MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-27 / 358. szám

19DJ. deczember 27. 7 VÍGSZÍNHÁZ. A «Színészek» szövege. I. Felvonás. A színtársulat próbára gyüle­kezik. Az igazgató fizeti a gázsit, ami nem történik meg minden véleménykülönbség nélkül. .Megtudjuk, hogy a drámai hős tiszta vonza­lommal viseltetik a segédénekesnő iránt, aki •sak nemrégiben jött a társulathoz és akinek kedvéért szakítani akarna a tejhatalmu prima­donnával. A kezdő színésznőre azonban kive tette hálóját a szinügyi bizottság elnöke, aki előzékeny modorával könnyen keríti hálójába a fiatal leányt. Az elnök cselszövényéhez segéd­kezet nyújt az igazgató is és a viszonyok csakhamar arra szorítják a segédszinésznőt, hogy igénybevegye az elnök támogatását. A drámai hős vérző szívvel látja ezt, de a komikus ke serü humorral szól: — Most kezdi a karrierjét. II. Felvonás A primadonna és a segéd­énekesnő között versengés fejlődik ki. A prima­donna, akinek észre kellett vennie, hogy vetély­társnője elidegenítette tőle a drámai hős szivet, most azt is kell tapasztalnia, hogy a leány el­veszi tőle a neki szánt szerepet. Kétségbeesetten küzd hatalmának megtartásáért, és ebben segít­ségére van férje is, aki a társulat rendezője. A segédénekesnő mindeddig ellenállt a szinügyi bizottság elnöke ostromának, de amikor meg tudja, hogy a drámai hős, akinek vonzalmát már-már viszonozta, kedvese volt a pr madonná nak, és amikor látja, hogy az elnök mennyire elősegiii a dolgot, enged a csábitásnak. III. Felionás. A drámai hős kérdőre akarja vonni az elnököt, de ez ridegen visszautasítja, sőt eltolonczolással fenyegeti. A segédénekesnő közben nagy diadalt arat és most már nem akar lemondani a színpadról, bárhogy hivja is a drámai hős, hogy bujdossanak el oda, ahol tán eltemethetik a multat. Megtört szívvel távozik a drámai hős a színpadtól és csak a komikus bölcselkedő vigaszát viszi magával „Nádor" kávéház - Lipót-körut 5., a Vigszinhazzal szemben. = K.tenkint tlónáa Gyula hírnevek ^^^^^ HS'JiHta tolje* zenekarival hangversenyez. ^^^^^ Hlileg Uurfet. Kivlló tisztelettől KK1NK1Í JIÓK, kávés. „ee—ez • ^ •,•••! n„., ••• i • ,. Dr. JUTASSY JÓZSEF oőrgvógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz szépítő Intézete — Hwiagest, IV., Kossuth-Lajos-utcaa 4 — — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felildittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fiilek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz­százs, arcz-gözfilrdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás ; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). cwíaaa^wvaa v. Zongora pltfM kanéul«« cukli imUiI gráitma ay u|sl aackaafta rat. IMtt Khrt.r k Safcvrvfcaffar a lagvl — ca 4M árak maUatl ­DEHMAL KAROLY S ióra .. r»i IV., Károly - körút 20. k«tu h luiiltuk uikuKt kmtili - ltué Mit«. rvywwvNAivwvwv > Eladok és veszek > Urasági bútorokat, Arczom szépségét! Vállán, nyakam, karom fshérségétl Kazam finomságát I egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM*­aek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1J0 kor. — Budapest, »Városi gyógyszertar", Váczf- és Kigyó-utcza sa rok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestóly van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katona­élettől. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placse! I zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a ; tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burko'.l csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermekei kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melybei megírja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike ' de ő nem nevezi meg. A huszár k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a lisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s< menetjegyirodá­J ban vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért meg mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes tn iro­dájában fogadja, a hcl egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy meg­házasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zene ari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét a Kitty azt a tervet esreli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált kányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy; születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekar, igazgató lakásán van az egész társaság. Pala­csinta. a h .jdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta be­vallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csa* azért tette ki, hogy az ezred nevelésében része­süljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. PUR&O teljes lakberendezéseket, angol börbutorckat, mahagóni éa rézbutorokat, perzsa- és smjrna­szőnyeirekct. függönyöket, olajfestményeket, páz­es villamos-csillárokat. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskác halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soY sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. \ franczia király udva­rában nagy a szomoiuság : a török megnyerte « csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz - a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leáma kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszau;asitja a királylány kezét: Uuskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik : porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rozsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától 6s elindul Bagóval, hogy a haiálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dirodalma, a nol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogé "i talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen « patak partját». Operákat, operetteket és up­lékat otthon hallgatnál 6m«opltoiv. Phonograph!», Ellérandú n'rtmányt ajánl Révész Gyula és T" _ _ Budapest, IV., Muzeum-köruM9. Hengerek és lemezekben legujabt mtlsor r Virágbokor Jóxsaf-tér és Firél-stsza sarok Síinké* után mimjií IH— raosora Ttmiiiok réaaár» MMa Unk* térik t i*k tmtm •»•méljtf. it «tJltaaaul hu­NAGY ZSIGMOND Budapest, Ujvdág-n. ->7.'(Rőser-Bazár mellett) Ai egész háibaa Telefon 17—77.

Next

/
Thumbnails
Contents