MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-15 / 133. szám

1904. május 18. Budapesti színpadok. Budapest. május 15. A Magyar Királyt Operahaz-ban e héten két estén folytatja és fejezi be vendégjátékát Arnoldson Siegried asszony. A világhírű művésznő, a kit a budapesti közönség époly lelkesen ünnepel, mint a hogy a kontinens minden színpadán ünnepelték, szerdán Carmen czimszerepét énekli, pénteken pedig legjobb szerepében, Mignon-ban vesz bucsut a közön ségtől. A Magyar Királyi Operaház másik művészi eseménye Brozel Fülöpnek, a kiváló angol tenoristának vendégszereplése, a kit a budapesti közönség mult évadbeli, zajos sikerű vendégjátékából már jól ismer. Az angol tenorista szombaton kezdi meg vendégjátékát Sigfrted czimszerepében Kedden Gemma, csütörtökön pedig Sába királynője kerül szinre. • A Nemzeti Szinház-ban tegnap este került bemutatóra Földes Imrének A király arája czimü három felvonásos pályanyertes vígjátéka, melyet a közönség a legkedvezőbb fogadtatásban részesiiett s a feltűnően ifjú szerzőnek a Közönség hivő tapsaira sokszor kellett megjelenni a lámpák előtt. Az újdonságról szóló sajtóvéleményeket holnapi számunkban ismertetjük. Az újdonság a szinház e heti műsorán kétszer és pedig hétfőn és csütörtökön szerepel. A hét többi estéjét a Nemzeti Szinház ez évadbeli legnagyobb sikerű darabjai töltik be. A Vígszínház tegnap este bemutatott újdonsága Alexandre ßtsjon-nak, A nóna czimü bohózatát egész estén át a legzajosabb derültség kísérte s a premiér est hangos bizonyítéka volt az újdonság sikerének. A Bisson-bohózat tölti be a Vígszínház egész heti műsorát estéről-estére. Jövő vasárnap kezdi meg vendégjátékát a berlini Neues és Kleines-Theater művészgárdája, mely ezidőszerint a modern színészet legkiválóbb művészeit foglalja magában. A berliniek Gorkij Maxim Éjjeli menedékhely (Nachtasyl) czimü nálunk jól ismert, nagyha ásu darabjával kezdik meg tiz estére terjedő vendégjátékukat. A berliniek vendégjátékára már most válthatók a jegyek, elővételi díj nélkül a Vígszínház jegypénztáránál és a szinház városi jegyirodáiban. * A Magyar Szinház ban csütörtökön kerül bemutatóra a Pfefferkorn utazása czimü énekes bohózat, melyről mai lapunk egy külön czikkében bővebben szólunk. Az újdonság, éppúgy, mint elődje, a rendkívüli sikerű Drótostót, bécsi színpadról kerül hozzánk, a hol zajos sikere volt. A már előre nagy érdeklődést keltő bemutatóra szóló jegyek már most válthatók a szinház pénztáránál és a Bárd-féle szinházi jegyirodában. A bemutatót megelőző három estén, hétfőn A rikkancs, kedden a Hajdúk hadnagya, szerdán a Tavasz kerül szinre. A Népszinház-b&n pénteken kerül bemutatóra Gaston Serpett-nek A konzul felesége czimű operettje, melyről mai számunk egy külön czikke szól. A zajos sikert igérő operettet, mely a szinház regimejének első újdonsága, a szinház a legnagyobb gonddal tanította be és állítja ki. A bemutatóra már most válthatók a jegyek a szinház pénztárában és a városi jegyirodákban. Érdekes estéje lesz a színháznak holnap, a mikor 100-adszor kerül szinre Offenbach-nak Hoffmann mesei czimü klasszikus operettje, a hármas női főszerepben Szoyer Ilonkával, mint vendéggel. Jövő vasárnap délután a karszemélyzet jutalomjátékául a Lumpáczius vagabundus-l