MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-27 / 298. szám

1904. október 26. Budapesti szinpadok. Budapest, október 27. A Magyar Királyi Operaház-bari SaintSaéns nag) sikert aratott dalmüvét: Sámson és Delilá-t, melynek eddigi két előadása zsúfolt ház előtt került szinre, harmadszor vasárnap este adják elő. Szombaton Az álarczos bál kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház- ban a Vén leányok, Barrie mult héten bemutatott második darabja éppen olyan szenzácziós sikert aratott, mint az Egyenlőség. Első három előadásán minden jegy elővételben kelt el, s a darab mai, negyedik előadására is tömegesen vették a jegyeket. A Vén leányok a héten még vasárnap este kerül szinre abban a szereposztásban, a melylyel a bemutató előadáson osztatlan, nagysikert aratott. * A Vígszínház szombati bemutatója egyike lesz a szezon legérdekesebb estéinek. MayerFörster nagyhírű darabja teljesen stylszerü kiállításban kerül szinre. Kiválóan szép lesz az a díszlet, mely a heidelbergai kastélyt ábrázolja. Az Alt-Heidelberg zenéjét, melyet Kán László irt át, a legszebb diákdalokbó! válogatták ki, a minők a Gaudeamus, a Jerum-jerum, a Szép május stb.^Ezeket Heltai Jenő szövegére éneklik. A darabot 'Márton Miksa forditotta magyarra. * A Magyar Szinház holnap, pénteken, a kecskefészek bemutatóján uj zeneszerzőt mutat be, a kinek munkája nagy külföldi sikerek után jut a budapesti közönség elé. Henri Herblay zenéjének kiemelkedőbbb számai az előjátékban: a postakocsisok kara, Modeste és Pomponette belépői, B. Szabó dala férfikar-kísérettel és a rövid hatásos finálé; az első felvonásban: két együttes, Komái ér Sziklai kettőse, a sólyompárról szóló duett, s a fináléban a kis szerecsenről szóló dal, a mely a darab leghatásosabb száma; végül a második felvonásban Modeste keringője és egy négyes, a melynek aktuális strófáit Anday, Komái, Ráthonyi és B. Szabó énekük. A Fecskefészket Rubos Árpád rendezte és Békéssy Ferencz karnagy tanította be. Az operett külföldi nagy sikereivel arányban áll közönségünk érdeklődése is a pénteki bemutató iránt, a melyre máris sok előjegyzés történt. Az újdonság szmlapja a következő : „FECSKEFÉSZEK". — Nagy operett, előjátékkal két felvonásban. Irta Ordonneau. Forditotta: Mérei Adolf. Zenét szerzette Henzi Herblay. Személyek : André Balivet, diák ... ... Ráthonyi Ernest Brignol, diák... ... B. Szabó J

ean, André inasa ... Sziklai 'lantavoine, apát ur Giréth Lagrignole, postamester és rendőrbiztos ... Iványi Panrace, a „Fecskefészek" sáfárja . Heltai Modeste, Plantavoine huga Andai Bl. Pomponette Kornai B. Főnöknő Sziklainé Clorinde .. Baltai E. Utasok, színésznők, postások, zárdanövendékek, diákok. Történik 1775-ben ; az i. felv. a versaillesi pályaudvaron, a II. és;lh-ik a „Fecskefészek" kertjében. * A Királyszinház szombati újdonságának, Robin Hood-nak regényes meséje nem egészen ismeretlen közönségünk előtt, mert azt a magyar költő, Petőfi Sándor is földolgozta, Robin Hood czimü regényében, zenéjét pedig a legjobb hir: a darabnak amerikai nagy és állandó sikere előzi meg. A Robin Hood bemutatójáig — a mely a premiérbérlet második estéje lesz — A törvénytelen apa szerepel a hét műsorán. A telt házakat vonzó énekes bohóság női főszerepében ma is, pénteken is Fedák Sári lép föl. Vasárnap délután mérsékelt helyárak mellett A molnár és gyermeke kerül szinre, s ez előadás jegyeit máris tömegesen vásárolják. * A Népszinliáz-ban ma este van A lőcsei fehér asszony bemutatója. Jókai Mór regényéből Faiagó Jenő irta az érdekes, énekes történelmi színmüvet. A darab tegnap esti főpróbáját a meghívott közönség nagy tetszéssel