tüdőbajosok kezdődő és idült bajaikban tegyenek egy próbát a Lőrinczy-féle, kitűnő hatású, orvosilag is ajánlott KakukfU gyomornzeitz­szel, melynek sikere biztos hatásánál fogva elmarad­hatatlan. Gyógyszertárakban kapható, kis üveg ára 40 HU., nagy üveg 1 kor 20 fill. A hol nincs, meg­rendelhető á lponu t0PüC7t" gyógyszertár­készítőnél az jjÄidlljf áCnJöít ból Békés-lsa­baról, 4 nagv vagy 14 kis üvegenkint 5 K. utánvéttel bérmentve, ismertetést megkeresésre szívesen küld. PORGO Tea-és kávé-különlegességek FRATELLI DEISINGER czégnél Budapesten: Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere 1 (királyi bérpalota). Főraktár: Fiume. Punto franco. A SCHMIDTHAUER-féle Igmándí keserűvíz, reggelenként fél pohárral használva, ^ÄÄM»^ Mlbajokban. ugy*®™« elk övére déa s«ivAlháj asodas ftüj^dajn*. »Ä^ÄrjÄ'S^ és kóaavénynél, stb. — Az „Igmandit" hatásosságában e, ki helyette mást nem fogad el. — Utasitáe meUékelve. — MA - - ~ * asodas és .azzal ^ fűliknál, aerg»»g. máj^ ÜJ^gM iSTSSÄ'ÄÄ éb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg és viÜéken gyógytárakban~é7 fűszerűzletekben FAezétküldés á forrástulajionoe: SCHMIDTHAUER LAJOS íjóíjuerwml Komáromba. Nagy üveg ara 50 fillér, kii üveg ere 30 fillér. Az egyedüli tennésiete. keaerüviz, a mely kie üvegben is kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents