MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-13 / 315. szám

1904. november 13. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 13. A Magyar Királyi Operaház e héten két mérsékeltáru ifjúsági előadást rendez és pedig holnap, hétfőn A bibliás ember-X adják Arányi Dezső vendégfelléptével, szerdán pedig Jancsi és Juliská-t adják és A törpe gránátos-X. Ez az előadás délután 5 órakor kezdődik. Kedden Carmen, csütörtökön pedig az Operaház nagysikerű újdonsága, Sámson és Delila kerül szinre. Szombaton Beethoven örökszép dalmüve, a Fidelio szerepel a műsoron, s a dalmű előtt Erzsébet királyné emlékezetére az Operaház énekkara a Gyászkart énekli az Orfeusz czimü dalműből. Vasárnap az Afrikai nő-1 adják. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton kerül először szinre Kemechey Jenőnek, Az emigráns czimü 3 felvonásos eredeti színmüve, mely negyedik újdonsága lesz az idei szezonban. Az érdekes darabról mai számunk egy czikke bővebben szól. Az újdonságot vasárnap és hétfőn megismétlik. A hét egyéb estéin a szinház kipróbált miisordarabjái szerepelnek. * A Vígszínház műsorán e héten is minden este Mayer-Förster: Diákélet czimü darabja szerepel, melyhez fogható sikere a színháznak talán fennállása óta sem volt még. A darab sikere felülmúlja a Trilby és az Ocskay brigadéros sikerét is. A szinház jó időre nem fog újdonságot hozni s a Diákélet előreláthatólag egyfolytában éri meg első ötven előadását. A Magyar Szinház-ban november 21-én lesz a Fecskefészek 25-ik előadása, amelyre a szinház a zeneszerzőt is meghívta. Henry Herblay ez alkalommal Párisból levelet irt a' Magyar Szinház igazgatóságának, megköszönte a szereplők lelkes közreműködését s egy uj dalt küldött, a mely csak a budapesti jubileum után fog megjelenni egyszerre magyar, német ésfranczia nyelven. Herblay ez alkalommal a róla elterjedt téves hírekkel szemben levélben hangoztatja, hogy ő franczia születésü és franczia képzettségű zenész, a ki állandóan Párisban él s a kit csak berlini nagy sikere révén hittek németnek. A Fecskefészek a hét miden estéjén szinrekerül. Jövő vasárnap, november 20-án délután A hajdúk hadnagyát adják Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Holnap, vasárnap délután Az ibolyás lány kerül szinre mérsékelt helyárakkal. A Királyszinház-ban tegnap este kezdte meg Sarah Bernhardt, a világhírű franczia tragika, hat estére és egy délutáni fellépésre terjedő vendégszereplését, egészen zsúfolt ház előtt. A nagy művésznő holnap, hétfőn és kedden Rostand hires darabjában, a L'Aiglon-ban (Sasfiók), szerdán Fedorá-ban és csütörtökön este újra a L'Aiglon-ban lép fel. Csütörtök délután a Kamélids hölgy-et játszsza el. Szinte felesleges mondanunk, hogy Sarah Bernhardt fellépései iránt minden körben lázas érdeklődés nyilatkozik meg s hogy a franczia tragika minden fellépése, előre láthatólag, zsúfolt házak előtt fog lefolyni. — Pénteken este mutatja be a Királyszinház Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz operettjét, a János vitéz-1, melytől a szinház eseményszerű sikert vár. Az újdonságról mai számunk egy külön czikke bővebben szól. * A Népszinház-ban a szinház látványos darabja, a Lőcsei fehér asszony, a közönség egyre fokozódó érdeklődése mellett, most már harmadik hete folytatja útját a műsoron és a héten is estéről-estére szinre kerül. Faragó Jenőnek Jókai Mór hatásos regényéből dramatizált színmüve