MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-14 / 316. szám
1904. november 13. 3 NEMZETI S ZÍNHÁZ. Az »Elektra« szövege. Mialatt Agamemnon, Argos és Mykene királya, Tróját ostromolta, neje Klytaemnestra megszegte női hűséget s bűnös viszonyt kötött Aegisthossal. A hazaiérő Agamemnont nagy ünnepélylyel jogadták ; lakomát tartottak s ennek végén Agamemnont neje s ennek kedvese orozva meggyilkolták. Orestest is megakarták ölni, de Elektra, Agamemnon leánya, titkon egy hű rabszolga gondjaira bizta s általa Phokisba Strophios királyhoz küldte. Orestes itt fölnevelkedett s a király fiával, Pyladessel szoros barátságod kötött. A gyilkos Aegisthos ezalatt Klytaemnestrával boldogul élt és uralkodott Argosban. Mindenki meghajolt igája alatt, nem volt egyetlen férfiú, ki bosszút álljon Agamemnon haláláért. Egyedül Elektra nem mondott le a bosszú gondolatáról. Atyja gyilkosainak házában élve, nem némitá el ajkát a félelem. Szüntelen szemökre veté elkövetett bünjöket s szenvedte üldözéseiket és bántalmaikat, azon reményben, hogy Orestes megjő és bosszút áll atyja gyilkosain. Végre a delphii oraculum parancsára meg is jelenik Orestes, nevelője és Pylades kíséretében. Itt kezdődik a tragédia cselekvénye, mely Mykenében, a királyi palota előtt levő téren folyik le. Orestes nevelője a jajongó Elektra előtt, miután Klytaemnestry is jelen van, azt vallja, hogy Orestes meghalt, elesett a kocsiversenyen. Elektra siratja fivérét, a hamvvedret kezében tartva. Siránkozásai közepette jő hozzá Orestes és megismerteti magát vele. Elektra öröm-ujjongva üdvözli fivérét, elmondja neki házuk gyalázatát és felszólítja, hogy most már bosszulja meg atyjuk halálát. Orestes barátjával, Pyladessel a palotába oson és ott megöli Klvtaemnestrát és igy bosszút á0 Agamemnon haláláért. A női arcz bájossága, női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fiit. 'apest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. 0 oc U B Z K iű h fl ^tmflrwi««/^ j u(l.t imtn humcuuknut BUDAPEST. Wl.KtRCPtSI-UT36.5Z. rj aá m\ GLz összes Q zenekari, műkedvelői, és iskolás hangszerek duz raktára. Z »njorák hangolása I frt. 9 H 0) X 2 OJ n x o »A sasfiók (L'Aiglon)« szövege. Sarah Bernha>dt budapesu vendégszereplésének legkiemelkedőbb eseménye a L'Aiglon szinrehozása. A sasfiók kétségbeesetten csapkod szárnyaival. Fel akar emelkedni a magasba a világ fölé, de a szárnya beletörik ebbe az emelkedésbe. O.t a napnál lebeg atyjának, a nagy, dicső sasnak alakja. A sasfió.í szeme sóvárogva néz a magasba, tekintete követi apját, de a szárnya nem birja. íme, ez a sasfiók tragédiája: a reichstadti hercregé, a kinek nem volt más bűne, mint hogy Napoleon fiának született. Ez nem tragikus bün, a Sasfiók tehát szoros értélén 1 ben véve nein dráma; Roitand egy csodásan szép képet festett, a mely kép ott él a franczia nép lelkében, beragyogva a Glorre fényétől. A dráma színhelye Bécs környéke, ideje 1830—1832. I. felvonás. A növekvő szárnyak. Az iíju sas körül folyiic az intriKa, eliene es mellette. Álruhában férhetnek csak hozzá hivei, a kik megszöktetni akarják, köztük unokahuga. De ő maga is érzi, hogy