MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-19 / 260. szám

1904. szeptember 18. 3 Budapesti színpadok* Budapest, szeptember 19. A Magyar Kir. Operaház-ban holnap, kedden lép fel először, mint szerződött tag, Szamosi Elza 4 navarrai leány czimszerepében, a kinek első fellépése elébe, osztendei és bécsi szerep­lése után, kiváló érdeklődéssel néznek. Ugyan­csak érdekes lesz az Operának csütörtöki es vasárnapi estélye. a mikor Arányi Dezső mutat­kozik be. Az Operától való hosszú távollété utan a Hugonották-ban és a Don-Juan-ban lép fel. Szombaton a Lohengrin kerül szinre. A Nemzeti Szinház teljes erejével készül Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac-jára, mely első újdonsága lesz a színháznak. A szinház készülődéseiről mai lapunkban bőveb­ben is szólunk. Az e heti műsor, mely lapunk Nemzeti Színházi szinlapja alatt olvasható, a repertoire legkipróbáltabb darabjaiból van összeállítva. * A Vígszínház szom hat esti bemutatója, meiyen Pierre Veber, Kis pajtás czimü darabja került szinre, zajos sikert hozott a színháznak. A nagy­sikerű újdonságról szóló sajtóvéleményeket lapunk mai számában adjuk közre. A Kis pajtás, mely hosszú időn keresztül fogja lekötni a Vígszínház repertoireját, tölti be a hét minden estéjét. * A Magyar Szinház-ban csütörtökön kerül bemutatóra Varney-nék, a hires franczia zene­szerzőnek, Bébé herczegnö czimü operettje, melyről mai számunkban bővebben szólunk. A premierre már mától kezdve válthatók a jegyek a szinház pénztáránál és a Bárd czég jegy­irodájában. Holnap a Sherry-1 ujitják fel, mely a mult szezon egyik legzajosabb sikerű újdon­sága volt. A Királyszinház-ban az Én, te, ö! czimü operett, Fedák Sári és Küry Klára vendég­szereplésével oly óriási vonzóerőt gyakorol, hogy a szinház egész heti műsorát, estéről­estére, ez az operett tölti be. A szinház leg­közelebbi újdonságáról, A töivénytelen apa czimü énekes bohózatról, mai számunk más helyen emlékezünk meg. * A Népszínház legutóbbi újdonsága, a Rézi czimü énekes bohózat, a héten négyszer, hétfőn, kedden, pénteken és vasárnap este szerepel a mű­soron, szerdán és vasárnap délután a Cornevillei harangok-a\ adják, a melyben Ledofszky Gizella lép fel először nyári szabadsága után. Csütör­tökön Cassanova, szombaton Katinka grófnő kerül szinre. „Kis pajtás". — A sajtó bírálataiból. — Budapest, szeptember 19. Pesti Hirlap : Poétikus estéje volt ma a Vígszín­ház- nak Veber Pierre: a Laute szerzője igazi naiv költői hangulatban volt, mikor A kis pajtás-t megirta. A mai prózai világban már az is ritkaság, ha a költök költői hangulatban vannak; becsüljük meg ezt a ritka alkalmat s dicsérjük meg a színházat, mely ismét az igazi irodalomnak szánt egy estét. A Vigszinház-nak eddig is magas művészi színvonala volt; ha most ehhez még az irodalmi színvonalát is emeli, annál örvendetesebb. Budapesti Hirlap: A milyen finom, elmés és ügyes darab, olyan ötletes, kedves és élvezetes volt az előadása. Hegedűs komoly szerepében csodálatos könnyűséggel hódította meg' ismét a nézőteret. Második felvonásbeli b csujelenetevel kis pajtásától, a könvezésig meghatotta az embereket. Harmat Hedvig átlátszó egyszerűséggel, tisztult hangon, közvetetten meggyőző­déssel játszotta a kis asszonyka szerepét. Pompásan •alalta el Tanay a gyámoltalan férj-jelölt hangját, s a pailleroni hatást tökéletes művészettel interpretálták a többiek : Nikó Lina. Komlósy Ilona. Fenyvesi. Vendrey is. Magyar Hirlap: A Kis pajtás szerzője Pierre Veber. Ezzel talán eleget is mondtunk, de nem mindent. Szellem, ötlet, vidámság, ennvit jelentene a név, de utána meg következik valami. Ez a valami bizonyos szívvel, téli megindulást, meghatottság félét jelent, s mely már kűls" hatás, a mit magunkon észlelünk, de a mely visszavezet az íróhoz. Egy színdarab, a mely megnévettet és elérzékenyit. Pesti Napló: A naivák és naivok uralkodnak a Pierre Veber legújabb darabjában, a melyet a Vígszínház a Loute szerzőjére való