MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-27 / 358. szám
1904. deczember 231. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szövege. /. felvonás. Színielőadás a Burgund palotában. A Richelieu bibomok jelenlétében megtartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poétaJovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éa támadja őt, élczelvén Cyrano nagy orra fölött. Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megviv vele, vivás közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünnepli < Cyranot. Majd ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgy® és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, ktt-et a Roxén kezéért esengő Guiche gróf : é :. fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót, itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti, Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi magát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja irni, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segíti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély ala't súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélvre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot Sőt egy szerzetest küldRoxanhoz, hogy őrizze őt. mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzeteinek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskes=e össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot seerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcz. Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt • halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zardában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hirül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenBég érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütött rajta. Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre ! aztán a hős poéta meg is jelenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxánnal, a ki ! megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. M. KIR. QPERA HAZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tannhäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul, be s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna ... visszavágyakozik az ö régi világába. Szivesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábitó szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak öt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második félvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a nöi erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, bogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most hevesen megtámadja Tannhäusert s istenkáromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az örgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle. előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, | de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogy kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kinjaitól I Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, melyannak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra : »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák bo a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! W NEMZETKÖZI MULATÓ KER EPES1-U T 63. Szenzácziós újdonság! Szenzácziós ujdonsígl Dankó Pista a menyországban. zékely D. <*s Bodrogi Z. ! Látványos színjáték. Írták: Székely E jét összeállította s Bodrogi Z. ZenéVécsey Sándor. Rendező : Kürst B. Személyek : Dankó Pista A felesége Salamon, szatymazi korcsmáros Jancsi, parasztlegény Panna, szolgáló Peti, czigány Szent Péter Szent Dávid Vitéz Háry János A »Dicsőság« nemtője Prologns 1-sö Lichtenstein Soma Balla Tusy Grünau Poldi Gerő József Rózsa Lily Réthev Vilmos Újvári Lajos Gerő József Veres Sándor e Iránja Janka ... Balla Tusy Beriier Miczi Christian Róza ; Róna Hilda Lónyai Feri Andrini Elvira Rueland Anna Barton Mariska Rácz Valéria Geröné Németh Ferike Kondor Józsa Gulner Veronika legények és leányok. — Idő : 1903. Végül : Az „Eladott menyasszony" Operette. Irta : SCHINDLER J. Operette. angyal parasztleány serege, A téli kertben reggel 5 óráig TATAI BUS FERI kitűnő zenekara hangversenyez. NEMZETKÖZI MULATÓ. >DANKÓ PISTA A MENYORSZAGBAN* szövege, Jancsi parasztlegény Salamon szatymazi csárdájában Peti czigány és Salamon vig mókáin mulatozik, midón hirül hozzák, hogy Dankó Pista meghalt. Peti egyedül marad a csárdában, busán idogálva, elszundikál és álmában — igy tehát a szinen — a menyországot látja, hol Vitéz Háry János földi élményeivel, füllentéseivel traktálja a meny lakóit. Maga előtt látja Szent Pétert, Szent Dávidot, végül Dankó ünnepélyes bevonulását, fogadtatását és az angyalok által való megkoszoruztatását. Peti czigány felébredve látja, hogy csak álmodott és a beözönlő parasztnépnek kegyeletteljesen játsza Danko gyönyörű szerzeményeit. A SCHMIDTH AUEF-fél e keserűvíz, reggelenként fél pohárral használva.?V hál h.'.nth.n „nc.inhT „ •, . ... . _ _» ÚVSSaKDdll Igmándi en gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon t. TOil) a Karlsbad! és Marlenbadi ivó kűrit. ki he°yette ^naet nem fog^ tf^sLt^&^ffl*>»>"»< »»ját érdekébenóiX SS. á. ..i/át... gyógytárakban és ffiszerüzletekben. Fószétküldé. í forrietuLj&: schmidthauer lajos gpfyugrfexrf komítt» ryjuveg ara-50' fillér,-kis-uvag:aral30jfillér. .'Az egyedülifctermé.eete. keserűvíz, a mely kis üregben i. kaphttt.
