MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)
1904-05-15 / 133. szám
1904. május 18. M. KIR. OPERAHAZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. eljegyző szavát, mert 5 Róbert vezért szereti. A királyné boldogan hallgatja, azt vélvén, hogy Mária ilykép trónra jut. Pozdroviczky megkapja a várat, ellenben Kóra — a ki Nagymártonit királynak gondolva, szélcsapmódon elfordult poétájától — megtudja, hogy Nagymártoninak a nyelves Márta a felesége és elveszti Pozdroviczky t. Harmadik felvonás. Visegrádon. Beatrice A trón elé borul, fel sem mer pillantani és igy nem látja, hogy a trónon a királynak öltözött Lőrincz ül. Kérve kéri: oldja fel a követeinek adott szavát, hadd legyen Róbert vezéré! A királyné Máriát diadalmasan Lőrinczhez vezeti és fenhangon hirdeti, hogy neki adja a huga kezét. Egyszerre bejön Róbert vezér, felül a második, az igazi trónra. Beatrice megismeri, Boldogan hozzá fut és Károly Róbert büszkén hirdeti, hogy Róbert vezér arája méltó arra hogy a király arája, a király hitvese legyen' A királyné kelepczébe kerülvén, kénytelen odaadni Lőrincznek Máriát. Pozdrovicky pedig, — a kit Kóra 30 év előtt adott szavára figyelmeztet, — sirva könyörög, hogy vegyék el tőle a Pozdrovicky várat. 'Egy szegény ifjú története« szövege. Az ifjú Champcey marquist gonosz emberek megfosztják örökségétől és ő szegényen, vagyon nélkül elhatározza, hogy tisztességes foglalkozás után ncz, hogy kenyerét megkereshesse. Ügyvédje beajánlja őt jószágigazgatónak özvegy Laroquené házába. Itt nagy feltűnést kelt uri mivoltával és előkelőségével és az özvegy leányának, Margitnak, a kibe beleszeret, megnyeri hajlandóságát. A szegény ifjú marquis ellen, a ki ebben az uj életében Odiot Maxim nevet vett fel, intrikálnak minduntalan, igy többek között Bevallan is, a ki a gazdag Margit kezét és vagyonát óhajtja elnyerni. Egy alkalommal megtörténik, hogy Maxim Margittal egy ócska torony romját nézi meg, a hová véletlenül becsukják őket. A leány felháborodva vágja Maxim szemébe, hogy ő csak azért csalta az ócska toronyba, hogy kompromittálja, mire Maxim leugrik a torony ablakából. Ez eset után Maxim el akarja hagyni a Laroque-házat. Elutazása előtt az öreg Laroque, Margit nagyatyja, haldokolva ráismer Maximra, mint annak a marquisnak csodálatos hasonlóságu fiára, a kit ő fosztott meg vagyonától. Maxim ennek daczára elhagyja a házat, noha Margit most már igazán szereti a nemes ifjút. Mikor aztán az ügyvéd felfedi Laroqueék előtt, hogy kicsoda tulajdonképen ez az Odiot Maxim, a fiatal marquis visszatér az ő közvetítésével a házba, mint vagyonát visszanyert ui és mint Margit boldog vőlegénye Dr. Renner V1ZGYÓGYINTÉZETE bejáró betegek számára. Budapest, VII., Valero-utcza 4. (Telefon 555.) Az intézetben gyógykezelés alá vétetnek: különféle ideg- és gerinczbajok, álmatlanság, szédülés, gyengesscgi állapotok, a gyomor és belek renyhessége, ideg- és K/ivbántalmak stb. — Gyógyeszközök : A tudományos vizgyógyltómód eljárasain kívül szénsav-fürdők (szívbajosok számára), fény-fürdők (elhízások és csúzos bántalmaknál), az elektromozás minden faja, galvanizáczió, faradizáczió, franklinizáczió, masszázs Ára. tv mérsékelt elv Prospektus