egyfolytában, a jövő vasárnap éri meg 25-ik előadásának jubileumát, a mi alkalmat ad a színháznak arra, hogy a legnagyobb gonddal készítse elő legközelebbi újdonságát, Mérei Adolf és Márkus Jenő operettjét. A kulisszák mögül. Budapest, november 13 Két újdonság". i. Az emigráns. — 4 Nemzeti Szinház szombati újdonsága. — A Nemzeti Szinház-ban szombaton lesz a legközelebbi bemutató előadás. Az elmés angol iró, Barrie, finom figurái után egy magyar iró magyar típusai jelennek meg a nemzeti színpadon egy magyar, érdekes dráma keretében, a melynek czime: Az emigráns, a magyar szerzője pedig Kemechey Jenő, irodalmunk ifjabb generácziójának kétségkívül egyik legtalentumosabb alakja. Kemechey Jenő uj darabjában az ébredő nemzeti küzdelmek napjait viszi a közönség elé és rendkívül érdekesen és izgalmasan tárgyalja azt a kort, a mely a legszomorúbb része nemzeti históriánknak. Rasky Gábor kénytelen volt száműzetésbe menni politikai elvei miatt. De a honvágy, családja iránt való szeretete, de legfőképen aza szándék, hogy az osztrák uralom ellen felkelést szítson, "hazahozza szülőföldjére. Mr. Eduard Brown álnév alatt jelenik meg övéi körében, a hol nem ismer reá senki. Csakhamar hozzálát terveinek keresztülviteléhez. A válságos pillanatban azonban, a kényszerítő körülmények következtében elárulja kilétét. A császári katonák éppen rablánczra akarják fűzni, a mikor hirül hozzák, hogy a király aláirta az októberi diplomát. Szabad lett az ország s ő maga is. A Nemzeti Szinház müvész-személyzete különös gonddal és ambiczióval fáradozik rajta, hogy Kemechey Jenő érdekes darabját sikerre vigye. A szereposztás a legszerencsésebb, a mint azt különben az alábbi premier-szinlap is bizonyítja. AZ EMIGRÁNS. Szinmü 3 felvonásban. Irta: Kemechey Jenő. Személyek: Mr. Eduard Brown - Gyenes Rasky Gáborné Hegyesi M. Margit, leánya - — D. Ligeti J. Gelenyi Pista Rózsahegyi Teréz ... Györgyné Glanz von Bockelberg Náday Moravcsik - - Gál Bauer .. Latabár Lilienthal, báró .. - - Császár Bolyi Farkas — Pethes Helmeczi Péter Molnár Szentmiklóssy Pálfi Berzenczey Bakó Márgi Lajos Narczis Börcsök ... - Gabányi Terka .. ... ... — Keczeri Vértes, káplár Mészáros Öreg paraszt - — Hetényi Antal, kocsis Kőrösmezey Heléne V. Molnár R. Egy vértes - Magyari Zsandár Deák Bőgős - -. Faludi Parasztlány ... . Paulay E. Történik egy zempléni faluban. Az emigráns szerepét Gyenes László játssza, mig a feleség heroikus karakterének alakítása Hegyesi Marira van bizva. A legkomplikáltabb, művészi szempontból legnehezebb feladatok közé tartozik Moravcsik szerepének eljátszása. Ezt szerző egyenesen Gál Gyulának irta. A három havi súlyos betegségéből teljesen felépült D. Ligeti Juliska Az emigráns-ban fog először uj szerepet kreálni. De hálás, szép feladat vár a többi szereplőre: Rózsahegyi, Császár, Pethe és Náday-ra is. A szerző — és ez ad egy külön melankolikus hangulatot a Nemzeti Szinház pénteki premier-estéjének — nem lehet jelen uj darabja premierjén. Betegen fekszik egy budai kórház külön szobájában, a hol a hitvesi szeretet és gond virraszt betegágya fölött. De a siker zaja, a tapsok zenéje bizonyosan eljut majd a beteg iróhoz és meghozza neki — minden doktornál és patikánál hathatósabban — a gyógyulást. És Kemechey Jenő — isten segítségével — nemsokára talán személyesen győződhetik meg, hogy mily szeretettel buzgólkodott az ő érdekes, nivós darabjának érdekében