ereje kevés, még nem ké szült el császarnak. Az ifjú sas csak nevelőjén próbálgatja körmeit, a ki a történelmet eiferdi.ve adja elő neki. Ő tanítja történelemre tanítóját és lángoló szavakkal festi le az ulmi diadalt és Austerlitz napját, a hol Mack tábornokot ejti foglyul Napoleon. Az ifjú sast kémek veszik körül, mégis tuJja dicső apjának minden lépését. Az intrika szerelmi hálóban akarja megfogni az ifjú sasfiókot és Elsler Fanrn t, a hires tánezosnőt csempészi be neki, hogy annak a karjaiban elfelejtse származását és a küldetést, a mely reá, mint Napoleon fiat a vár. A szerelmi éjszakából a munka éjszakája lesz, melyen a herczeget Eis ler Fanny apja dicső tetteire tanítja. II. felvonás. A csattogó szárnyak. Egy év mult el. Az őrizet, a kémkörnyezet változatlan. A herczeg fakatonákkal játszia, a melyeket egy éjszaka osztrákból francziára változtatott egy gondos kéz. Metternich az osztrák katonákat keresi, csodá'atos bájjal vagja a szemébe: — Megfutottak ... És csattognak a szárnyak, az ifjú sas repülni készül es a Marmonttali jelenetben előttünk áll Napoleon fia, az ifjú sas. III. felvonás. A szétnyíló szárnyak. Az ifjú herczeg meghódítja nagyapját, egy szárnycsapás csak és ott lebeg, ahova vágyott, Francziaország trónja felett. Metternich megbénítani akarja a szárnyakat. A herczeg, miután megtagadta Metternich tanácsára a seguséget, szökni készül A szökésre egy szymbolummal ad jelt. Ez a szymbolum Napoleon kalapja. Ezzel a kalappal áll szemben egy sötét éjszakán Metternich és egy hatalmas tirádába önti gyűlöletét a kis háromszögű kalap viselője ellen, a ki odaégette a maga N betűjét a száraz homlokára. A rettenthetetlen Metternichet félni látjuk, de csau egy pillanatra. A másik pillanatban újra a kanczeliár áll előttünk, a ki k avaival megmérgezni akarja Ferenczet es ez sikerül is neki. Rövid pár szó az öldöklő méreg. — Atyjából semmi sincsen a fiúban. Ez elég a reishstadti herczegnek, a ki rajongó imádattal néz fel atyjára, a kit követni akar. Ez a pár szó összezúzza szárnyait, megmérgezi a sasfiók lelkét. IV. felvonás. Megtépve immár a sasfiók szárnya. Hivei meg akarják szöktetni és ő tétováz. A korz vér küzd benne a Habsburggal. Szerelmi kalandokat keres, de arra a szóra, hogy ütött a cselekvés órája, feledve van az asszony. Újra sasfiók, a ki repülni akar. V. felvonás. A megtört szárnyak. A Francziaországba való menetelre készen áll Ferencz, nem az osztrák herczeg, hanem II. Napoleon. Egész lelkét, dicsőségre vágyakozó szivének hevét abba a búcsúba önti bele, a melyet Vagram mezején mond hivei közepette. Az összeesküvést felfedezik és II. Napoleon visszaváltozik reichstadti herczeggé, a ki ezredé..ek gyakorlatait vezeti. VI. felvonás. Az összecsukott szárnyak. A sasfiók lelke meg van mérgezve, a sasfiók végsőt vergődik és meghal. Ferencz, Reichstadt herczege, Rostand drámájának hőse hamleti karakter. Ő Napoleon fiának tartja magát, de a külseje, az a törékeny gyöúge külső, a haj, a szem, mind, mind a Habsburgokra vall. Pedig ő gyűlöli a Habsburg származást és Metternich éppen azzal töri "ssze, hogy bebizonyítja neki, hogy benne nincsen semmi