kívánatra, legsziDt a kajfaaliás és korpa képzétfés! Ki mindnyájan megkórdestSk «rrnsimkak. Petrol-balzsam kaimra IDatn tm a legjobb • aaaafl mr, mely mer akadályozza a hajholUat és a korpa képződézét, a baját hársoBymimiri, F é ny e mé éa hajlékonynyá teszi. Wn «ve? iárm » koron*. Egyedüli föraktfr: Petrovies Miklós droguist! BadapMi Béesl-titaza 2. tzám. Telefonszám 21—$8 »A kunok« szövege. I. felvonás. Történik IV. Béla magyar király udvarában. A kunok vitéz királya arra kéri Béla királyt, engedje meg neki, hogy népével együtt az ö országáén letelepedhessen. A magyár királv szívesen látja a vitéz kunokat országában, a mit azzal is igyekszik bizonyítani, hogv L'zád kun herezegnek odaajándékozza Ónod vását. A herczeg meglátva a királyi udvarban nevelkedő Margitot, szerelemre lobban iránta és arra kéri Béía királyt, hogy Onód várának urnöt is adjon. A király megáldja a fiatal szerelmes párt. bár Margit szivéért Andorásv Majos. egy magyar nemes ifjú is eseng. II. felvonás. Terem Onód várában. L'zád hozza ifjú hitvesét és megeskedteti, hogy sohasem lesz előtte titka. A mikor Margit magára marad, szomorúan panaszkodik, hogy szivét riem Andorásynak adia, a kit szeretett. Miksa bará nője hirül hozza, hogy az ifjú a kertben van és talalkara kéri. Változás. Andorásv a kertben várja Margitot, a ki Miksa társaságában meg is jelenik. De eljön Urad. a feltékeny férj is és egy bokor mögé bújva, hallgatja a szerelmeseket. Margit tavozásra birja Andorásvt. Uzad bosszút esküszik. III. felvonás. Lovagterem az onódi várban. IJzád ugy tesz, mintha mitsern sejtene Margit kerti találkozójáról és távozik a várból. Andorásv megjelenik, hogy örök bucsut vegyen Margittól. A szerelmesek meghatottan vesznek egymástól bucsut s mikor ajkuk egy utolsó csókra forr össze, hirtelen belép Uzád. Margit felsikolt s ájultan rogy össze. IV. felvonás. Sírbolt. Margit ájultan fekszik egy kőpadon. Béla király és Kuthen kun király igy találják a leányt. Andorásyt két ember vezeti be; teljesen meg van törve, mert börtönt szenvedett ö is. Utolsó vágya volt Margitot viszont látni. Az elszenvedi testi kínzások annyira megviselték, hogy leomlik és meghal, mire Margit szintén holtan döl a halottra. Hölgyeit figyelmébe! NÓI kalaaok re ndk'vül ízléses kivitelben, " igen jutányos áron kaphatók Mlle. S ZID O NI E-nál BUDAPEST, IT., Váczi-utcza 22. szám. Telefonszám 21—98 „Mi: O-utca 42. Ö-uTca 42 IVntf.U.U. k Prospektus ét árjegyzéke»; készséggel; keld az igazgatóság ia király arája« szövege. Első felvonás. A prágai királyi palota nagyterme. Pozdrovicky. Erzsébet cseh királyné udvari poétája, már 30 év óta vőlegénye Korának, Beatrice nevelőjének. 30 év előtt azt igérte mátkájának, — a kit ezóta rég megunt, — hegy mihelyst megkapja elődei hires pozdrovicki várát, — azonnal feleségül veszi. Az alkalom most itt van a vár megszerzésére: magyar követség jött a cseh udvarba leánynézőbe. Károly Róbert királynak keresnek mátkát. Pozdrovicky reményli, hogy a követeknek megtetszik Mária, a királyné huga és előre megir a eljegyzési költeményét, hogy jutalmul megkapja az ősi várat és a várral együtt a a megvénhedt Kórát ráadásnak (habár az utóbbitól elf re fázik szegény feje). A