MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-13 / 284. szám

1904 október 13. MAGYAR SZÍNHÁZ. »Az ibolyáslány« szövege. I. felvonás. Három vándorló és jókedvt komédiás : Dávid, a bűvész, Magos, a tenorista és Rovelli, az erőművész érkeznek egy mulatóhely vendéglőjébe, a hol éppen bál van. A vidán. ficzkók itt mindjárt nőkre is akadnak : Dávid fel ismeri a mulatók között elvált feleségét, Flórát, a kinek most Niki gróf csapja a szelet; Rovelli menten beleszeret Miczi pinczérlányba, mig Magost elbűvöli a kis virágáruslány: Pólika szépsége. A három jómadárnak megengedi a vendéglő csaposlegénye, hogy ott töltsék — asztalokon, székeken —az éjszakát. Alvásukból íelriasztja őket Kovácsicsnak, a régi csaposlegénynek a szelleme, a mely minden éjjel el ásott kincsét jön felkeresni. A szellem eltűnik és a három vidám ficzkó rátalál az aranyakkal teli ládikára, mely gazdaggá teszi őket. Egy irást is találnak a ládikában, melyből kitűnik, hogy az elhunyt kétszázezer koronát adott át Benedik ügyvédnek, mint Palika nevü gyermeke jussát. Magos, a tenorista, a ki talált gyermek, rögtön magára ismer a leirásban és a triumvirátus elhatározza, hogy felkeresi Benedeket és Magos részére visszakövetelik tőle ellopott apai jussát. II. felvonás. A talált pénzből kiruházkodott a három komédiás és most nagybüszkén keresik fel az uzsorás ügyvédet, visszakövetelvén a pénzt. Az ügyvédnél talákozik Dávid a feleségével is, a ki azért jött Niki gróffal Benedekhez, hogy az elválaszsza férjétől. Benedeket sarokba szoritják és már-már bevallja, hogy csakugyan ő sikkasztotta el a kétszázezer koronát, a mikor megtudja, hogy Magos tenorista hiszi magáról, hogy ő az elveszett gyermek : Palika. Nagy nevetve adja hát tudtukra, hogy Palika — leány és a tulajdonképeni neve Paula. Reményt vesztve, lesújtva távozik a három jó barát az ügyvédtől. Változás. Egy fürdőhelyen, a hol Rovellinek, a ki feleségül vette szive választottját: Miczit : kávéháza van, összetalálkozik az egész társaság. Magos itt viszontlája Póli^át, a kis virágáruslányt és itt már sejteni kezdik, hogy az olyan nagyon keresett Palika, voltaképen nem más, mint a szegény kis árva virégáruslány. III. felvonás. A rejtély csakugyan megoldást nyer: A kétszázezer korona örököse Pólika, a ki — most már gazdagon — kezét nyújtja szerelmesének, Magosnak A három jó barátnak végleg felvirrad a napjuk, Dávid is kibékül feleségével és a három vándorlegényből három boldog férj lesz. NÉPSZÍNHÁZ. Szívesen használja mindenki egv próba után az orvosilag is legjobbnak a