hallgatta végig s zajos tapsokkal kisérte. „A lőcsei fehér asszony". — Levél a szerkesztőhöz. — Budapest, október 27. — A szerző irja meg a darabját, azután hallgasson. Neki ez ügyben több szava nem lehet! Igy gondolkozik az ember minden premiérje előtt; aztán — nyilatkozik. Ez a szabály és ettől eltérni ezúttal sem akarok; de mégis élek a fifikával és nem magamról, sem a darabról nem szólok; hanem Jókai Mórról, a kié minden érdem, a mi a „Lőcsei fehér asszony" körül fölmerülhet. Itt áll az arczképe előttem az Íróasztalon. Amikor tavaszszal hazajött Nizzából fáradtan, betegen, erre az arczképre irta rá a meghívást: „Jöjjön föl hozzám Vidor Pállal egy szóra." Fölmentünk hozzá és — ő már ágyban feküdt. Föl se kelt többé, szegény. A levelünket, a melyben az engedélyét kikértük, Nizzában kapta meg; mindjárt felelt is reá; most csak a dolog részleteit akarta megbeszélni velünk. Oda ültünk az ágya elé és megilletődve hallgattuk. — Milyen különös álmom volt ma hajnalban ; — kezdte Jókai. — Egyszer csak nagyot roppant a könyves szekrényem és a mint a zajra odanézek, hát egy vöröshaju, fehérruhás dáma lép elő a könyveim kpzül. Ráismertem nyomban. Géczy Juliánná volt, a lőcsei fehér asszony. Oda jött mellém, leült az ágyam szélére s hideg kezét forró homlokomra tette. „Én vagyok a világszép asszony", susogta azután ; — „elfordultál tőlem, hűtlen lettél hozzám ; pedig bell nagyon szerettél valamikor" .. . A körúton megindultak a villamosok és elzavarták az álomképet. Magam is fölébredtem és tűnődni kezdtem ezen a különös álmon! Így. mesélte el nekünk Jókai az ő utolsó álmát . . . Aztán elmondotta, hogy alakjai közül ezt a százszorszép asszonyt szerette legjobban; az ő históriáját irta meg a legnagyobb szeretettel. Legyen a mi szivünk is tele szerelemmel, a mikor a színpadra visszük a lőcsei fehér asszonyt. A darab a tanúbizonyság reá, hogy igy is volt. Faragó Jenő. A kulisszák mögül. Budapest, október 27. Sarah Bernhardt a Királyszinházban. Sarah Bernhardt, a francziák világhirü tragikája, ez idő szerint európai körúton van : jelenleg Berlin-ben arat óriási sikereket. E körútja során november közepén jut el Budapest-re, a hol utoljára öt évvel ezelőtt volt. November 12-én lép fel először a Királyszinház-ban s november 17-ig lejátssza műsorának legvonzóbb darabjait: Sardou : Toscá-ját, Dumas: Kaméliás hölgy-ét, Sardou: Fedórá-\át és kétszerRosland: L'aiglon-ját, a melyet a Sasfiók czimen Ábrányi Emil mesteri fordításában ismer a magyar közönség. Ez előadások jegyeire előjegyzést az igazgatóság nem fogad el, ellenben a jegyek keddtől, november 1-éjétől kezdve kaphatók lesznek a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. i. „Diákélet". — A „ Vígszínház" szombati bemutatója. — Három esztendeje tart az Alt-Heidelberg diadalútja, a mely elvitte a Meyer-Förster darabját a német birodalom legnagyobb színpadjaitól kezdve Kamerun apró műkedvelő terméig mindenüvé, a hol Schiller nyelvén beszélnek, de elvitte a müveit külföldre is, a hol fogékonyság van poézis iránt és a hol szivesen vesznek érdekesen felépített, érdekesen feldolgozott cselekményt! darabokat. Ezek a tényezők pedig annyira meg vannak a Diákélet-ben, hogy a gőgös Albión után a gyűlölködő Francziaország is kénytelen meghódolni Mayer-Förstcr múzsájának. Most magyar nyelven is megjelenik az Alt-Heidelberg abban a méltó keretben, a mely 1 az ilyen mestermüvet megilleti. A Takarodó nagy sikere megtörte azt a babonát, a mely eddigelé a német eredetű darabokhoz tapadt és a mely addig jósolta a bukást, a mig az be is következett. A Vigszinház ugy készül a Diákélet-xe, mint a szezon