tekintettel, ugy látszik, szive­örömest adott. Szinte végig csicsergé's a darab, egy modern „jeu floral". a melyben mindig a tizenhat éves szivek győzedelmeskednek." A Loute szerzője, a ki eddig is gyöngéd, tréfás, de sohasem malicziózus vénát árult el, jóformán da t komponált négy felvonásban. Dehogy színpadi darab legyen belőle, sajátságos cselekményt vitt belé, a mely mint a búvó patak, mindig ott bukkan fel, a hol legkevésbé várják. Másik sajátsága, hogy olyan régi bohózati helyzetet, a melybe fiatal férjek szoktak jutni, a kiket szüleik kényszerítenek a házas­ságra, felette komolyan old meg, ahogy egy leány intim naplója tenné. Budapesti Napló: A telt ház szívesen gyönyör­ködött a romantika divatos csokorba kötött kék virágá­ban. Az előadás kiváló. Elegáns rendezés, gyönyörű díszletek és játékban mindaz, a mit csak a darabbal szemközt kivánni lehet. A czimszerepben Hegedűs Gyula gyarapította azoknak az alakításoknak sorát, a melyekkel fokról-fokra a legelső magyar jellemszinészek közzé emelkedik. Öt illették az est legbensőbb tetszésnyilvá­nításai. Partnere Harmath Hedvig bevégzett gyakorlattal és diszkrétül játszott. Sok megérdemelt tapsot kapott. Fenyvessy Emil az öreg gróf szerepébe belevitte tehet­sége minden előkelőségét, mig a fiatal grófot Tanay Frigyes adta zajos hahoták közben. Figyelemreméltó talentum csillant meg Komlússy Ilona játékában és a megszokott kitűnő figura került ki Nikó Lina és Vendrey Ferencz kezéből. Független Magyarország: Bizonyos, hogy a Kis pajtás kitűnő kvalitásaival mindenkép egyenlő szinen volt a kitűnő előadás. A Vígszínház-ban adták a dara­bot, a rendezés brilliáns értékeit, a kiállítás pompás voltát, az összjátéknak soha meg nem zökkenő disz­cziplináját igazán nem kell tehát külön is kiemelni. Ez már itt megszokott dolog, ugy, hogy a jobb: túlzás lenne. A fölöttébb sikerülten fordított vígjáték két fő­szerepét Hegedűs és Harmath Hedvig játszották a közön­ség folyton fokozódó lelkesedése kíséretében. Egyetértés: A bájosan megirt, mélyen átérzett, finom pszichológiai vonásokkal bővelkedő darabot iro­dalmi és színpadi értékéhez nem lehet méltóbban ját­szani, mint ez a Vígszínház művészeitől ma láttuk. Szinte a szemünk előtt nőtték eddigi nagyságukat is fölül. Éppen abban jeleskedtek, hogy nem látszottak jeleskedni. Magukévá tették a Morangené kastély lakói­nak helyzetét, érzelmeit, természetét, drámáját és olyan francziák voltak, mintha sohse lépték volna át az Alpeseket. Alkotmány: A szereplő színészek kivétel nélkü pompás dolgot produkáltak. Amit például Hegedűs csinált, az maga volt a tökéletesség. Harmath Hedvig­nek ez volt első nagy szerepe s igazán megérdemelte azt a szives rokonszenvet, melylyel a közönség fogadta. Jó pendantja volt Komlóssy Ilona, a ki mellett még Tanay-nak kitűnő karrikaturáját kell kiemelni. A többiek, Fenyvessi, Nikó Lina, Vendrei és Bárdi szintén csak dicséretet érdemelnek. A fényes rendezés nagyban hozzá­járult a sikerhez. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 19. Négy újdonság. — A legközelebbi bemutatók. — A Nemzeti Szinház legközelebbi újdon­ságának : Rostand: Cyiano de Bergerac-jának bemutatása kettős érdeklődésre tarthat számot. A nagyhírű darabnak előadása amúgy is elsőrendű érdeklődést keltene, de külön érde­kességet ad a Rostand szinmü előadásának az a körülmény, hogy a budapesti közönség már a színpadról is ismeri: a budai színkör elő­adásából. Derék előadás volt az is, de termé­szetesen — a szűkebb méretek miatt — nem bontakozhatott ki a világhírű darab a maga pompájában. A Nemzeti Szinház olyan előadás­ban mutatja be Rostand „chef d'oeuvre"-jét, mely teljesen méltó a hatalmas alkotáshoz. A régi Cyranót — a ki oly mesterien átszta ezt a szerepet, hogy egész karrierjét ezzel alapította meg — viszont fogja látni a főváros közönsége: Pethes Imre játsza a nagy­orrú és nagyszivü hőst, mig a női főszerepet, Roxánt, B. Lenkei Hedvigre bizta az igazgató­ság. Az