jánlott LO RINCZY.féle hashajtó czukorkát (csokoládé pralinéé), melyik biztosan ós enjliéu hatnak. Felnőttek ós gyermekek kedvencze. Egy doboz tartalmaz l'ö darabot, ára 1 kor., lt doboz bérmentve. Szétküldés : Lörinczy László gyógyszertárából, B.-Csabán. Budapesten : Török- és Egjer-féle gyógyszertárakban, továbbá kapható minden gyógyszertárban. Operákat, operetteket és kuplékat otthon hallgathat Grammophon v. Phonographon. Elsőrendű gyártmányt ajánl : Révész Gyula és T" __ jj Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb műsor. PURGO >A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccaccio: halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lamber IUCCÍO olajbogyó-kereskedő, mert kikapós felesé güknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem törődik többé a kikapós menyecskékkel. Közben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkognito marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novellairóval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szívesen ttiri helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a részeges bodnár házában és örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomásokat tesz reki, de közben hazajön Lotheringi a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba. A bodnár azonban észreveszi a hordóba bujtatott embert és csak akkor csillapodik le féltékenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fecninóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyezkedik el benne, hogy azt megszurkozza. E közben felesége és Pietro a hordó felett csókolóznak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udvarában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccaccio is megérkezik álruhában, elhiteti a babonás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert. a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio felmegy a fára és onnan végig nézi, hogyan csókolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barátjával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldőző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi menyasszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panaszkodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccionak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnárnét szereti, a kit megtesz udvarhölgynek . Boccaccio pedig boldoglesz Fiamettával. KIRÁLY SZINHA; »Papa Lebonnard« szövege. I. fevonás. Lebonnard papa, nyugalomba vonult öreg órás, imádja leányát, Jeannet, s szeretné őt férjhez adni olyanhoz, a kit a leány szeret. Lebonnardné és d'Estrey márki titokban azt tervezik, hogy Jeannet a nemes származású Martignachoz adják nőül, de Lebonnard annak ai ábrándnak él, hogy leánya beleszeret André doktorba, a ki önfeláldozóan ápolta az öreg urat nehéz betegsége idején. Ezt az öreg ur ki is jelenti, Lebonnardné azonban, a midőn az orvos belép, udvariasan kikosarazza. Lebonnard mégis kijelenti, hogy Jeannet dr. Andréhez adja nőül. II. felvonás. Róbert jó szemmel nézi húgának, Jeannenak, dr. André iránt érzett szerelmét. Lebonnard elhivatja az orvost. Az nagyon félénken viselkedik, de az öreg bizonyos felőle, hogy szereti a lányt. S azért minden teketória nélkül oda igéri neki Jeannet. Az orvos erre felfedi hosszas habozásának okát s elárulja születése titkát. Elmondja, hogy ő házasságon kivül született. Midőn egyedül marad a fiával, bejelenti ennek is a házasságot. Róbert felforr: — Hogyan, egy fattyú jusson be családomba ? Lebonnard azonban nagy felhevülésében egészen közel lép hozzá s odakiáltja: — Az vagy te, is szerencsétlen ! S kimegy. Ekkor érkezik meg dr. André. Róbert visszautasítja az eléje nyújtott kezet. A két fiatalember végignézi egymást, André azután nyugodtan s egyszerűen mondja : — Miután ön ilyen módon ellenzi ezt a házasságot, nos hát: ez a házasság meg lesz ! III. felvonás. Lebonnardon kivül mindenki ellenzi Jeannenak dr. Andréval való házasságát, a kinek botrányos származása csakhamar pletyka tárgyává lesz a kis városkában. Róbert meg akarja húgát győzni arról, hogy le kell mondania erről a házasságról, a mely lehetetlenné tenné bátyjának d'Estrey márki leányával kötendő házasságát. Jeannet fölháboritja bátyjának önzése s most ezt — első izben — szemére is veti. Most azután Blanche d'Estrey iparkodik őt szándékáról lebeszélni, de az óraműves Lebonnard lánya fölháborodik azon, hogy az arisztokrata leánya, ha csakugyan szereli Róbertet, kész róla lemondani csak azért, mert Jeanne egy becsületes, de szegény emberhez akar nőül menni. Sirva fakad s visszavonul szobájába. — Ki rikatta meg az én lányomat? — kiált föl Lebonnard, a ki éppen ekkor toppan be. Az első, a kivel találkozik, a felesége, a ki rögtön el akarja téríteni tervétől. Lebonnard haragra fakad, dühre kél s felháborodva tudatja feleségével, hogy tudja az ő titkát. Elmondja, hogy eddig csak lányára való tekintetből tartotta meg hidegvérét és türelmét, de hogy a lánya védelmére a legvégsőbb eszközöket is kész megragadni. Lebonnardné reszket, de a férje most már nem hagy alább, szidja, fenyegeti. Ekkor belép Róbert s anyja védelmére kemény szavakkal illeti Lebonnardot. Az öreg, a ki oly soká tartogatta a végzetes titkot, most kipattantja: — Elég legyen! Hallgass, te fattyú! Az anya és fia megdöbbenek. Róbert összetörik e szavak súlya alatt s eszméletét veszti. IV. felvonás. Róbert súlyos betegségbe esik. Lebonnard-1 furdalja a lelki'smeret, hogy ily bajt okozott mértéktelen dühével Dr. André, a ki Róbertet ápolja, megelégszik azzal a tudattal, hogy Jeanne szereti őt. Várja Róbert meggyógyulását, mert Jeanne csak azután akar feleségévé lenni. Róbert ezalatt tudtára adja a márkinak, hogy beáll katonának és a gyarmatokra megy. Ez megdönthetetlen szándéka. Ekkor d'Estrey márki bizalmasan feltárja előtte, hogy ő, Róbert, a márki egy fegyvertársának, Saint-Aubly grófnak a fia. Lebonnard teljesen átérzi atyai szeretetét a fiu iránt, a ki voltaképen nem is az ő fia. Hisz ugy szerette piczi korában, mielőtt tudta volna a titkot! Lebonnard könyörög a márkinak, hogy ne engedje Róbertet távozni. Oly megindítóan könyörög, hogy Róbert maga is ellágyul. Róbert tudniillik mindent meghallott, egész gyermeksége történetét, a melyet most Lebonnard fölelevenít, az első öleléseket, a czirogatásokat, az első örömöket. Aztán elmondja, mily meggondolatlanul, önkéntelenül pattantotta ki a titkot, a midőn már késő volt a mondottakat visszavenni. Lebonnard megindulva kér Ji a márkit — Mondja nek

;, hogy ezután is atyjának hívjon, mint régen . . . Lebonnard szive örömtől dob >g és gyö gédsége mindenre kiárad. RIH\ On öregszik! Ha őszOl a haja, miért nem használja a biztos hatású teljesen ártalmatlan Tábor-féle Hajregeneratort I telen folyadék, mely sem a fejbőrt, sem a párnát nem festi. A haj 8—10 nap múlva régi színét feltétlenül visszakapja. Hatásért elvállalom a kezességet. Ara 2 korona. Ez nem hajfestő, sem szétküidé.hei

T: r^G^ négyszeri«. (. nem ártalmas. Egy szin- Budaposrten: T5rSk Józs9

f „ógy«eréss t Kixály-utcza 12. és Dr. Egger Leó es J. gyógyszerészek Vkczl-kSrut 17