MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-24 / 265. szám

Y 1904. szeptember 27. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött törvényt tartani a nemesek pana­szai felett. Telramund az első, a ki előlép. Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ö őrizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek. Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivat­bozik ártatlanságára. Telramund kihivá-át azon­ban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag elölte és az ki/onyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hívásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú altal vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győ­zelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt öröm­mel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadal­ban azután le is veri Telramundot, a kit azon­ban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár bel­seje. Telramund es Ortrud szolgaruhában ül­nek a templom lépcsőjén. Telramund szemre­hányásokat lesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevez­férjét. Ha ö férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igye­kezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántá­son. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime 5 miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedő furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alá­zatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hir­dető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harezba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ő azzal vág vissza, hogi Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszá­val Most Telramund is előlép és titkos varázs­lással vádolja a lovagot. A király megbizik a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levág­hatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin meg­tiltja Elzána«, hogy ezen átkos árulóval beszél­jen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar nevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugta­lankodik. Szeretné tudni férje nevét és szárma­zását. Férje ijedten kiált reá. hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad bol­dogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsi­ságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kiváuja a hös nevét és hónát meg­tudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparan­csolja. hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is. hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ö is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban Lohengrin elmondja a királynak, hogv Telra­mundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilé­téről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélés­ben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ö lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, ott is üdv kiséri lépteiket, de csak addig, mig a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a G rál kegyel­méből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse. a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem üzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jö és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alá­bukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybe­gyűltek örömére ; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan össze­rogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. SZÉPSÉGÁPOLÁS Szeplős arcza, májfoltos hölgyek hófehér arezbörre tesznek szert. Pattanásos, atkás (mitesszeres) arcz bársonysima lesz. Vörös orr, rörös kéz, röröe foltok (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. Szemölcs, lencse, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és vérzós nélkül távolittatnak el. Szőrös arcza nők örókre megszabadulnak bajuktól. Kopaszodó arak gyors segítséget találnak. Fonnyadt, ránezos, hervadó arezok üdeségüket, szépségüket visszanyerik az intézetben való kezelés által. Csúnya, makacs bőrbetegségek (pl. bőrviszketés, lupus, ekzema, szörnövés, Psoriasis, stb.) Röntgen-íénynyel gyógyíttatnak Gondos, óvatos kezelés. Hely telen arczápolás által, vagy ronszul választott szópitőszerck által elrontott és elhanyagolt arezok helyrehozatnak. Arc/párolás, arczfnrdő, arczmaeezálás a legjobb konzerváló szere az arcz szépségének, ahogy az intézetben alkalmaztatnak. Hajfestés ártalmatlan (légnemű) szerekkel. Intelligens nők a szépségápolásból (arcz-, kéz-, hajápolás) okta­tást és bizonyítványt nyerhetnek. Orvosi Kozmetikai Intézet Budapest, IV-, Kossuth Lajos-u 4. 1. em, a hol hozzáértő szakorvos modern tudományos alapon kezeli az arcz, kéz és haj szépséghibáit. D. e. 9—12; d. u. 2—5. Levelekre válasz. „Szépsághibák s azok gyógyítása" czimü tájékoztató füzet pos­tán zárt borítékban 50 űll. bélyegért. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Bébé herczegnö« szövege. Első felvonás. Ottokár, litvániai király leánya: Bébé herczegnö immár husz éves és szeretne főkötő alá jutni. De ez nem lehetséges, mert vőlegénye: Kurland herczege, a kivel gyermekkorában eljegyezték, immár tizenegy éve Párisban mulat és esze ágában sincs Litvá­niába visszatérni. A kis Bébé tehát elhatározza, hogy hü szolgája és tejtestvére: Góliát és a párisi viszonyokkal jól ismerős Boleszláv her­czeg kíséretében Párisba megy, hogy megmentse vőlegényét a félvilági és nagyvilági nők háló­jából. Második felvonás. A három összeesküvő Párisba érkezik. Bébé, mint Zoe szobalány, Góliát pedig, mint inas szerepelnek abban a hotelben, a hol a mulatós herczegi vőlegény lakik. Bébé átöltözik kokottnak — a herczeg kedvesének — és ilyen módon elriasztja azt a nagyúri hölgyet, a ki a kurlandi herczeggel viszonyt akar kötni. A herczeg persze ezért levélben a kedvesének is kiadja az útját. Bosszú­ból a szobalánynak vélt Bébét akarja uj ked­vesévé tenni, de Bébé visszautasítja és felfedi előtte, hogy ő a litván királyleány, a herczeg jegyese, a ki most már tudni sem akar vőlegé­nyéről, hanem hazautazik királyi atyjához. Harmadik felvonás. Bébé visszatér Litvá­niába, csakhamar megjelenik a Párisból vissza­tért herczeg is, a ki bünbocsánatát és szerelmét kéri. Persze, meg is kapja, Bébé kezével együtt. NEMZETI SZÍNHÁZ. AZ »Egyenlőség« szövege. Első felvonás. Lord Loam kastélya. A lordnak mániája az egyenlőség eszméje, ép en ezért minden hónapban egyszer kényszeríti három leányát, hogy azok vendégeljék meg és szolgálják ki a cselédséget. Éppen egy üyen napon játszik az első felvonás. A három kisasszony — Mary, a kinek már vőlegénye is van: Lord Brocklehurst, Catherine és Agatha — kénytelen­kelletlen engedelmeskednek öreg atyjuk hóbor­tos parancsának. A cselédség a furcsa és félszeg helyzetet megszokta, csak Crichton, az inas, nem tud ezzel a dologgal megbarátkozni. Az ő elve, hogy az ur legyen ur és a szolga marad­jon szolga, a mig azt a természetes rend igy követeli. A cselédek kiszolgálása után a lord három leányával, Tréherne lelkészszel, unoka­öcscsével: Ernesttel, Crichtonnal és Lizával, a szakácsnővel (a kit a három kisasszony komor­nájául szerződtetnek) három hónapig tartó yacht-kirándulásra indul. Második felvonás. A sziget. A yacht hajó­törést szenved, a társ iság egy lakatlan szigetre vetődik. Óriási a kétségbeesés, senkisem tud magán segíteni, csak Crichton, a szolga, az egyetlen munkabíró férfi, a ki kunyhót kezd építeni, irtja a sást és vacsorát készül főzni. A lord és leányai nem akarják elfogadni Crichton jótéteményeit, a ki itt a szigeten már nem visel­kedik szolga módjára, hanem erélyesen kezébe veszi n dolguk i nézését. Ott is akarják hagyni őt, mikor főni kezd a bográcsban az étel és a. ej leszáll: egyenként visszaszéllingóznak a tüz mellett békésen pipázgató Crichton mellé. Hannadik felvonás. A kunyhó belseje. Immár két év óta elnek a hajótöröttek a szi­geten. Belenyugodtak a megváltozhatatlanba és Crichton korlátlan uralma alatt vidáman élnek a csodálaios szolgától megteremtett uj kultúrá­ban. Mindenki dolgozik: főz, fur, farag, vadá­s-i'-c, ha ász k, C ichton a »gazda«, a ki ural­kodik fölöttük és parancsol nekik. A leányok őt, mint a sziget királyát, tisztelik és kiszolgál­ják. Crichton Maryt, a legidősebb és egykoi legbüszkébb leányt, kiválasztja magának fele­ségül és Mary — nővéreinek élénk irigykedése közepette — boldogan egyezik bele ebbe a házasságba. Nóta és táncz mellett ülik meg az eljegyzési ünnepélyt, mikor ágyúdörgés hallat­szik, angol hajó érkezett, észrevette jeladásukat: meg vannak mentve! vége a Robinzon-életnekI Negyedik felvonás. Lord Loam kastélya. Minden a régiben van. A leányok ismét »comme il faut« ladyk, Crichton megint a régi, előkelő és hideg inas, Mary ismét menyasszonya Lord Brocklehurstnak: a szigetország kalandjai el vannüs feledve. Ernest, az unokaöcscs, könyvet irt a Robinzon-életről, a lapok foglalkoznak ezzel, de persze Crichton uralkodásáról és el­jegyzéséről Maryvel ki sem bir tudomással. Lord Brocklehurst anyja azonban kíváncsi meg­tudni, hogy mi történt valójában ott a szigeten és ezért kihallgatja Crichtont, a ki csak azt vallja, hogy ott sem volt egyenlőség: volt ur és volt szolga. Hogy ki volt azonban az ur és kik voltak a szolgák arról diszkréten hallgat. Megmenti Mary jóhirnevét. Sőt bejelenti, hogy nőül veszi Lizát, a komornát, távozik a házból és korcsmát nyit. Fővárosi Kávéház Erzsébeí-körut 41. (a Reya! sráiió mellett) esténkint a legjobb Pelroth-féle női zenekar hangversenyez. 'ontos kiszolgáJásrő] pond sk-xlik Hideg buffetl h vuy Ottó E(U. |S) PURGO­SEY DEZSONÉ czimbalom tanintézetében Értekezés és beiratkozás : szombaton, kedden és csütörtökön, d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. Kerep« si-ut 34. A. havi tandíj: 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Géza, kitűnő módszerét követem.

Next

/
Thumbnails
Contents