MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-28 / 359. szám
1904. deczember 28. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A «Színészek» szövege. I. Felvonás. A színtársulat próbára gyülekezik. Az igazgató fizeti a gázsit, ami nem történik meg minden véleménykülönbség nélkül. Megtudjuk, hogy a drámai hős tiszta vonzalommal viseltetik a segédénekesnő iránt, aki csak nemrégiben jött a társulathoz és akinek kedvéért szakítani akarna a tejhatalmu primadonnával. A kezdő színésznőre azonban kivetette hálóját a szinügyi bizottság elnöke, aki előzékeny modorával könnyen keriti halójába a fiatal leányt. Az elnök cselszövényéhez segédkezet nyújt az igazgató is és a viszonyok csakhamar arra szorítják a segédszinésznőt, hogy igénybevegye az elnök támogatását. A drámai hős vérző szívvel látja ezt, de a komikus keserű humorral szól: - Most kezdi a karrierjét. II. Felvonás. A primadonna és a segédénekesnő között versengés fejlődik ki. A primadonna, akinek észre kellett vennie, hogy vetélytársnője elidegenítette tőle a drámai hős szivét, most azt is kell tapasztalnia, hogy a leány elveszi tőle a neki szánt szerepet. Kétségbeesetten küzd hatalmának megtartásáért, és ebben segítségére van férje is, aki a társulat rendezője. A segédénekesnő mindeddig ellenállt a szinügyi bizottság elnöke ostromának, de amikor megtudja, hogy a drámai hős, akinek vonzalmát már-már v szonozta, kedvese volt a primadonnának, és amikor látja, hogy az elnök mennyire elősegíti a d lgot, enged a csábitásnak. III. Felvonás. A drámai hős kérdőre akarja vonni az elnököt, de ez ridegen visszautasítja, sőt eltolonczolással fenyegeti. A segédénekesnő közben nagy diadalt arat és most már nem akar lemondani a szinpadról, bárhogy hivja is a drámai hős, hogy bujdossanak el oda, ahol tán eltemethetik a multat. Megtört szívvel távozik a drámai hős a színpadtól és csak a komikus bölcselkedő vigaszát viszi magával „Nádor" kávéház = Lipót-körut fi., a Vígszínházzal szemben. = EaUnxinl «Jónás Gyula hírneves ^^^ ^^^^ szólista telje* zenekarával hangversenyez Hideg buffet. Kiváló Imztelottel BEINEK HÓK, kávés. Dp. JUTAS9Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza 4 — — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezeles. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fiilek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gözfiirdö, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, " (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Virágbokor Józsaf-tér éa Firél-ataza sarok. SainhÚM n Ulm miadif ftiuM Ymosoru. UrmUfot ráuar* kfltta Örök 1« iák Más iMmélylf. st «JfcHnul hásEladok és veszek Urasági bútorokat, Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségéti Kezein finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „OYÖNGYVIRÁG-CRÉM'aek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1J0 kor. — Budapest, .Városi gyógyszertár", Váczi- é s Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katonaélettől. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egvszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megirja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszár, k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen nz ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s« menetjegyirodában vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes ín irodájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött ) is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy megházasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváűó tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymás*. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenekari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét, a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Koriát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Palacsinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta bevallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében részesüljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. Pü teljes lakberendexéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni éa réxbutorokat, perzsa- éa gmjrnaazöayegeket, függönyöket, olajfeatményeket, gái— éa Tillamos-caillárokat. - KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu •egszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli & falu cső szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szometuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Uuskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisórli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluská.iát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet t ívába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dtrodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündórországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Zongora plataé Urai »ki» csaMs —Ui (Tártaié m aaf.1 aaehaalká ts, fefatta Khrbar * MnMlt a :•(.! — cadfeto ánk aaBMtDEHMAL KAROLY z gX r." Károly - körút 20. IV. mfcii suta*» feit* - fefeíl„KKGYKLET" Entreprise des Pompes Funébres tem.tk.zd-íBtáct <l huUatxállitÓ TállaU: Budapest, IX-, Ferenc/körút 24. dísxm ás ((puri tra.Uacktt éa hulíaaxállitáiokai rendel a legjutányosabb arakon. TELEFON 5»—30. NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, UjYÍlág-u.;27.»(Rőser-Bazár mellett) Az e^ész házban. Telefon 11—11*
