MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-13 / 284. szám

1904. október 14. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. :>Faust« szövege. Első felvonás. Faunt dolgozó szobája. Faust meg akarja magát mérgezni a fölött való két­ségbeesésben, mert a tudás mélyeit nem lehet kikutatni. Mikor már ajkához emeli a méreg­poharat, boldog karének üti meg a füleit, mely­ben leányok és legények üdvözlik húsvét, a fel­támadás ünnepének reggelét. Eldobja a mérget és elhatározza, hopy élni fog. de segítségül hivja a Sátánt, a ki ifjúságot s a legszebb leányt ígéri neki — elő is varázsolja neki Margit képét, — ha cserébe ezért aláírja lelkét a pokolnak. Faust rááll az alkura, aláírja a szerződést s megifjodik. Második felvonás. .4 város kapuja előtt. Polgárok, leányok, katonák sétálnak fel és alá. Valentin, Margit fivére, szomorkodik, mert harczba kell vonulnia és nem tudja, kire b:zza nővérét, miután anyjuk meghalt. Siebel, a ki szereti Margitot, vállalkozik reá. Mephisto oda­tolakodik közéjük. Bordal. Mephisto a kocsit a­czégért megszúrja s abból bor folyik. Isrik a szép Margit egészségére. Valentin kardot r nt. de az a levegőben eltörik. Most látja, hogy az ördöggel van dolga s törött kardjának kereszt­formájú markolatát tartja elébe, mitől az tény­leg meghátrál. — Margit jő a templomból. Faust eléje kerül és megszólítja, hogy szabad-e elkísérnie. A kérdésre tagadó választ kap. Margit egyedül indul hazafelé. Harmadik felvonás. Margit kertje. Siebel gyöngéd figyelemmel virágokat hoz Margitnak. Mindjárt utána Mephisto és Faust jönnek és látják Siebel érzelgését. Mephisto eltávozik, hogy ékszereket hozzon, „melyek legyőzik Siebel ajándékát a versenyben«. Cavatina. Faust dicsőíti Margit szűzies hajlékát. Mephisto el­helyezi az ékszereket s gyorsan elbijja Faustot, mert Margit jő. Kíváncsi, ki lehet az az ifjú ember, a ki megszólította. »Dalathulei királyról«. Kincsária. Margit észreveszi az ékszereket, fel­próbálja s szive repes az örömtől. Márta, a szomszédasszony, benéz egy szóra s mindjárt kitalálja, hogy »valamely szerelmes úrfi adá«. Mephisto Mártával foglalkozik. Faust az igaz szerelem meleg hangján beszél Margithoz s a bűbájos éj, az illatos kert s a deli ifjú hizelgő szavai megteszik hatásukat Margit tapasztalat­lan szivére. Margit szerelmes lesz — és elbukik. Negyedik felvonás. Egy várospi'icza. A kato­nák visszatérnek, köztük Valentin is, visszatér­nek a hadból. Siebel elöakarja készíteni egy rossz hirre, ö türelmetlenül siet be házukba. Éppen most érkezik Faust, ki ismét Margittal akarna lenni. Mephisto nyomában van s elakarja magá­val vonni. Faust csak Margitot akarja látni, Mephisto gúnyos szerenáddal akarja kicsalni, de helyette Valentin jő, ki rögtön reájuk támad. Faust kardot ránt s bár kelletlenül, vivni kezd Valentinnal, a kit Mephisto leszúr. Valentin meghal. Változás. Templom belseje. Margit imád­kozni akar, de a gonosz szellem megjelenik s neki szemrehányásokat tesz. tiszta, szűzies múltját elébe állítván. Margit hiába könyörög Istenhez, a szellem csak poklot jósol neki és elátkozza. Margit följajdul és összerogy. Ötödik felvonás. Valpurgis-éj Faust láto­gatása Mephisto otthonában. Ballet. Lidérczek kara. Kéjencznök kara. Faustot mindez nem szórakoztatja. Megjelenik előtte Margit, ki a börtön fenekén szenved, halálitéletére várva, mert gyermekét megölte. Öt akarja még egy­szer látni. Változás. Margit börtöne. Faust és Mefisto előtt megnyílik a börtönajtó s meg akarják szabadítani Margitot, a ki eszelős lett. Margit felismeri a megmentésére jött Faustot s még egyszer átéli lelkében a szerelmi üdvöt, de — felismeri a Gonoszt s borzadva menekül előle Hajnalodik Faustnak és Mefistonak távozni kell, Margit meghal s a gvalok emelik az égbe NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotá­ban. A Richelieu bibornok jelenlétében meg­tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poéta­lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja es támadja őt, élczelvén Cyrano nagy orra fölött. Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vivás közben egy balladát rögtönöz es szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgye és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvivni, b'i^et a Roxán kezéért esengő Guiche gróf i fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki meg­vallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti. I Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a i többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzá­sokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano már­már ráront, de fékezi magát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítsé­gére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja inr, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kiok­tatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segíti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerel­mes, mely a rut Cyrar.e tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon es mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kú­szik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló es kot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kér­tére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az oko; Sőt egy szerzetest küld Roxan­hoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spa­nyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzete nek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskes-e össze Christiant Roxánnal. Míg a szer­tar ás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás utón ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Chris­tia í nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Chris­tiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb beval'otta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcz Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan meg­jelenő Cyraro, a hü barátja és minden újsá­got a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hirül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlen­ség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütött rajta. Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre aztán a hős poéta meg is jelenik halálos be­tegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a ki megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy ólomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. VÍGSZÍNHÁZ. A »Végre egyedül!« szövege. I. fehonás. Durosel Gaston közjegyző­jelölt lakodalmát üli és az etampesi nagyszálló hangos a násznép zajától. Megérkezik a városba az a vándorszinész-trupp, a melynek csillaga Sidonie de Valpurgis, a ki még csak nemrégi­ben a Gaston kedvese volt. Na^y baj tánadna abból, ha Sidonie megtudná, hogy a fiatal ember házasodik és Gaston kínjában a vőfélvét adja ki az uj férj gyanánt és önmagát mondja vőfélynek, a mely minőségben meg kell ígérnie, hogy még az éjjel Párisba megy Sidoniehoz. Persze, a művésznő nem tudja még, hogy gazdag udvarlója, Laverdet — a ki csak azért vállalt rendőrbiztosi hivatalt, hogy a rendőr­biztos őt soha tetten ne érje, a mikor szép feleségét megcsalja — szintén Etampesbsn van. Sidonie nem ismeri Laverdet igazi nevét és azt sem tudja, hogy Laverdet éppen hozzá készül Párisba. Laverdetné asszony sejti, hogy férje tilosban jár és szintén Párisba készül, valamint Simonénak, az uj asszonynak szülei is. Simone atyja ugyanis Páristan gyönyörű lakást bérelt a nászutazó párocska szamára, hogy ne közön­séges szállódéban avassák fel uj frgyüket. II. felvonás. Kitűnik, hogy az a kis fészek, a melyet az öreg Duportalle bérelt a fiatal pár számára, tulajdonképen Sidonie lakása, a melyet a művésznő szobalánya úrnője távollétében ki szokott adni. Gaston, a ki nem gondol arra, hogy Sidonienak adott igéretét beváltsa, megjön az újdonsült feleségével. Természetesen Sidonie is hazaérkezik, megjönnek az örömszülők is, és a Sdoníe hálószobájában a legbonyolo­dottabb félreértések és a legfurcsább helyzetek lámadnak. Simone anyja a maga jó tanácsait, a melyeket leányának szánt, S doniénak mondja el, Durosel pedig tévedésből álomitalt iszik, a mitől huszonnégy óráig abzik. Végül is megjön Laverdetné asszony a rendőrbiztossal, a ki az összes szereplők közül éppen az ő etampesi kollégáját találja meg a Simone anyja kompro­mittáló társaságában. III. felvonás. Bajban van Durosel, a kit felháborodott anyósa meg akar fosztani ifjú nejétől, de bajban van Laverdet is, a kit a felesége erősen szorongat. A rendőrségnél ját­szik a felvonás, a mely meghozza a megoldást olyformán, hogy Laverdet megkapja kinevezé­sét — Párisba. Illetékes vizsgálóbirája lesz tehát a saját maga tettenéretési ügyének. Van annyi esze, hogy ugy intézi el az ügyeket, hogy az összes érdekeltek megelégedésére ér véget a bohózat. „Nádor" kávéház - Lipót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = Esténniut Jónás Gyula himevos szólista telje- zenekarával hansversonyez. Hldetz buffee Kiváló tisztelettel KEINEK MÓR, kávés. Lagszsbb nyúlszőr kalapsk raktárába* Andrássy-ut 16. PORGO-

Next

/
Thumbnails
Contents