MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-04 / 275. szám

1904. októb-. M. KIR. OPERAHÁZ. »Tuidi szerelme« szövege. Első felvonás. J bbra az első sátor Toldié, a második Tai Lőrinczé. Bsjmester a lovagokat harczra szólítja A diada! dija Rozgonyi Piroska. A lovagok elősietnek cs sátrakba vonulnak. Toldi elmondja Benczének, hogy ma nem fog a tornában résztvenni, mert a férfierőnek láncz a szerelem, férfi szivének zsarnok a nő; tár n m ismeri Piroskát, de Bencze dicsérete daczára sem óhajtja őt látni, s nem küzd birtokéért. Azt ajánfia, hogy Tar Lőrincz helyett küzdjön ő, akkor Tar elveheti P.roskát Toldi helyett. Azon reményben, hogy a király nem tudja meg a dolgot, rááll To.di a »ferde tettre« ; P roska szereti Toldit es erősen aggódik, hogy más lesz a győztes. A király és az ország­nagyok megjelennek s mindenki kitódul a harcz­térre. Tar sátra elé áll s onnan figyeli meg a harcz kimenetelét. Toldi, mint győztes beront s lelkendezve kérdezi Lőrinczet, P,roskára mutatva, hogy ki ő. Megtudja, hogy épen ő a diadal dija. Toldit lesújtja e tudat. Mindenki ámulva látja azután — hogy Toldi és Tar seb­tében ruhát cseréltek — Lőrinczet, mint győ zőt. Csak Piroska éles szeme és szerelő szivé nek sejtelme vette észre a valót. Toldi kétségbe esetten átkozza tettét. Piroskát üdvözlő kar. Második felvonás. Nagy terem Tar kas­télyában. Piroska az ablaknál ül és kitekint. Tar szemrehányásokat tesz neki, hogy mit keres szeme egyre a távolban. Durván fenye­getve mondja el, hogy ma jön erre a király vadászni s betér házába is, de kegyetlen meg­torlást igér, ha vádra, panaszra merné Piroska ajkait nyitni. Piroska néma megvetéssel fordul el tőle. Piroska egyedül marad, kétségbeesetten siratja megtört ifjúságát. Azután, mintha viziót látna elmondja éjjeli álmát. Toldi jelent meg előtte, siratva gyászos tettét, mert őt szereti, csak őt. Erzse rohan be. ő is a király kísére­tével jár erre s előre siet, hogy hirül hozza Toldi közeledtét. Piroska térdelve kéri az Istent, adjon erőt neki. Toldi hirtelen fö'.rántja az ajtót. Mereven néz Piroskára s megvallja, hogy még egyszer akarja őt látni és tudni, ha bol­dog-e ? Nagy felindulással, térdre borulva előtte, mondja el, mennyire szereti. Lázas szenvedéiylyel egymás karjaiba omolnak . . . Tar betör és gúnyos czélzásokat tesz, hogy mit mond majd a király, ha itt leli feleségénél az erényes daliát. Toldi megvetéssel utasítja vissza Tar gyanúsí­tásait, mire ez dühbe jő és csatlósait Toldira uszítja. Ez egymaga legyőzi őket és azok térdre hullva könyörögnek kegyelmet. Most Tar maga ront Toldira, de ez könnyedén kirántja a kardot kezéből és messzire hajítja. Tar fék­vesztett dühében most tőrt ránt s orozva akarja Toldit legyilkolni, a ki Piroska sikolyára figyel­messé lesz és lesújtja Lőrinczet, halálra. Most lép be a király kíséretével. Toldi bevall min­dent. A király haragjában halálra itéli őt. Ekkor Piroska a király lába elé borulva kegyelemért esedezik és sikerül is a Toldi büntetését szám­űzetésre változtatni. Piroskának — a király ítélete szerint — kolostorba kell vonulni. Toldi megy. Piroska fájdalmában összeroskad. Harmadik felvonás. Sfakad tér a Margit­szigeten. Apáczák kara. Piroska egy gyöpágyon ül. Erzse jelenti, hogy a király, az udvar és ösz atyja már várnak reá, hogy a fátyolt előt­tük ünnepélyesen fölvegye. Piroska elszédül. Majd fölemelkedik és kéri az apáczákat is, hagyják csak egy kissé magára, mig