előadásban egyébként a szinház egész ; férfiszemélyzete résztvesz: a kis szerepeket is elsőrendű művészek fogják játszani. Christiant Beregi Oszkár, Guichet Ivánfi Jenő, Ragencaut Rózsahegyi, Castell-Jaloux-t Szacsvay, Valvert vicomte-t Dezső és Rageaneunét Vízvári Mariska. A Cyrano de Bergerac-hoz olyan kiállítás készült, a milyen talán még sohasem volt a Nemzeti Szinház-ban. Teljesen uj díszletek, korhű jelmezek és fegyverek készültek: vadonatúj minden az utolsó panganétig. Az újdonságok sorozatát méltóbban és nagyobb stílusban valóban nem kezdhetné meg a Nemzeti Szinház, mint a Cyrano de Bergerac ilyen nagyarányú előadásával. * A Magyar Szinház a jövő héten egy ked­ves, vonzó premierrel fogja meglepni a közön­séget. Varney, az Utazás egy apa körül, Kék asszony, A báránykák, Brigitta és több más kitűnő operett szerzőjének Bébé herczegnö czimü operettje lesz a szinház újdonsága, a melynek szövegét Decourcelle és Ben, a jóhirii librettisták irták. A czimszerepet, egy litván királykisasszonyt, Kornai Berta játssza. A legeredetibb alakja a darabnak a királyleány tejtestvére, Góliát, a ki Párisba kerül s ott a grandé cocotte-ok tár­saságában elveszti jó falusi erkölcseit. Góliát különben a darab második felvonásában egy párisi czigány helyett szerepel s mint Rigó Jancsi ő is megtalálja a maga saját külön C'nimay herczegnőjét. Ez a Rigó - Chimay jelenet lesz énekben és prózában a darab szenzácziója. Még azt elárulhatjuk, hogy a vidám góliátot Ráthonyi Ákos fogja játszani, a herczegnője pedig a szinház egyik beautéja, Keleti Juliska lesz. Szerepel továbbá a darabban három kis franczia grizett, Bibiche, Bibichette és Bibichon, „a három fejű sárkány", a kik mindig együtt és egyszerre nyelik el az udvarló­juk pénzét; udvarlója ugyanis mindig csak egy lehet, mert a három kis leány állandóan egy gavallért imád, a kinek aztán egymagának kötelessége mindhármukat imádni és — öltöztetni. A Magyar Szinház csütörtökön mutatja be ezt a kedves operettet és bizonyos, hogy a szinház közönsége sok kellemes estét fog a kis Bébé előadásánál eltölteni. A törvénytelen apa a czime a Királyszinház legközelebbi újdonságának, melyben a női fő­szerepet Fedák Sári fogja kreálni. Énekes bohó­zat, melynek a kiválóságát a — családfája bizonyítja legékesebben. Mert annak a darab­nak, a melyből a héten kezdik meg a Király­szinház-ban a próbákat, valósággal családfája van. Oly sok a szerzője. Évekkel ezelőtt előadtak igen nagy sikerrel a bécsi Josefstädter-Theater-bm egy bohózatot, melynek Der Rabenvater volt a czime, a szerzői pedig Jarno és Fischer. Ez a bohózat a Vig­szinház-ban is szinre került A kőszívű apa czimmel. A darab pompás alapötlete annyira meg­tetszett Maurice Vaucaire franczia színműírónak, hogy azt felhasználva, irt egy bohózatot, mely Le fils surnaturel czimmel ugyancsak nagy sikerrel került előadásra a párisi Cluny-szinház­ban. Szerzőkül Jarno és Vaucaire voltak meg­nevezve. Ezt a franczia darabot aztán Jarno lefordíttatta németre és színházában: a Josef­städter-Theater-ben Der unnatürliche Sohn czim­mel előadatta. Megint csak nagy sikerrel. Ez az a bohózat, melyre most készül a Királyszinház. Azaz, hogy dehogy is az. Volta­képen egészen más. A bohózat főalakja a franczia feldolgozásban fiu, a Királyszinház azonban Fedák Sárinak óhajtott egy jó szerepet rendel­kezésére bocsátani és ezért Mérei Adolf — a kihez a darab, mint ezidőszerint utolsó stáczió­hoz elérkezett — a fiúból leányt alkotott és igy A törvénytelen apa voltaképen — uj darab. A magyar átdolgozás pedig — a beava­tottak szerint — oly pompás munka, hogy LOVAS­fél e ZENE-CONSERYATORIUM Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andrássyut mellett). M,n(lB n tanszakon elsőrendű paedagogusok és müvész-tanárokl saeia Állandó női felügyelet! BäSSi Beiratás egész napi PROSPEKTUS Ingyen és bérmentve!! : Szegény, tehetséges gyermekek fél vagy egész tandíjmentességért folyamodhatnak!

Next

/
Thumbnails
Contents