adják. A Királyszinház egész heti műsorát a szinház szenzácziós operett-újdonsága, az Én, te, ö! tölti be, a melyet tegnapi, második előadásán is egészen zsúfolt ház előtt adtak. Az újdonság kiváló érdekessége tudvalevőleg az, hogy Kiiry Klára és Fedák Sári együtt lépnek fel benne a két női főszerepben. Ez a különleges érdekesség is elegendő arra. hogy az Én, te, ó! előadásainak zsúfolt házakat biztosítson. A Fővárosi Nyári Szinház most A kaméliás férfi czimü énekes bohózatra készül, melynek Kövesi Albert a szerzője Az újdonság zenéjét Barna Izsó szerzette. Bemutatója jövő héten lesz. • A Városligeti Nyári Szinház évadját holnap, hétfőn, nyitják meg A japán generális czimü énekes bohózattal. Az újdonságot a legjobb hir előzi meg s a Városligeti Szinház, remélhetőleg, mindjárt évadnyitáskor vonzó basszadarabot nyer benne. A kunok. — Az Operaház mai előadásához. — Budapest, május 15. Az Operaház magyar cziklusa ma este veszi kezdetét A kunok czimü régi magyar dalmű előadásával. Zenetörténeti szempontból fölötte érdekes ez az előadás. Az ötvenes évek egyik legnagyobb színpadi sikerének emléke fűződik Császár György operájához, a melyről olyannyira megfeledkeztek, hogy még a magyar zene történetírói sem tudnak már ma nagy sikeréről. Még a partitúrájának és a sugópéldányának a létezéséről sem tudtak. Mikor az Operaház tervbe vette a magyar cziklust és Máder igazgató elhatározta, hogy A kunok-at is besorozza a cziklusba, sehogyan sem tudták megtalálni a dalmű partitúráját és szöveg-példányát; kerestek, kutattak : mindhiába. Alszeghy főrendező az ország minden szir.házi könyvtárát felkutatta és már-már le kellett mondani az előadásról, mikor végre Debreczen város levéltárában ráakadtak a keresett opera partitúrájára és szövegkönyvére. Régiek és elsárgultak ugy a hangjegyek, mint a szövegkönyv, melynek első lapjára az akkori szereposztás is reá volt vezetve. íme, itt adjuk az egykori szereposztást, melléje állítva a mainak : IV. Béla, magyar király ... Pichler Bogyó Kuthen, kún király ... Ney D. Udvarhelyi Uzád, kún hrczeg Beck Láng Retel, Uzád rokona Ney B. Kőszegi Margit, Árvay gróf leánya Krammer T. Balázsné Miksa, barátnéja" ... ... Szán/ó Lili Saxlehner Andórási Lajos Bochnicsek Stéger Érdekesek és értékesek azok a felfedezések, melyeket a próbák alatt tett Márkus Dezső karmester, a ki A kunok- at betanította. Az öt vonal fölött elszórt széljegyzetekben megörökítve, az elsárgult zenekari szólamokban följegyezve találjuk a darab egész történetét. A zenészek följegyeztek oda mindent, ami az opera előadásain szereplőkkel, szerzőkkel, szerepekkel történt. Igen érdekes adatokat találunk ezek között a jegyzetek között. Megtudjuk belőlük, hogy az operát 1848. szeptember 16-án, tehát igen zivataros időben mutatták be, Füredy jutalomjátékául. 