bucsut vesz emlékeitől ... Az apáczák visszajönnek és elkísérik Piroskát. Toldi gyors léptekkel közeledik. E pillanatban gyászének zendül fel a színfalak mögött. Toldit megdöbbenti a gyá­szos hang. Rácsap buzogányával a kapura, az kitárul s lobogó gyertyák közt gyászmenet köze ledik. A ravatalon Piroska fekszik, utána halad Lajos király, Rozgonyi és az udvari kiséret. loldi nem birja tovább türtőztetni magát, elő­rohan s bár a nemesek útját Ülják, ó kivont i/k L„ akar m a8 ána k "tat törni, midőn a király elébe áll s merően ránéz. Toldi térdre borulva hallgatja meg a király szemrehányásait, azután bucsut venni odatámolyog . halotthoz, kirántja tőrét s mellének szegzi, de a körülötte lévők megakadályozzak szandékának végrehajtasában. A király a lovagok közbenjárására megkegyel mez Toldinak és felhívja, hogy az Olaszorszag ban duló háborúba siessen — ha halr.i ; kar — ott a harczmező ! Ä női arc fcájosságss, kar fehérség-e, a nöi kéz finomsága a Budai dr.-fél© GYÖNGY VIRAG-CREMS" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely I kor. 50 flll. Buda­pest, „Városi gryóg-yszertár ', Váci- és Ki^yó utca sarok. VIGSZINHAZo A »Kis pajtás« szövege. I. felvonás. Jouvenin Jacques elhatározza, hogy Bolíviába megy, a hol jövedelmező állás kínálkozik számára. Elhagyja keresztanyja házát, a melynél rajta kivül egy fiatal leány felneve ­kedett, Geneviéve, a ki 19 éves létére a 36 éves Jacquesban most is játszótársát látja, a ki őt kis pajtásnak szólítja. Geneviéve rendkívül gazdag és nem csoda, ha a tönkrement Chan­talard márki me« szeretné nyerni a maga fia, a kissé gyámoltalan Jean számára, a ki azon­ban egy kis színésznőért bomlik. Geneviéve egy bájos jelenetben kikéri Jacques tanácsát és : mikor Jacques azt tanácsolja, hogy igenis men­| jen fét-jhez, a leányka elkeseredve szánja e. j magát arra, hogy a Jean nejévé lesz. II. felvonás. Megtörtént az esküvő. Min­denki üdvözli az ifjú párt, Flossie is, a ki Geneviéve barátnője és a ki eltitkolva, hogy ő egy többszörös milliomos csoKoládégyáro, eánya, társalkodónőként szerepel. Az idősebt Chantalard márki szeretné meghódítani a kis­asszonyt és ki is veti rá a hálóját. Flossi e! árulja Geneviévenak, hogy Jacques bucsu nélkül akar megszökni. Geneviéve ezt megakadályozza. A régi jó pajtások ezúttal kibeszélik magukat, még pedig olyan jelenetben, a melynél szebbet keveset játszottak még szinpadon. Az uj asz szony azt kiáltja a búcsúzó pajtás után : »Viszontlátásra I« III felvonás. Megtudjuk, hogy mint értette Geneviéve azt, hogy meg akarja várni Jacques visszatérését. A mikor az uj házastársak egye dili maradnakj Geneviéve kiveszi Jeanból azt, hogy a fiatal férj sokkal jobb szeretne az ő kis szinésznőjénél lenni, mint a nászi szobában. A menyecske rábírja Jeant, hogy szökjék meg És a mint Jean távozott, Geneviéve lármát csap: »Megszökött a férjem ... . Hűtlen elhagyás . . . Válni akarok !« IV. felvonás. Geneviéve eléri czélját. Jacques-val elhitetik, hogy a fiatal asszony, a ki időközben elvált az urától, elszegényedett. Jacques visszasiet a kis pajtáshoz, hogy meg­mentse a vagyonát és mikor azt hiszi, hogy ez nem sikerül, megkéri Geneviéve kezét. Mind­ketten most már boldogan vallják be, hogy mennyire szerették és szeretik egymást. Flossie pedig Chantalard márkinak lesz a felesége. „Hársfai-vendéglőbe V.