apjából. Napoleon kultuszának, amely Francziaországban ma is él, megtestesítője a fia. S ánjuk ezt a sasfiókot, aki nagyra tört. A modern Ikarusz ez, aki Dedaluszt a naphoz akarta követni. FOVARO SI ORFEUM. Nakiri. Nagy kiáilitásos operette 3 képben, Lincke Páltól. Szinre a.kalmazta éj rendezte Waldmann Imre igazgató. A harmadik kép nagy hallétjét irta és betanította Hölzer ]., karnagy Donath Lajos. Egy kisebb japáni város rendőrfőnö • e, Ikuto nevü fiát varja vissza Berlinből, a hol egyetemi tanulmányait végezte. Ikutot nagy örömmel fogadják. A rendőrfőnök már régen tervezi, hogy Nakin unoi-.ahuga Ikuto felesége legyen, de Nakiri Fredy hadnagyba szerelmes. Thusnelda nevelőnő segítségével ki akarják tehát játszani az öreg rendőrfőnököt, már csak árért is. mert Ikuto, atyja tudta nélkül Európaban nőül vett egy angol leányt: Lédát és titkát egye ö e nem akarja elárulni. — A cselekmény további menete a második képben rendkívül és diszkréten pikáns vetkőzési jelenethez vezet ery nagy tükör eiött, a mely jelenet éppoly diszkréten végződik, mint a hogj kezdődött. A helyzetek általános kimagyarázása után pazarul kiállított igen szép balettel végződik a nagyha'ásu operette, a melyet Holzer J. irt. Wa dman i Imre igazgató szokott bőkezűséggel remekül állította ki és rendezte az operettet, a mely nyilván legnagyobb csattanója lesz az idei szezónnak A féifi főszerep Kaiser György, a kiváló berlini színész, a női Na jelmüller k. a. az uj szubrett kezében van. Schiller Oszkár, Door Jenny, Roland. Tarka Színpad. A helyettesek, jelenetek az ügyvédi életből egy felvonásban. Irta: Juriprudens. — Egy fiatal fővárosi ügyvéd, kinek idösecske a felesége, óvatosságból az irodavezetője nevét használja kalandjai közben. Az irodavezető viszont imponálni akar azzal, hogy ő már kész ügyvéd és a főnö*e neve alatt udvarol egy kereskedelmi utazó nejének A véletlen játéka, hogy a fiatal asszonykának a jelö t és a főnök egyszerre csapják a szelet. E kölcsönös névcseréből rendkívül bonyolult helyzetek támadnak, a melyek egymást kergetve, a békés kibontakozáshoz vezetnek. Az eiedeti újdonság egyik legjobb darabja az exponált helyen eredményesen működő Tarka Színpadnak, melynek kicsiny, de kitartó gárdájából : Dalnoki, Baumann, Fodor és Szente; a színésznők közül Mezei Irma, Lévai Etel és Erdélyi Ilona működnek közre. A darabban mint vendég Láng Etel, a Népszínház volt komikája lép föl DP. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, Yll. f Yaleró-utcza 4. ss. (Telefon 665.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotberapla, al ktromoa fónyfü dők •zenaavasfürdők,forró lcgfürdök, vibraazlóa maaaage stb. Kívánatra proapektu»Női ruha kelmék meglepetést keltő árakban! 140 cm. széles tükörfény posztó minden szinben 280 kr. 120 cm. széles női posztó 48, 75, 120 kr. 120 cm. széles tartós zseviot vagy lodenek 55, 75, 95 kr. Remek czibelinek 42, 75, 90,120kr. Sotisch újdonságok 90, 120, 220 kr. Remek bársony és damasch velczek 42 kr. A legújabb fátyolok, zöld, tegethof és piros szinben 55 kr. Bleier Izsó áruháza >A gólyához* Budapest, Nagymezó-utcza 12. sz. Szerecsen-ntcza e árkán •PUR&O-