magyar követek hárman vannak : Nagymártoni Simon, Szécsényi Tamás és Róbert vezér. Róbert vezér pedig maga a király: Károly Róbert. Álruhába jött el, Róbert vezér álneve alatt és azzal a tervvel, hogy kiszemel magának a cseh udvarban egy herczegnőt, a kit megkér a — királya számára. Azután próbára teszi: Magába szeretteti és ha a leány képes lesz a trónról lemondani szerelméért, Róbert vezérért, akkor megérdemli, hogy maga mellé ültesse a trónra. Erzsébet királyné mindenáron azt akarja, hogy a húgát, Máriát vigyék el a magyar követek. És ép ezért Beatricet, János cseh király húgát, az árva herczegkisasszonyt elrejti a követség elől, mert Beatrice sokkalta szebb és kedvesebb Máriánál. A hideg Mária sehogysem tetszik Róbert vezérnek (Károly Róbertnak), a ki épen ezért, meg azért is, mert Lőrincz vajda rossz hireket hoz hazulról, már vissza akar térni Magyarországba. Ám egyszerre csak felfedezi Beatricet, a kinek egyszerű, gyermekes lénye annyira meghódítja, hogy nyomban megkéri a kezét Károly Róbert király számára. Mária, — a kinek hidegsége Lőrincz vajda meleg, szerelmes szavaira lepattan, — boldogan értesül, hogy nem kell az előtte ismeretlen király hitvesévé lennie. A rosszul informált vén poéta pedig, azt hivén, hogy a királyné vágya teljesült és Máriát kérték meg, elmondja dicsőítő költeményét; ezzel a haragos királyné kegyét veszti el a várral együtt. Kóra pedig hiába várja esküvőjét. Második felvonás. Róbert vezér (Károly Róbert) most már oltár előtt jegyzi el királya számára Beatricet. Beatrice azonban megszereti Róbert vezért és küzködik magával. Közben Márta asszony, Nagymártoni Simon hitvese, kikottyantja, hogy a követek közt itt a király. Megindul a találgatás, hogy melyik magyar ur a király. Kóra, a ki Pozdroviczky helyett most már Nagymártonival udvaroltat magának, azt hiszi, hogy Nagymártoni a király. Erzsébet királyné, a ki még most is azért küzd, hogy a Beatriceval való eljegyzés felbontassák, Róbert vezérben gyanusitja a királyt. Róbert vezér (Károly Róbert) a gyanút elhárítja magáról, azt súgván Erzsébetnek, hogy Lőrincz vajda a király. Azt reméli, hogy ilyeténképen belefog egyezni a királyné Lőrincz és Mária eljegyeztetésébe. Erzsébet nagyon megörül, a mint látja, hogy Lőrincz — a kit királynak gondol — Máriába szerelmes. Károly Róbert elhiteti vele, hogy a király tegnap óta már kiábrándult Beatrice-ból és Máriáért bomlik, tehát az eljegyzés felbontandó és Máriával kötendő meg. Ám, mindez Beatrice fülébe jut. Látja, hogy három királyt emleget a fáma és három menyasszonyt. Ő maga Róbert vezért szereti és le akar érte mondani a trónról. De egyszerre megtudja, hogy Róbert vezér azt híreszteli, hogy Lőrincz a király, a ki Máriát szereti. Önkéntelenül felmerül benne az a gondolat, hogy akkor mért kérte meg az ő kezét ? — B'zonynyal, hogy csúfot űzzön belőle, az árvalányból. Károly Róbert hiába esküdözik. Kétségbeesésében felfedi magát előtte, hogy ő a király. De Beatrice már nem hisz neki, saját hivei is megczátolják. Végre nagynehezen, anyja földöntúli boldogságára esküdvén, megerősíti Beatricet szerelmében, a ki elhatározza, hogy Visegrádon arra fogja kérni Károly Róbert királyt, hogy adja vissza