« Lipót-körűt 27. sz. a. Színház után friss vacsora. Kitűnő pilseni ősfo rrás-sört és legjobb ter­mészetes borokat szolgál. Kiváló tisztelettel: SCHAUER VICTOR FRI6YES „Nádor" kávéház - Lipót-körut 5., a Vijszinhazzal szemben. £stén.iot Szalai Lajos viláfliira zenekarával hangversenyez — Tawié „,„(,. Hld«»er huffet. iváis n-TM-n*) i:>.|a£,t nőn. t, H VÁRSZÍNHÁZ. Az »Utazás az özvegység felé« szövege I. felvonás. Lugosi tanár szanatóriumában. A betegek közt van a könnyüvérü Hattyasi Lenke, a kinek az állapota iránt sokan érdek­lödnek Először is a Sziklay-pár, mely olyan végrendelkezésre akarja rábírni a leányt, hogy mindazt, a mit ez Sziklaytól ajándékba kapott, most hagyományozza vissza a Sziklay-családra. Lugosi professzor sógora, Seres, és Denk tábor­nok is meglátogatják Lenkét, a kihez gyöngéd kötelékek fűzik őket. Végre megjelenik Bogdán Ágosta, egy fiatal özvegy, a ki barátnője, Ellen Moore érdekében, de ennek tudtán kivül, jött a tanárhoz. Ágota közli, hogy Ellen, a milliomos amerikai leány, gyűlöli a férfiakat, de imádja a szabadságot; férjhez akar ugyan menni, mert feszélyezi a hajadoni állapot, de olyan férjet keres, a ki »amúgy sem húzza már sokáig«. Egyszóval özvegy akar lenni. El fog jönni a tanárhoz és aira fogja kérni őt, hogy a betegei közül ajánljon neki olyanféle vőlegényt. Lugosi dr., a kinek Ágota megtetszik, ellenkezés után megigéri hogy gondolkozik majd a dolgon. Nemsokára maga Ellen is betoppan, a kinek a tanár hasonló Ígéretet tesz; Lugosi csakhamar megtalálja a férjjelöltet, még pedig barátjában, Tasnádyban, a ki szerelmes Ellenbe, össze­beszélnek, hogy Tasnády, a ki egészséges, tettetni fogja a betegséget, hogy Ellen férjévé lehessen. Tasnády és Ellen közt meg is törté­nik az eljegyzés, báró Schrafl nagy bosszúsá­gára, a ki a szép amerikai leány millióira áhí­tozik és már rég udvarol neki. II. felvonás. Nizzában. Tasnády felesége, Ellen, megütközéssel látja, hogy a férje nem­csak feltűnően gyógyul, hanem ugyancsak éli a világát; minden szép nőnek udvarol és el­fordul a nejétől, a ki — a köztük való meg­állapodásra hivatkozva — elutasítja őt, mikor szerelmesen közeledik hozzá. Ellen gyanakodni és féltékenykedni kezd, majd dühében elha­tározza, hogy elválik Tasnádytól és a báróhoz megy feleségül. Ámde Tasnády leleplezi a léha, szédelgő bárót és — Ágota tanácsára, a kivel szövetkezett — fölényes és erélyes viseletével megtöri az ő büszke feleségét. Hattyasi Lenke, a ki felgyógyult, grófnéként szerepel és ismét maga köré gyűjti régi és uj udvarlóit. Ezek közt Sziklayt — a ki (Lenke után utazott — meglepi és haza viszi a felesége. III. felvonás. Ismét otthon, Budapesten. Tasnádyék haza utaztak. Ágota ismét megjelenik a szanatóriumban, a hol a tanár sereimet vall neki. Tasnády leverten, aggályok, megbánás ós szerelem által gyötörve, segítségért jön Lugosi­hoz. Ez megsajnálja a barátját és mikor Tas­nádyné haragos szemrehányásokkal keresi fel, egy kis csellel annyira viszi a megzavarodott asszonyt, hogy ez bevallja szerelmét a férje iránt. Tasnádyék kibékülnek és Ágota beismeri, hogy ő — ellentétben Tasnádynéval, a ki az özvegység felé utazott — útnak indul a házas­ság felé. Zongora pianinó harmónium csakis szolid gyáitmá­nyu angcl mechaniká­val, köztük Ehrbar & Schwehofter a legol — csóbb árak mellett — DEHMAL KAROLY ayaiü 3 . IV., Károly-körút 20. % Javítás és hangolások szakszerű kivitele CIcso bétleldíj ^ zongora gyáros Öl Píü RGO Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban

Next

/
Thumbnails
Contents