egyik legnagyobbszerü eseményére. Hetek óta folynak a próbák, festik az uj díszleteket, szabják az uj ruhákat. Külön próbateremben készül Kán László a férfi kórussal, a mely négyszólamra tanulja a legszebb diáknótákat, a miknek szövege a Heltai Jenő ihletett tollából került ki. Ha a Takarodó-ban megkapta az embereket a harmadik felvonás a nagy csoportos jeleneteivel, a Diákélet-ben nem csekélyebb hatásra számithatnak azok a felvonások, a melyekben a burschenschaftok lépnek fel. A darabban a Vigszinház egész férfigárdája működik közre és vetélkedve versenyeznek a művészek abban, hogy apró szerepekben is nagy dolgot produkáljanak. Fenyvesi, Szerémi, Tupolczai, Vendrey, Balassa Odry és a többiek osztozkodnak ezeken az apróbb szerepekben, hogy az előadás minél tökéletesebb legyen ; van aztán három negy szerep, a mely a nagy jelzőt teljes mértékben megérdemli. Itt van mindenekelőtt az ifjú herczeg szerepe, a kit Tanay személyesít. Ez a fiatal művész, a ki minden egyes felléptével jobban belejátszotta magát a közönség kegyébe, ezúttal vivja meg igazi döntő küzdelmét azért, hogy valóban méltán emlegessék két társa: Góth és Hegedűs mellett, a kiknek a másik két nagy szerep jutott. A külföld legnagyobb művészei játszották a fiatal herczeg szerepét, a mely ideális alakításra nyújt alkalmat. Tanay átérzi, milyen nagy feladat vár reá és a kik tudnak valamit a próbákról, tudják azt is, hogy fényesen fogja megoldani és ebben nem lesz semmi meglepő. De nagy meglepetés lesz a Góth szereplése. A Vigszinház bonvivant-ja a kinél jobban senkisem ábrázolja a léha párisi ficsurokat, a légyottokra siető, kalandokba keveredő, hol diadalmaskodó, hol felsülő viveurőket, ezúttal egy telivér németet játszik, még pedig szentimentális, öreg németet. És megfognak róla győződni, hogy mint hagyja ki alakításából mindazt a németet, azt a szentimentálist, azt az öreget, a mit a mi közönségünk nem szeret és mégis mennyire jellegzetes lesz, mennyire le fog bilincselni, mennyire különb lesz annál a sok Jiittnernél, a kit a külföld produkált. És hogy a maga nemében utolérhetetlen lesz Hegedűs, azt bizonyára elhiszik első szóra. Egy lakájt játszik, a ki teljes mértékben ismeri a maga becsét. Ha emlékeznek arra az udvari lakájra, a melylyel a Kéz kezet mos nagy sikerét megalapította, tudhatják, hogy abban épen csak izleltetőt adott abból, a mit Lutz szerepében fog bemutatni. Ä rendezést Szilágyi Vilmos végzi, a ki csak az imént a Végre egyedül! franczia pajkosságainak rendezésével tünt ki és most a német darab idilljére készül vállvetve a művészek csapatjával. Az urakról szólottunk. Még csak egynéhány szót az egyetlen nagy női szerep személyesitőjéről, Harmat Hedvigről. A szerelmes korcsmáros[leányka szerepét, mintha csak az ő számára irták volna. A Kis pajtás Geneviévejének érdekes pendantja lesz Katicza. Semmi kétség benne, vele fognak kaczagni, vele fognak könnyezni és minden esetre végtelenül fogják sajnálni, hogy ez az utolsó szerep, a melyet visszavonulása előtt játszik. No, de ha már az utolsó, annyi bizonyos, hogy sokszor fogja játszani. Benfentes. II. „Robin Hood". — A „Királyszinház" szombati újdonságáról. — Nem a hős Robin Hood történetét akarjuk itt elmondani, hiszen az előkelő lordból lett banditafőnök históriájára még valamennyien emlékszünk ifjúsági olvasmányainkból. Robin Hood csak ugy él az emlékezetünkben, mint De Foé, Mark Tvain, Rider Haggard és Cooper akármelyik regény-hőse : szinte hozzája tartozik ifjúsági emlékeinkhez. Ez az ideális, romantikus hős — a skót legendák Rózsa Sándora vagy Sobrí Jóskája — elevenedik meg szombaton este a Királyszinház-