1848 ban hatszor, 1849-ben ötször adják elő. Igazi sikere csak az ötvenes években van. a mikor minden ünnepies alkalomból A kunok at vették elő. 1852. julius 12 én a király, 1853. október 28 án egy porosz herczeg jelenlétében játszották és 1860. augusztus 17-én Ellingerrel és teljes kivilágítással az orosz czár születésnapjának ünnepéül. A dalmű összesen száztizenhatszor került szinre. Utoljára 1872. február havában adták. Hegyalji-ról, (Marek) a szövegiróról, is találunk két jegyzetet. Az első 1848. szeptember 20-áról kelt : Marek a hareztéren Jellacsics mellett. A második 1854. április elsején halálát jelenti be. Még valamit feljegyzett a derék muzsikus, a minek, ugy látszik, párját ritkító érdekességet tulajdonított, mert többszörösen aláhúzta : »1856. április 19-én a kürtök a második felvonásban es helyett állandóan é-t fújtak«. Ügyelő. A kulisszák mögül. Budapest, május 15. A király az Operaházban. A király ö felsége. mint megbízható forrásból értesülünk, e héten meglátogatja a Magyar királyi operaház keddi előadását, melyen gróf Zichy Gézának Gemma czimü tánczkölteménye kerül szinre. Két újdonság. i. »Pfefferkorn utazása«. — A »Magyar Színházé csütörtöki újdonsága. — Pfefferkorn ! Van-e ki e nevet nem ismeri? Pfefferkorn, a derék, a jó, a rokonszenves Pfefferkorn Farkas Lipót, a ki százötven és egynéhány estén kaczagtatta a Magyar Szinliáz közönségét kedves humorával, turpisságaival, ötleteivel, tánczával, énekével, mókáival és mindenek fölött jól ismert és a budapesti fülnek oly kellemesen hangzó keleti zsargonjával. A drótostót Pfefferkornját, ezt a kolosszális operettfigurát, emelte ki két jókedvű bécsi szerző a Lehár Ferencz népszerű operettjéből, és középpontjává tették egy uj operettnek : folytatták Pfefterkornt ott, a hol a közönségtől A drótostót harmadik felvonásának végén elvált. Lehet e más, mint mulatságos egy olyan operett-bonyodalom, melynek minden szála a mi kedves régi ismerősünk: Pfefferkorn Farkas Lipót kezében fut össze ? Azt a darabot, mely a héten kerül bemutatóra a Magyar Szinházban, Pfefferkorn viszi a vállain: ő érette, ő miatta és az ő kezdeményezésére történik abban minden, pedig sok az a minden, a mi benne megesik. Egy fiatal házaspár jó szelleméül szegődik az újdonságban. Pfeffernkorn három felvonáson keresztül utaztatja őket — tűzön vizén keresztül — Budapestről Abbaziába. Az utazást egy könnyelmű fogadás szüli, melyet a fiatal szerelmeseknek meg kell nyerniök, mert ettől függ a boldogságuk. És a jó Pfefferkorn segíti a szerelmeseket a boldogsághoz. Persze, a mig ehhez a csábító állomáshoz elérkeznek — a fogadás arról szól, hogy egy fillér pénz nélkül kell megtenniök az utat — ezer akadály, ezeregy kaland és még ennél is több vidám és mulatságos helyzet áll elébük, de hát Pfefferkorn zsenialitása minden operettpoklokon keresztül diadalt ül. Hogy kik szerepelnek a Pfefferkorn utazásaiban, azt ez a premier-szinlap árulja el: Pfeffepkopn utazása. Operett 3 felvonásban, 4 képben. Irta: Carl és Stróbl. Átdolgozta és magyar szinre alkalmazta: Mérei Adolf. Zenéjét részben szenette: Fromm József. Rendező: Mérei Adolf. Karmester: Békéssy Ferencz. Szereplök : Pfefferkorn Farkas Lipót ... Zsiga, föpinczér Terka Hudec, háziúr Bárdi, titkár ... Pikkoló Kristyán Eszti . Czirkuszigazgató Lotti, a felesége Miska Csavargó Sziklai Ráthonyi Kornai B. Fenyéri Gömöri Tallián A. Giréth Abelovszky M. Iványi Sziklainé Heltai Iványi Történik: Az első kép Budapesten egy nyári vendéglőben; 2-ik a Balaton mellett egy falusi bucsun;a3 ik Károlyvárosban egy vándorczirkuszban; a 4 ik Abbáziában. Idő: ma. •• , KBRPBT-fAU &EZFIN0MIT0 mrutt • tő kezet 8 nap Cm felrepedt éa dorm alatt kér »«arctanává éa