a Nemzeti Szinház művészgárdája. ii. János vitéz. — A „Királyszinház" pénteki újdonságáról. — Ezt az operettet, mely pénteken este kerül bemutatóra a Királyszinházban, kétségtelenül nagy és hangos hir előzte meg. A hol Budapesten csak foglalkoznak színházzal : mindenütt hetek, sőt hónapok óta beszélgetnek már a János vitéz-ről, mint olyan újdonságról, melynek bemutatója minden tekintetben egyike lesz az idei színházi szezón legérdekesebb eseményeinek. Két művészember aligha találkozott szerencsésebben egy színpadi mü megalkotásában, mint a János vitéz két szerzője. A kitűnő izlésü, artisztikus érzésű és finom tollú Bakonyi Károly azzal a biztos szinpadismerettel irt darabot Petőfi csodálatosan szép költői elbeszéléséből, a melylyel már, mint a Bob herczeg egyik szerzője, magára vonta a figyelmei. Elejétől végig érdekesen, sőt érdekfeszítően szedte jelenetekbe a bűbájos magyar mesét, melynek mindvégig megadta a feltétlen magyar hangulatát. Nehéz és nagy művészi feladat volt a Bakonyi magyar librettóját megzenésíteni. Hivatott és mindenekfölött magyar zenepoétát kivánt ez a tárgy és második nagy érdeme Bakonyi Károlynak, hogy ehhez a nemes és uj feladathoz Kacsóh Pongráczot fedezte fel. Ez a kiváló zeneszerző eddigelé komoly müveivel szerzett magának előkelő nevet a magyar és külföldi zeneirodalomban, most teljesen uj és járatlan ut előtt állott, a melyen — ugy hisszük, — diadallal fog bevonulni a j közönség szeretetébe, elnyerve a megérdemelt nagy népszerűséget. Eddigelé szinte megrögzött az a hit, hogy nem lehet magyar operettet irni. A magyar dalformának idegen az operettszinpad levegője. Kacsóh Pongrácz a János vitéz zenéjében be fogja bizonyítani, hogy igenis van magyar operett. Igazi zeneköltő, igazi magyar lélekkel meg tudta azt teremteni. Es ő meg is teremtette. Csodálható-e, hogy a Királyszinház vezetősége egész apparátusával sietett a nagyhivatottságu szerzők szolgálatára? A mi csak ez ifjuerejü és ambicziótól duzzadó színházi vezetőségtől kitellett, azt mind — szereposztásban, külső kiállításban — rápazarolta idei szezónjának erre a kiválóan érdekes újdonságára. Itt adjuk a János vitéz premier-szinlapját: JÁNOS VITÉZ. Daljáték 3 felvonásban. Petőfi Sándor költői elbeszéléséből irta : Bakonyi Károly. Zenéjét, Heltai Jenő verseire, szerzette: Kacsóh Pongrácz dr. Személyek: Kukoricza Jancsi Iluska .. A gonosz mostoha Strázsamester __ Bagó, trombitás A falu csősze Első gazda Második gaída A franczia király A franczia királykisasszony ... Bartoló, udvari tudós .. ... Udvari dáma Tábornok Második! kamará

s Egy leány Egy tündér Lányok, legények, asszonyok, Fedák S. Medgyaszay V. Csatay J. Vécsey Papp Csiszér Molnár Torma ... ... Németh Szamosi E. Gabányi Pálffy M. Oláh Cseh Bársony Bajza I. Thurzó M. udvarhölgyek, huszárok, udvaronczok, franczia katonák, tündérek. Történik: az I. felvonás a falu végén, a Il-ik a franczia király udvarában, a lll-ik az Élet-tavánál, majd ismét a falu végén. Vadonatúj mezben jelenik meg János vitéz a közönség előtt: minden díszlet, minden kosztüm uj és természetesen stílszerű. De e mellett külön kiállítási meglepetésekkel is szolgál a a szinház a stilizált magyar kosztümökkel, melyeknek mindegyike egy-egy kis műremek. Meg aztán: Fedák Sári, mint magyar bojtárlegény, Fedák Sári, mint francziaverő huszár. Hiszen ez a két kosztüm magában is elég látnivaló lenne egy estére. Ügyelő.